Kérdőjel együttes

1980-ban alakult meg a Kérdőjel névre hallgató trió, mégpedig Vasváry-Tóth Tibor és Dorogi Károly baráti kapcsolatára épülve. A két fiúnak korábban már voltak iskola–zenekari próbálkozásai, így a barátságon kívül erre is alapozhatták az új formáció jövőjét. A zenekar egy éven keresztül külföldön, pontosabban Párizsban kísérletezett, hogy algériai és jamaicai zenészeket vonjon be a csapatba. Vasváry innen hozta haza aThe Doors és Jim Morrison ismeretét.

A végleges hangjukra azonban akkor találtak rá, amikor csatlakozott hozzájuk Dániel Zsolt, aki éppen akkor érkezett haza Indozéniából. A zenészre főként a világhírű Yes zenekar volt hatással. Vele a Kérdőjelnek már dobosa is volt, így elindulhatott a csapat a maga útján.

1982-ben végre elérkezett a pillanat, amikor is az együttes, több mint egy éves munka után dalokat hozott össze, amely már bepillantást engedett, a még ebben az évben elkészülő Kérdőjel című lemezükbe. A visszajelzések is meglehetősen pozitívak voltak, ugyanis a közönség lelkesen fogadta a progresszív rockzenét játszó fiúkat. Ám ahogy a zenekar honlapján olvashatjuk: …a túlzottan színvonalasnak tetsző együttessel kapcsolatban a szakma és a vetélytársak nagyokat hallgattak… Az akkoriban kiteljesedő és kiszélesedő diszkó és újhullám nem engedte kibontakoznia formációt.

1983-ban ennek apropóján látott napvilágot a Túlzások címet kapó korong.

1990-ben következett be a zenekarban az első tagcsere, ugyanis a dobos, Dániel Zsolt kilépett a bandából, helyére Kálmán Attila került. Továbbá elhagyta a formációt a zeneszerzőként is tevékenykedő Dorogi „Rickenbacker” Károly is, az ő helyét egy tehetséges fiatal basszusgitáros, név szerint Sebő Gyula vette át. A zenekart alapító Vasváry-Tóth Tibor – aki az énekesi és a gitárosi feladatokat is ellátta – így már velük karöltve folytatta a pályát, s tette ezt úgy, hogy a színvonalból semmit sem engedett csökkenni. A zenekar repertoárjában a régi nagy dalok játszása is benne maradt, miközben már dolgoztak az új lemez anyagán.

1991-ben készült el a Hagyaték című nagylemez, majd 1992-ben ezt követte a Ne higgy névre keresztelt korong. Ezekről az albumokról egyes dalok a magyar rockzene maradandó értékei közé is bekerültek. Találhatunk közöttük olyan alkotást, amelyek hosszabb lélegzetvételnyiek.
S ahogy szintén a honlapjukon található rövid zenekari bemutatásban olvashatjuk: pályájukban hasonlítanak a rövid életű, ám annál híresebb Cream trió együttesre, Jimi Hendrix Experience nevű zenekarára, és a kanadai Rushra is. Ám főleg az általuk nagyon nagyra tartott, bár sohasem trió formában működő Yesre, na meg a huzamosan ugyancsak három taggal működő Genesisre. Munkáikban a magyar zenét, főként Bartók Bélát és Ady Endrét – és még sokan másokat – tudatosan tekintették elődjüknek. Működésük során mindvégig úgy érezték, hogy úttörő szerepet töltenek be, ám a magyar zenei életben mégis oly’ magányosan állnak.

1993. után és az időközben készült néhol különös, helyenként vallásos hangot megütő Vasváry-Tóth Tibor szólólemezek megkérdőjelezhetetlenül és logikusan az együttes életművéhez kötődnek.

1994-ben a Kérdőjel Együttes végképp megszűnt létezni. A legfőbb alapító és vezető Vasváry-Tóth Tibor szólóban folytatta, de figyelme már csak és kizárólag a költészet felé irányult. Munkássága versek írásába teljesedett ki, a zenével végleg szakított. Verseket írt, de már nem zenélt. S ez így is maradt, az elkövetkező évtizedekben sem nyúlt a hangszeréhez. Ebben az évben jelent meg első kirobbanó sikerű könyve a “Yes, a rockzene rendszere”.

Sebő Gyula megnősült, Kálmán Atillából pedig újságíró lett.

2000-ben felröppent a hír, hogy egy Kérdőjel elnevezésű zenekar koncertezik szerte az országban. Persze az információ Vasváry-Tóth Tibor fülébe is eljutott, aki eleinte kétkedve fogadta ezt, hiszen a Kérdőjel együttes az ő nevéhez fűződik, már évek óta, akár aktív a zenekar, akár sem. Tibor még 1991-ben bejegyeztette a nevet. Később egy újságcikkből kiderült, hogy igenis létezik egy „friss” Kérdőjel nevű formáció is, akik a Yey könyv olvasása közben kaptak ihletet, hogy így nevezzék el a bandájukat.

Vasváry-Tóth egyébként nem csak a zenakara nevét, hanem logoját is levédette, amely így nézett ki:  >>?<< A formáció ugyanis tudatosan használta ez a változatot, ezzel is hangsúlyozva a jel fontosságát.

A zenekarról könyv is készült, amely elsőként a világhálón olvasható. 

A Kérdőjel együttes mintegy 500 számból álló életművének felfedezése még az utókorra vár.

Diszkográfia:
1982: Kérdőjel
1983: Túlzások
1986: Rügyek
1987: Ősagárd
1988: Rock kávéház
1989: Boldogok
1990: Próbák
1991: Hagyaték
1992: Ne higgy!
1993 Elidegenedés
1995: Kérdőjel Rádió
1996: Versek
1999: Vörösmaty tér
2000: Változatok
2003: Rövid Kérdőjel (válogatás)
2004: Hosszú Kérdőjel (válogatás)

[2007.06.28.]