A másolás visszaszorítása a zene megmentéséért

1. A hanglemezkiadás jelenlegi helyzete Magyarországon
A MAHASZ (Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége) 1990-ben kezdte meg a harcot a kalózkodás ellen és mára a nagyüzemi módszerekkel készült illegális másolatok számát töredékére sikerült visszaszorítani. Megfigyelhető azonban, hogy a személyi számítógépek gyors terjedésével Magyarországon is növekszik a házilag készült, írható CD-re rögzített másolatok száma. CD-írást kezdetben szaküzletek vállaltak, később magánszemélyek is specializálódtak erre, és hirdetések útján, valamint ismeretségek révén szerveztek vevőkört. Ma már a CD-író berendezések elterjedése megteremti a lehetőséget, hogy némi anyagi befektetéssel bárki otthon másolhasson CD-t.

Az importált írható CD-k évről évre növekvő száma világosan jelzi, hogy az emberek élnek is a másolás lehetőségével. 2002-ben várhatóan 20 millió írható CD-t importálnak Magyarországra, és ennek a mennyiségnek várhatóan a felét hangfelvételek másolására használják.

 A CD-író berendezések 1999-ben jelentek meg a piacon, s ez kettős hatással járt: egyfelől egyre növekvő keresletet generált az írható CD-k iránt ugyanakkor megállította a magyar hanglemezpiac addigi egyenletes fejlődését, majd meg is fordította az addig felfelé ívelő tendenciát. 2000 óta a hanglemezpiac folyamatosan és egyre rohamosabban szűkül. Míg 1999-ben 7.6 millió hanghordozót vásároltak Magyarországon addig 2002-ben az egész magyar hanglemezipar várhatóan 5,5 millió darab hanghordozót képes értékesíteni, ami a magyar hanglemezpiac 1993. évi színvonalának felel meg. Ugyanebben az évben 10 millió másolat készül írható CD-re és további körülbelül 4 millió üres hangkazettára. További 1 millió külföldről, többnyire Ukrajnából érkező, nagyüzemi módszerekkel készült hamisítvány is növeli ezt a számot. 2002-ben tehát összesen 15 millió másolat áll szemben 5,5 millió eredeti hanghordozóval. A tömeges méreteket öltő másolás következtében előállt kétmillió darabos piaccsökkenés 2002-ben 3,75 milliárd forintos kárt okoz a magyar hanglemezkiadásnak. Amennyiben ez a tendencia akár még egy évig folytatódik, az a magyar hanglemezkiadás végét jelentheti.

2. Kompenzálhatja-e a másolással okozott kárt az üres hordozó jogdíj?
Az üres hanghordozók árába épített úgynevezett üres hordozó jogdíj adatok rögzítésére szolgáló, de zene másolására is használt CD-k esetében 36 Ft, zene rögzítésére ajánlott, jobb minőségű CD-k esetében 56 Ft. Kazettáknál ez az összeg a lejátszási időtől függően 20-29 Ft.

14 millió házilag készült másolat után 2002-ben 780 millió forintnyi jogdíj hivatott ellensúlyozni a 2 millió darabos piacszűkülés következtében előállt 3,75 milliárd forintnyi kárt. A hanglemezkiadás az üres hordozó jogdíjakból befolyt összeg levonása után is 3 milliárd forintos kárral kénytelen szembenézni.

3. Hol a határ magáncélú másolás és kalózkodás között?
„A magáncélú másolást a hatályos szerzői jogi törvény szabad felhasználásnak minősíti.

„A szabad felhasználás azonban csak addig és annyiban megengedett, amennyiben nem sérelmes a mű, előadás, hangfelvétel rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsítja a szerző, előadóművész, illetve kiadó jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek.” (Szjt. 33.§ (2) bekezdés).”

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A Szerzői Jogi Törvény fő szabálya az, hogy a hangfelvétel másolásához a szerző, az előadóművész és a kiadó engedélye szükséges. Ez a jog a szerzői jog legrégebbi és legfontosabb intézménye, mely alól a Szerzői Jogi Törvény csak nagyon szűk körben enged kivételt. Ilyen kivétel a hangfelvétel magáncélra történő másolása a következő feltételek esetén:

- a magáncélú másolásból közvetve sem származhat anyagi haszon,

(ha pl. egy DJ másolt CD-t használ, a másolással közvetetten növeli jövedelmét)

- más számára még ingyen sem készíthető másolat számítógéppel vagy digitális hordozóra (írható CD)

Harminc évvel ezelőtt, amikor a magáncélú másolást a szerzői jog elfogadta, az évi néhány százezer otthon magnószalagra vagy később hangkazettára készült másolat még nem veszélyeztette a hangfelvételek rendes felhasználását, piaci értékesíthetőségét. Mára azonban a tömeges házi másolás olyan méreteket öltött, mely a hanglemezkiadás puszta létét veszélyezteti.

