Duran Duran

Az angol Duran Duran a '80-as évek zenei palettájának meghatározó szereplője, több mint 70 ezer eladott lemezt tudnak maguk mögött. Diana hercegnő egyik kedvenc zenekara volt.

A kezdetek

A Nick Rhodes, John Taylor és Stephen Duffy által 1978-ban alapított alakulathoz később csatlakozott Roger Taylor, Andy Taylor és - Duffy helyére lépve - Simon Le Bon. A csapat sosem bomlott fel, tagcserék azonban előfordultak, pl. Warren Cuccurullo 1986-tól 2001-ig gitározott a formációban, Sterling Campbell pedig mindössze 1989-től '91-ig dobolt. Andy Taylor 2006 nyarán vált ki, míg a londoni gitáros Dom Brown továbbra is a banda tagja maradt.

A birminghami zenekar nevét egy film - a Roger Vadim féle Barbarella című sci-fi mozi - gonosz főhőséről kapta. (Durand Durand). A Duran Duran az elsők közt készített remixeket. A csapat tagjai a vizuális szempontra is hangsúlyt fektettek, sokszor szerepeltek magazinokban, divattervezőkkel is együttműködtek (Giorgio Armani).

Hangsúly a látványon

Első albumuk címe is Duran Duran volt, amely 1981-ben látott napvilágot az EMI gondozásában. Első kislemezük, a Planet Earth Angliában a listákon jó helyet szerzett, de valójában a Girls On Film hozta meg az igazi sikert. Az ehhez készült videóra bizonyára sokan emlékeznek: meztelen felsőtestű hölgyek birkóznak a sárban, párnacsatáznak, stb. A videóval az volt a cél, hogy klubokban játsszák vágatlanul nagy kivetítőkön, hogy az emberek észrevegyék és beszéljenek róla. A BBC-n betiltották, az MTV-n pedig erősen cenzúrázva adták le. Az album ezután már a 3. helyre kúszott fel az angol listán.

1981-ben az alakulat már amerikai turnédátumokat tűzött napirendre, amit német és angol koncertdátumok is követtek. Második korongjuk, a Rio '82-ben jelent meg. Miután a lemez nem volt túl sikeres az Usában, viszont a Carnival egy remixe mégis népszerű lett, a csapat a korong nagy részét remixeltette. Az album igencsak lassan érett be, azonban az amerikai toplistán 129 hétig, vagyis másfél évig volt jelen. Az NME Minden Idők 100 Legjobb Albuma listáján a 65. helyen áll.

Harmadik stúdiómunkájuk, a Seven and the Ragged Tiger 1983-ban került kiadásra. A formáció azzal is címlapra került, hogy a népszerű Union of the Snake című számhoz készült videót 1 héttel a rádiós megjelenés előtt leadták az MTV-n. Ezen a korongon találjuk a The Reflex című nótát is, mely Amerikában és Angliában is listavezető lett, és mindenhol népszerű volt.

'84-ben a csapat világ körüli turnéra indult, mely során Russell Mulcahy szorosan kísérve a zenekart filmet forgatott. Az Aréna című koncertfilm is tartalmazza az észak-amerikai turné történéseit, a Sing Blue Silver dokumentumfilmnek köszönhetően. A turné során került felvételre az ugyancsak Aréna címmel ellátott stúdióalbum. Ugyanebben az évben 2 Grammy-t is kapott a csapat.

A bomlás kezdete

1985-ben, a népszerűségtől bódultan a tagok új anyag kivitelezését sürgették, ami két mellékprojekthez vezetett: John és Andy Taylor szakítani akart a Duran-hangzással, és a hard-rock felé kacsingattak; így született meg az együttműködés Robert Palmerrel és Tony Thompsonnal, Power Staion néven. Ezzel ellentétben Simon Le Bon és Nick Rhodes a Duran Duran atmoszférikus hangzását továbbgondolva megalakították az Arcaida-t. A Duran Duran ezután már nem volt ugyanaz. '85-ben, egy újabb próbálkozás eredményeképp elkészítették a 'A View to a Kill' című James Bond film zenéjét.

