Csordaszellem dönt a zenei ízlésről

Miért sikeresebb az egyik zeneszám, mint a másik? Miért szeretjük jobban a slágerlista élén álló dalokat? Amerikai kutatók megtalálták ezekre a kérdésekre a választ: ahogy az élet minden területén, úgy a zenei ízlésben is a csordaszellem a döntő.

Matthew Salganik, a New York-i Columbia Egyetem szociológusa arra kereste a választ, hogy vajon miért hallgatjuk inkább a top-slágereket, mint a kevésbé ismert dalokat. Kollégáival együtt több mint 14 ezer ember zenei ízlését vizsgálta meg. A kísérleti alanyokat egy - 48 kevésbé vagy egyáltalán nem ismert dalt tartalmazó – web-oldal elé ültette le. A résztvevők belehallgathattak a zeneszámokba, értékelhették, és eldönthették, hogy letöltik-e azokat, vagy sem. A kísérleti alanyoknak az egyik csoportja csak a dalcímeket és az együttesek nevét látta, míg a másik társaság azt is nyomon követhette, hogy egy-egy dalt hányszor töltöttek le. Értékelni viszont mindkét tesztcsoportnak kellett: „5”-től („Kedvelem. Nagyon tetszik.”) „1”-ig („Utálom”) pontozhatták a 48 zeneszámot. Azok az alanyok, akik a letöltések számát is láthatták - a vizsgálatok során - sokkal jobb véleménnyel voltak azokról a slágerekről, amelyeket korábban már többször töltöttek le. Ez a „lavina-hullám” pedig azt eredményezte, hogy egyes dalok egyből a jelképes toplista élére kerültek, míg a többi zeneszám jelentősen a háttérbe szorult.

Az amerikai szociológusok kutatásai azt is igazolták, hogy egy slágergyanús dal nem mindig válik slágerré, sokat számít az együttes elnevezése is. A tesztek során ugyanaz dal nem mindig gyűjtött be azonos értékelést. Például egy Milwaukee-i punk zenekar 52Metro néven a toplista élére került. Azonban amikor egy másik elnevezéssel szerepelt, csak a 40. helyen végzett.

„Azok számára, akik kívülállóként szemlélik a zenei világot, úgy tűnik, a zenei producerek kényük-kedvük csinálnak bárkiből sztárokat. Mi csak az eredményt látjuk – azaz, hogy melyik lett sikeres és népszerű - a balsikereket és a kudarcokat viszont nem”, magyarázta Salganik. A kutatási eredmények a sikerre áhítozó, egyelőre ismeretlen együttesek számára jó és rossz hírt egyaránt jelentenek. „Az alacsony színvonalú zene is eredményezhet bukást, míg a magas színvonal egyáltalán nem jelent garanciát a sikerre”, összegezte a kísérletsorozatot az amerikai szociológus.

(www.portfoliolight.hu)

[2006.05.18.]