Vajda János
Vajda János 1949-ben született Miskolcon. Tanulmányait a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Szelényi Istvánnál, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Párkai Istvánnál (karvezetés, 1968- 73.) és Petrovics Emilnél (zeneszerzés, 1970- 75.), 1979-ben diplomázott. Ezután egy évig amsterdami Sweelink Konzervatórium ösztöndíjasa, ahol, Ton de Leeuw növendékeként képezte tovább magát. Első munkahelye a Magyar Rádió és Televízió Énekkara volt, ahol 1974- 79-ig korrepetitorként működött. 1981 óta a Zeneművészeti Főiskola tanára.
Vajda János zeneszerzői érdeklődése igen korán, már 1977-ben az opera műfaja felé fordult. Ekkor komponálta a Magyar Televízió felkérésére első egyfelvonásosát, a Barrabást.
Magyarországon a komolyzenei filmek gyártásához, sugárzásához legjelentősebb impulzust a televíziózás elterjedése adta. Szinetár Miklós nevéhez fűződik a Zenés TV Színház elnevezésű kezdeményezés, ami 25 év alatt több-száz munkát eredményezett. Lehetőség nyílt, hogy kor neves hazai komponistái, rendezői, karmesterei, énekesei sorra kipróbálhatták magukat ebben a műfajban is. Érdekes és értékes alkotások születtek 1963-tól a rendszerváltozásig. Az első magyar mű Petrovics Emil C'est la guerre-je volt, 1963-ban.
1970-ben kezdődtek a „TV Zenés Színház” sorozatos bemutatói. Ebben a sorozatban operák, operettek, balettek, musicalek, zenés vígjátékok, báboperák, monodrámák egyaránt helyet kaptak. Az alkotók direkt a TV számára komponáltak, szabadon kísérletezve a két műfaj kombinációjával. Lendvay Kamilló, Láng István, Szokolay Sándor és Ligeti György neve is megtalálható a komponisták listájában.
A kezdeményezésen természetesen látszik az elmúlt rendszer kultúratámogatása, annak ismert előnyeivel és hátrányaival együtt. Azt viszont le kell szögeznünk, hogy kevés országban folyt ennyire aktív komolyzenei filmezés. Ennek lett egyik gyümölcse Vajda Barabbása. Az ismert bibliai történetet feldolgozó Karinthy Frigyes novella operafilm adaptációját Fehér György rendezte, a főbb szerepeket Gáti István, Melis György és Tokody Ilona alakították. A film nagy sikert aratott a tv-operák salzburgi fesztiválján, a veszprémi tv-találkozón fődíjat nyert opera kategóriában.
Vajda elkövetkező színpadi művei balettek voltak, melyeket a Győri Balett felkérésére komponált (Az igazság pillanata, 1981, Don Juan, 1982, Izzó paletták, 1983, Jöna cirkusz, 1985).
1985-ben fejezi be második egyfelvonásos operáját, a Thomas Mann novella alapján komponált Mario és a varázslót. Az operából igen hamar elkészül a tv-változat, melyet Hegyi Árpád Jutocsa rendez, Fehér György az operatőre, Cipollát Polgár László alakíja. A Magyar Állami Operaház 1988 tavaszán veszi repertoárjára a művet (rendező: Békés András, karmester Török Géza, Cipolla: Tóth János).
Az opera nagyon gyorsan európai hírnévre tesz szert, Helsinkitől Barcelonán át Kolozsvárig látható. Budapesten a mai napig játsszák, több, mint 50 előadást ért meg, így Szokolay Sándor Várnásza mellett a legtöbbet játszott XX. századi magyar opera lett.
Vajda 1990 és 1995 között komponálja első egészestés operáját a Leonce és Lénát. A szöveget Georg Büchner színművének szövegét Várady Szabolcs írta át opera librettóvá. A darabból a közönség először a Merlin Színházban láthatott részleteket 1997 tavaszán, majd novemberben a Zeneakadémián a teljes első felvonást.
A teljes mű bemutatója 1999. márciusában volt, az Operaház színpadán. Az előadást Fehér György rendezte, Török Géza vezényelte, a címszerepeket Fekete Attila és Kertesi Ingrid keltették életre. A mű 11 előadást ért meg.
Az operákon túl Vajda János számos vokális és hangszeres kompozíciót alkotott. Egyházzenéje és dalai éppoly jelentősek, mint zenekari és kamaraművei. A Mario és a varázsló kapcsán említett stílusváltásban több művésztársával osztozott, Csemiczky Miklóssal, Orbán Györggyel és Selmeczi Györggyel együtt alkotott művész-csoportját 1990 táján a „Négyek”-ként emlegették.
A komponista a Zeneakadémián zeneszerzést tanít, pályája során számos díjat nyert el, 2003-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.
[2007.04.23.]