Fassang László
Orgonaművész
Fassang László budapesti muzsikuscsalád gyermekeként 13 évesen kezdett orgonát tanulni Baróti Istvántól, az Esztergomi Főszékesegyház orgonistájától, a francia orgonazene nagykövetétől.
Annyira magával ragadta a hangszer, hogy attól kezdve nyaralni is csak olyan helyre mentek, ahol orgona is volt kerékpárral elérhető közelségben. Így vezetett az út a Zeneakadémiáig, ahol Gergely Ferenc és Ruppert István orgonista, Prunyi Ilona zongorista növendéke lett. Sok mesterségbeli fogást, önkontrollt, rendszerességet tanult az akadémiai évek alatt.
Még Baróti István mellett megfogalmazódott benne az igény arra, hogy Franciaországban tanuljon tovább. Olivier Latry egyik budapesti mesterkurzusa tovább érlelte az elhatározást; felvételizett és felvételt nyert a Conservatoire National Supérieur de Musique-ra, ahol Latry mellett Michel Bouvard növendéke is volt.
Hamar megtanulta, hogy orgonán is a kotta nélküli játék a biztos tudás alapja. S miután nem érezte jól magát a templomi karzatok magányában, hogy mindig egyedül van muzsikálás közben, a következő tanévben beiratkozott az improvizáció tanszakra, ahol Loic Mallié, Philippe Lefebre, Thierry Escaich és Jean-François Zygel tanította, és ahol együtt improvizált a legkülönbözőbb hangszereken játszó muzsikusokkal.
Tanulmányait egyéves szabadsággal megszakítva jutott el Japánba, és sapporói munkálkodása idején készítette első CD-jét is, amelyen Bach és Liszt művei mellett saját improvizációi hallhatóak.
Első versenysikereit Magyarországon érte le: 1993-ban a budapesti Gárdonyi Zoltán Emlékverseny győztese volt, 1998-ban második lett a Győri Nemzetközi Orgonaversenyen.
A párizsi évek alatt (2002-ben) vett részt az amerikai kontinens legelőkelőbb viadalán, a Royal Bank Calgary Nemzetközi Orgonaversenyen és Fesztiválon, ahol az Improvizációs Aranymedál tulajdonosa lett.
2002 volt a Párizs Város Negyedik Nemzetközi Orgonaversenyének éve is, ahol az improvizációs nagydíjon kívül Fassang Lászlónak ítélték a Maurice Duruflé-díjat is.
2003-ban megosztott második díjat és a frencia orgonaművek legjobb előadásáért járó különdíjat kapott Windesheimben, az Első Nemzetközi Francia-Német Orgonaversenyen.
2004 volt a Chartres-i siker éve, és 2006-ban pedig - hazai elismerésként - Liszt Ferenc-díjjal tüntették.
[2006.09.20.]