A megszokott stílusnál maradt
Norah Jones-t hallgatva az emberben vegyes érzelmek kavarognak. Legalábbis bennem biztosan már az előző két lemezénél is, azonban a Not too late-nél egészen biztosan. Nyugtató vagy inkább depresszióra hangoló zene ez? Ezt a lemezt meghallgatva én az előbbire szavazok.
Vidám, kedves lány, épp olyan vidám és kedves dalokkal, és nem sok változással az előző felvételeihez képest. Bejött neki a stílus, miért is változtatna rajta. Több millió eladott lemez, rajongók hada és díjak sokasága. Jó ez így, nem is kell variálni, nem kell mindenkinek a Madonna vonalat követni, aki évről évre újat tudott mutatni, mindig más zenei stílusban. Néha meghökkentőt, néha megbotránkoztatót, néha szűzieset, persze azt is a maga módján. Norah lágy jazz-es dalai, jellegzetes hangja és hajlításai mára már a védjegyeivé váltak. Az új albumon egy kis country és amerikai népzenei elemek mellett a megszokott jazz és folklór is hallható, mindez bájos egyveleget alkot.
Vékony és kecses
A borítón az énekes-zongorista ül kinyújtott lábbal, fekete-fehér ruhában, testhez álló szabása biztosan kiemeli Norah vékony, kecses alakját. A vörös háttér remek kontrasztot szolgáltat a már említett színvilágú ruhához. A hátoldalon egy rajz látható keretben, mely valószínűleg az előadót ábrázolja. Azért csak sejtem, mivel erősen eltorzított képet látunk.
A belső füzetben szerencsére megtaláljuk a dalszövegeket, mely sajnos egyre ritkább. Ráadásul külföldi előadóról lévén szó, a szöveg angol, mely nagy segítséggel szolgál a nyelvet tanulni vágyóknak. Talán közhelynek tűnik, mégis ezt kell mondanom, - hisz saját magamból kiindulva - nincs is jobb, mint a feliratos film és a dalszöveg. Ráadásul zenehallgatás közben a verseket olvasgatva még akár tanulhatok is. Összességében tuti siker. Norahnál ez különösen így van, hisz lágy dallamai könnyen a fülünkbe másznak, és a lassú tempó miatt a leírtakat sem nehéz követnünk.
Sejtelmes, ugyanakkor megható
Az első dal a Wish I Could. Sejtelmes, ugyanakkor megható dal. Ha a szöveget elolvassuk, tudjuk, miről van szó, a háború, szerelem, egyedüllét, várakozás és magány mind-mind összetevője a dalnak. Vajon mi keletkezik abból, ha olyan szavakat gyűjtünk össze, mint a mézes tea, a cukor, a kávé, a kapitány, az ég, a sajt és a tó. Jól összegyúrjuk, na és persze meghintjük egy kis Norah Jones-szal. A végeredmény, a Sinkin’soon, egy kedves kis dal.
Kicsi színházi hatást érzek a dalokban, és a szövegekben pedig egy kis mesevilágot, bábszínházat, musicalt. Sőt egyik-másik egy romantikus film betétdalaként is megállná a helyét. Ezek közül egyik az Until the End.
A hatos szám, a Thinking about you. Bármit is tettél, bárhol is vagy, gondolok rád, mindig minden helyzetben. Nagyjából így lehetne lefordítani a mondanivalót. Magával ragadó dal, épp úgy, mint a legtöbb. Az én kedvencem egy korábbi siker, mely a Love Actually betétdala, a Turn me on. Magyarországon a film az Igazából szerelem címet kapta, talán így már többen emlékeznek rá. Olyan nagyszerű előadók kaptak zenélési lehetőséget, mint Norah Jones, Wyclef Jean, Texas, Dido, és a Girls Aloud.
Vidám, játékos nóta
A Little Room, vagyis a Kicsi szoba vidám, játékos nóta; az utolsó előtti dal, a Rosie’s lullaby egy nagyon lassú, érzelmes szám. És a lemez végén található a címadó felvétel, vagyis a Not too late, tiszta zongora felvezetéssel kezdődik, majd a jellegzetes hang töri meg a játékot. Szintén lassú, mely méltó zárása ennek a harmadik, már most is nagysikerű albumnak.
Aki nem érti az angol nyelvet, az se búsuljon. Nem is az a fontos, hogy mit jelentenek a leírt sorok, sokkal inkább az, hogy bárki, bármelyik országban megértse, de ne csak a mondanivalót, hanem az érzést, mely a zenével együtt terjed. Ezek pedig annyira jól átjönnek adott esetben, hogy a kisgyermektől az idősebbekig mindenki megérti. Nem kell ehhez szótárazni, és hívogatni a kis unokát, hogy legalább a címet fordítsa le, mindez nem szükséges, csak hallgatni kell, lehetőleg nyugodt körülmények között csukott szemmel. A lemez legtöbb dala nyugtató hatással is bír, így még akár az autóban, a közlekedési dugó kellős közepén is kellemes perceket, és főleg nyugalmat okozhat.
Ajánlom a hosszú nap után lepihenőknek, a kocsikázóknak, az együttlévő szerelmeseknek, a főzőcskéző nagymamáknak, és az ideges üzletembereknek is.
Pernyész Kitti
[2007.05.03.]