4. A házi másolás jellemzői
A Szonda Ipsos által készített piackutatás eredményei azt mutatják, hogy a házi másolás a 14-29 éves korú, magasabban iskolázott és kimondottan jobb anyagi körülmények között élő lakosság körében a legnépszerűbb. Ez utóbbi tény egyrészt nem meglepő, hiszen a másoláshoz szükséges berendezésekkel is elsősorban a lakosság vagyonosabb rétegei rendelkeznek, másrészt rámutat arra is, hogy a másolás oka nem a CD-k árában keresendő. Ugyanaz a fiatal, aránylag jó anyagi körülmények között élő réteg másol, vagy másoltat CD-ket, amelyik megveszi a drága, márkás ruhákat, mobiltelefont használ, szórakozni jár.

Jól alátámasztja a fenti adatokat, ha megvizsgáljuk, mely zenei stílusú lemezeket érinti leginkább másolás. A kevésbé iskolázott, vagy idősebb lakosság által hallgatott mulatós, vagy hagyományos slágerzenék esetében a másolás aránya igen csekély, s így ezek a lemezek sokkal jobban eladhatóak. A jelenség egyik oka, hogy a mulatós zene kedvelőinek körében kevesebben rendelkeznek a CD íráshoz szükséges ismeretekkel és eszközökkel. A másolás aránya kimutathatóan a leginkább másoló – fenti bekezdésben jellemzett - réteg által kedvelt „trendy” zenék (pop, dance, modern rock, hip-hop, R&B stb.) körében a legnagyobb.

5. Internet és szerzői jog
A hangfelvételek Internetről történő felhasználására ugyanezek a szabályok vonatkoznak. Minden esetben engedélyt kell kérni a szerzőtől, az előadóművésztől és a kiadótól. Bármelyik engedély hiányában történő felhasználás illegális.

Így tehát azok, akik az Interneten a jogosultak engedélye nélkül használnak fel hangfelvételeket sértik a szerzők, előadóművészek és kiadók jogait függetlenül attól, hogy a hangfelvételeket egy weboldalon vagy ún. fájlcserélő programok keretében teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.

A 10 millió házilag CD-re készült másolat jelentős része az Interneten illegálisan elhelyezett és onnan letöltött hangfelvételeket tartalmaz.

A MAHASZ – más szerzői jogi érdekképviseleti szervezetekkel együtt - a legnagyobb tartalomszolgáltatókkal 2001-ben szerződést írt alá, melyben a tartalomszolgáltatók vállalták, hogy a szerzői jogokat sértő tartalmakat eltávolítják az általuk üzemeltetett oldalakról.

Ezt az eljárást erősítette meg, s tette minden az Interneten működő szolgáltató számára kötelezővé a 2001. decemberében a parlament által elfogadott 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelemről és az információs társadalomról.

A MAHASZ rendszeresen figyeli az Internetet és amennyiben engedély nélkül felhasznált hangfelvételeket talál, értesítést küld a szolgáltatónak. Ennek következtében igen sok illegálisan felhasznált hangfelvétel tűnt el véglegesen az Internetről. Büntetőeljárás is indult az MP3 Portál üzemeltetője ellen, aki az értesítés ellenére sem szüntette be a hangfelvételek engedély nélküli felhasználását. A jövőben a MAHASZ még szigorúbban kíván fellépni az Interneten folyó jogellenes felhasználásokkal szemben.

6. Milyen módon és milyen eszközökkel lépnek fel a szerzők, előadóművészek, és kiadók jogaik védelme érdekében?
A Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége 1990-ben történt megalakulása óta egyik legfőbb céljának tekinti a hangfelvételek illegális felhasználásának visszaszorítását. A MAHASZ által 1990-ben létrehozott ellenőrző csoport rendszeres ellenőrzi a hanglemezboltokat, piacokat, szórakozóhelyeket és az utóbbi három évben az Internetet is.

