Dalok a Százholdas Pagonyból

A nagy Micimackó album: szórakozás kicsiknek, nosztalgia nagyoknak.

Ki ne ismerné A. A. Milne, Micimackó című könyvét, amelyet napjainkban is Karinthy Frigyes ötletes, humoros fordításában olvashatunk. Walt Disney segítségével a „a csacsi kicsi medvebocs” a filmvásznon is életre kelt. A nagy klasszikus óta számos változatban találkozhattunk már a szereplőkkel. Most egy olyan zenei album készült el, amelyen összegyűjtötték a nagy slágereket és betétdalokat.

Stílszerű borító

A borító magáért beszél: mézes csupor, körülötte méhecskék. Nem is kell ennél több, hiszen e két dolog központi helyet foglal el Micimackó életében. A csupor „hasára” néhány dalcímet pingáltak. Az album címén kívül olvashatjuk a hasznos információt: „Micimackó filmek dalai magyarul”. A borító nem zsúfolt, visszafogott, ugyankor ötletes is egyben, Klotz László grafikus munkáját dicséri. Bár meg kell említenem: nekem hiányzik róla Micimackó. Ám ezt a hiányérzetet is enyhítheti az ajándék matrica, amit mellékelnek a cd-hez; feltételezem a kisgyermekek legnagyobb örömére.

A hátoldalon számozással ellátva a dalok listáját láthatjuk, illetve a közreműködőket is felsorolják. A távolban pedig mintha Micimackó alakja is feltűnne, ahogy távolodik. A belső borító hátoldalán olvashatjuk a zenei rendező és –ismételten – a közreműködők nevét, illetve egyéb információkat is. A legbelső oldalon sorra veszik a dalokat – eredeti angol címükkel is – és annak a filmnek a nevét, amelyben elhangzott, illetve az eredeti szerzőket és a magyar fordító nevét is rögzítették: Neményi Róza ötletes és fordulatos szóhasználatokkal élt, ügyelve a rímekre és a könnyen érthetőségre is.

Daloló mesehősök

Érdekes érzés kerített hatalmába, amikor az első számot meghallottam: banális módon Micimackó a címe és megismerhetjük belőle a Százholdas Pagonyt, majd sorra a szereplőket. A gyermekkoromban oly’ sokat emlegetett sor is elhangzik: „csacsi kicsi medvebocs, kóccal tömve.” Mert nekünk felnőtteknek édes nosztalgiát jelenthetnek a dalok, amelyek a „klasszikus” Micimackóból hangzanak el. A „Most hajolj, most rajta csak” mosolygásra késztetett: a bumfordi mackóhoz illő bugyutácska szövege akár „trendi” is lehet, hiszen fogyókúráról szól: testet, lelket építenek az elhangzó sorok, ám a végeredmény már előre sejthető: „Telt bendővel úgy bizony, én egy boldog bocs vagyok.”

Az Apacuka Szörnyekre sem kell sokat várni, a harmadik nótánál máris kísértenek bennünket: a dal tangóra emlékeztető sejtelmes lüktetésével szemlélteti, ahogy lassan kitöltik a mackó álmát ezek a rettenetes mézpusztító szörnyek. A nosztalgiának egy szám erejéig vége, ugyanis a negyedik track már a Micimackó visszatér című filmből van; hogy azután ismét visszatérhessünk és egy „kis fekete felhővel” ismerkedhessünk meg. Róbert Gida és „csacsi öreg medvéje” duettjét hallhatjuk, miközben szinte látjuk magunk előtt a mézre vadászó mackót. Úgy robban be a dalok sorában Tigris, ahogy a történetben is: meglepően, váratlanul és visszautasíthatatlanul: sorra veszi a csíkos, izgága állat, hogy miért is lehet őt annyira szeretni: „szellemes, kellemes és jellemes” na és nem mellesleg folyton ugrál. A „Tralalla-lalla” dallal zárulnak a klasszikusok, hogy átadhassák helyüket a fiatalabb szerzeményeknek, melyek kihangsúlyozzák azt, hogy barátok nélkül lehet élni, csak éppen nem érdemes. Kincskeresésre, sétára csábítanak, házat építenek, ünnepet emlegetnek, amelyeket a szereplők mind-mind kalandként élnek át, egymás mellett, összefogva teljesítik az álmokat. A 13-as sorszámmal ellátott felvétel a népszerű tv sorozat, a Micimackó újabb kalandjai főcímdala. Korosztályomnak biztos eszébe jut, ha hallgatja, hogy hétvégenként milyen izgatottan vártuk azt az egy órát, amelyben találkozhatunk Fülesékkel…

A Dupla Duplerben Tigris és Zsebibaba ugrálásra csábít, ám jobb megjegyezni: a „Dupla dupler, hoppla hoppler, halli hupp de zsupsz” nevezetű ugrással csak haladók próbálkozzanak. Később Tigris bőrébe is belebújhatunk egy dal erejéig, hogy azután a méhecskéket is elaltassunk, végül pedig eljussunk a szeszélyes, veszélyes Zelefántig, aki a szívbajt hozta Malackára.. Az album két záró nótája ismét megerősíti a hallgatót, hogy Micimackó és cimborái a barátságot és az egymás segítését tartják szem előtt. Az album zárásaként Róbert Gida biztosítja csacsi öreg medvebocsát, hogy soha nem hagyják el egymást…

Egy gyereklemez, amely értékeket közvetít

Bár kicsit talán átsiklottam a zenei értékelés felett, de úgy érzem: ennek a kritikának másról is kell szólnia. Persze nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy hallottunk már tisztább éneket, de úgy gondolom: ennél a lemeznél ez most mellékes. Megszólal benne Micimackó, Róbert Gida, Malacka, Zsebiba és minden egyes szereplő. A mesehangok nem torzak, a szavak tisztán érhetőek és akik ismerik a meséket, azok rájöhetnek, hogy melyik szereplőhöz melyik hang tartozik.

Amit külön ki kell emelnem: olyan gyermekalbumról van szó, amelyet minden korosztály szívesen hallgathat. A szülök pedig nyugodtan megvehetik csemetéjüknek, ugyanis nem kell attól tartaniuk, hogy trágár, agresszív és erőszakos szöveggel torzítják a lurkókat. A mai korban, amikor a média ontja magából a durvaságot sugárzó tömegtermékeket, A nagy Micimackó album igazi kincs, amely barátságra és összefogásra tanít. Mert barátok és társak nélkül lehet élni, de nagyon küzdelmes és nehéz.

Havassy Anna Katalin

[2006.11.01.]