1986-ban Roger Taylor kimerültségre hivatkozván nyugdíjazta magát, és az angol vidékre költözött. Andy Taylor gitáros pedig abban a hitben hagyta a csapatot, hogy visszatér új albumot készíteni, miközben már Los Angelesben szerződött. Le Bon, Rhodes és Taylor 1986-ban Warren Cuccurullo-val kiegészülve készítette el a Notorious című albumot. Ugyan az eladások és a helyezések nem adtak okot félelemre, a csapat népszerűsége lefele ívelt.

Az 1988-as Big Thing már kísérletezőbb volt az előző korongoknál, house, rave és synth pop elemeket, illetve komolyabb szövegeket tartalmazott. Az 1989-ben napvilágot látott válogatásalbum, a Decade: Greatest Hits jó eladásokat produkált, azonban a '90-es kiadású Liberty már nem volt sikeres, és először fordult elő, hogy a banda nem turnéztott meg egy albumot.

Egyszer fenn, egyszer lenn

1993-ban került polcokra a második saját magukról elnevezett lemez, a Duran Duran, melyet sokszor a The Wedding Album (az esküvős album) néven emlegetnek. Miután a Cucurrullo által írt Come Undone gyorsan népszerűvé vált, illetve az album is jó helyezéseket ért el, a formáció turnéra indult, mely során felléptek a Közel-Keleten, Dél-Afrikában, Dél-Amerikában, Izraelben, Indonéziában stb.

Az ezt követő album, a Thank You megint a turné kavalkádjában készült, a rossz minőségű felvételek miatt a kiadóval nézeteltérések alakultak ki, a kiadás csak halasztódott. A lemez egyébként valójában egy újabb tisztelgés volt a nagyok előtt, akik benyomást keltettek a formációra, a számok mind feldolgozások voltak. A Medazzalandot 1997-ben adták ki, melyről az Out of My Mind a The Saint (Az angyal) film betétdala lett. Az Electric Barbarella az első olyan kislemez volt, amelyet online értékesítettek. '98 júniusában a Diana hercegnő emlékkoncerten a család külön kérésére léptek fel.

A 2000-ben, a Hollywood Records gondozásában látott napvilágot a Pop Trash, mely nem aratott nagy sikert. 2001-ben Cucurrullo kivált a csapatból. 2001-2003 között a csapat új anyagon dolgozott. Nehéz volt támogatót találni az éledező Duran Durannak, a fogadtatás azonban meglepett mindenkit. 2003-ban telt házas 25. évfordulós koncerteket adtak. Az MTV Video Music Awardsot is ők vezették, miközben életműdíjjal is díjazták őket. Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon, végül Angliában is nagy sikerrel turnéztak. Utóbbiról koncert DVD is készült.

Miután 35 számmal elkészültek, aláírtak egy 4-albumos szerződést az Epic-Records-zal, így 2004 októberében Astronaut címmel jelent meg új anyaguk, amiről az első kislemez a népszerű (Reach Up for the) Sunrise volt.

2006 elején a Duran Duran feldolgozta John Lennon "Instant Karma" című számát, mely az Amnesty International által szponzorált Make Some Noise kampányhoz készült. A kampány John Lennon halálának 25. évfordulójára emlékezett. Justin Timberlake énekessel és Timbaland producerrel is hallani lehetett együttműködésről (pl. Falling Down). 2006 októberében Andy Taylor elhagyta a csapatot, a gitáros feladatokat azóta Dom Brown látja el. Júliusban kétszer játszottak a Wembley Stadiumban, egyrészt a Dianért koncerten, másrészt a Live Earth koncerten.

Végül 2007-ben megjelentették Red Carpet Massacare című új anyagukat.

- forrás: wikipedia.org -

[2009.02.04.]