Az ellenőrzési csoport azonban nem rendelkezik hatósági jogosítványokkal, ezért a rendőrség illetve a vámszervek közreműködése nélkül nem tudná feladatát ellátni. Az ellenőrzések nyomán induló büntetőeljárások során szakmai kérdésekben az ellenőrzési csoport ingyenes áll a hatóságok rendelkezésére.

A szerzők jogainak védelmét szolgáló jogszabályok európai színvonalú védelmet biztosítanak a jogosultaknak. A szerzői jogok megsértéséért 1994. óta akár öt év szabadságvesztés is kiszabható.

A hangfelvételek tömeges másolásának megakadályozását szolgálják az utóbbi időben a CD-k esetében alkalmazott másolásvédelemi technológiák. E technológiák különböző alapelveken működnek, de valamennyi arra irányul, hogy megakadályozza a CD-n rögzített hangfelvételről digitális, CD-minőségű másolat készítését.

7. Mit tartalmaz egy CD ára?
A hanghordozók ára meglehetősen nagy szóródást mutat, de példaképpen vegyük egy nemzetközi sztár legújabb albumát, melynek fogyasztói ára 5000 Ft körül mozog:

Az 5000 Ft-ból 1000 Ft a 25%os forgalmi adó, további 1000 Ft a 30%-os kiskereskedelmi árrés.

A fennmaradó összeg, azaz 3000 Ft a kiadó által alkalmazott nagykereskedelmi átadási ár. Ennek kb. 25-30%-a, azaz 750-900 Ft a szerzői és előadóművészi jogdíj, 2%, 60 Ft a kulturális járulék. A nagykereskedelmi ár 10%-a azaz kb. 300 Ft a terjesztés költsége. Nem az egyes lemezekre, hanem az egész produkcióra kalkulált költségek a következők: stúdió (itthon minimum 2 millió forint, külföldön határ a csillagos ég) és marketingköltség ( a tervezett bevétel minimum 10-20%-a) . Ezekkel a költségekkel a kiadók úgy számolnak, hogy megterveznek egy bizonyos eladott példányszámot és arra vetítik az összköltségeket. A fenti példánál maradva, amennyiben egy átlagon felül sikeres kiadványról van szó, melyet sikerül 10.000 példányban eladni, akkor az egyes példányokat 800 Ft stúdió és marketingköltség terheli. Amennyiben a kiadó rosszul kalkulál, és kevesebb példányt értékesít, úgy súlyos veszteségekkel számolhat.

A fenti költségek levonása után maradó kb. 1000-ból ki kell fizetni a lemez előállításának költségét: 300Ft, és a borító megtervezésének és nyomtatásának példányonkénti árát: 100Ft.

Mindezek után, ha a kiadónak valóban sikerül a tervezett 10.000 darabot értékesítenie, akkor marad példányonként 540 Ft bruttó nyeresége, amiből a kiadó saját működését fedezi, a sikertelen kiadványokból származó veszteséget kompenzálja, és nem utolsósorban kezdő művészek számára biztosít lehetőséget a lemezkiadásra.

Amennyiben azonban a kiadónak folyamatosan veszteséggel kell számolnia, mert a közönség ahelyett hogy hanglemezt vásárolna, inkább ingyen letölti vagy lemásolja az általa kedvelt zenéket, úgy a kiadó kénytelen csökkenteni kockázatát és költségeit: nem költ drága, igényes zenei videoklipekre, nem kísérletezik rétegzenékkel, ehelyett inkább olyan lemezeket (mulatós, operett, kabaré) ad ki, melyek közönsége nem másolja, hanem megvásárolja a zenét. A veszteséges kiadó megszűnteti a hanglemezkiadás legkockázatosabb és legköltségesebb részét: az új tehetségek felfedezését és bemutatását.

Ha pedig a költség és kockázat csökkentése sem vezet eredményre, tehát a kiadó hosszabb távon veszteségesen működik, akkor nem marad más hátra, mint a tevékenység megszűntetetése.

Amennyiben tehát a hanglemezkiadás résztvevői, szerzők, előadóművészek, kiadók nem jutnak hozzá a munkájukért őket megillető fizetséghez, az megöli a kreativitást és így a zenét is.

A másolás legnagyobb vesztese a zene!

[2002.10.06.]