Moszkvai Patriarchátus Ortodox Kórus
A kórus legfontosabb tevékenységének tartja az ősrégi orosz művészet, valamint a kéziratok rejtjeleiben meghúzódó hangzásvilág kutatását és megfejtését, s a tiszta előadásmód visszahozatalát az istentiszteletek keretébe.
Az együttes vezetője Anatolij Grindenko teológus-zenetudós 1983-ban a Troitse-Sergievoj Főkolostor falai között alapított egy férfikórust, mely az „Óorosz Énekek” nevet viselte. 1985-ben a kórus a Moszkvai Patriarchátus Kiadói részlegének felügyelete alá került. Ma a Moszkvai Patriarchátus Egyházi Oktatási részlegéhez tartozik.
A 12-13 főt számláló kórus énekesei a szovjet rezsim utáni években megnyitották az utat az ortodox egyházi zene újrafelfedezéséhez. Abban az időben a régi kéziratok tanulmányozásával, majd elsőnként mutatták be a századokon át az ismeretlenség homályában lapuló alkotásokat.
1988-ban megnyerték a lengyelországi Hainufke Fesztivál 1. díját, 1992-ben a Macedoniai Kórusfesztivál Nagydíját.
Az Opus 111 nevű francia kiadó eddig 13 CD-jüket jelentette meg, melyből 9 világpremiernek számít. A kiadványok megkapták a „DIAPASON” c. nemzetközi kritikai folyóirat legmagasabb elismeréseit. Ezenkívül Oroszországban, Németországban és Lengyelországban is megjelent lemezük.
A Szovjetunió összeomlása lehetőséget adott a kórusnak arra, hogy nemzetközi szinten is széles körben terjeszthesse az évezredes múlttal rendelkező ősi egyházi zenét. Előadásaik és számos felvételük révén világszerte ismertté váltak, mindenekelőtt az orosz énekek egyedülállóan tiszta előadásával.
Felléptek Európa számos városában, Skandináviában, Utrechtben, Londonban, Bécsben, Maastrichtban, Varsóban, Barcelonában és Ravennában, de pl. Nancy-ban, a híres Les Folles Journées rendezvényén, sőt a Lincoln Centerben is koncerteztek.
Az együttes rendkívül sokoldalú és változatos műsort kínál a hallgatóság legkülönbözőbb rétegeinek. Repertoárjukban a 16-19. század közötti időszak tradicionális énekei mellett szerepelnek népdalok és újabb keletű egyházi darabok is, mint például Csajkovszkij, Rachmaninov, Gretchaninov, Sviridov, Martinov és Pelecis művei.
Az egyházi hagyomány értelmében többnyire kerülik a hangszerekkel való közös fellépést, de ennek ellenére időnként előadnak hangszeres műveket is, mint például, Jukka-Pekka Saraste csodálatos zenei sorozatát, amelyben a zeneszerző ötvözte egymással az orosz ortodox műveket és az olyan teljesen eltérő zenekari darabokat, mint Schubert „Befejezetlen” szimfóniája, vagy Arvo Pärt „Tabula Rasa” c. alkotása.
A kórus 2004-ben a világhírű Borodin Quartettel is fellépett.
[2006.12.11.]