Sizzla

Sizzla egy szorosan összetartó August Town-i rasta közösségben született és nőtt fel. Az hogy szülei is hívő rasták voltak nagy mértékben meghatározta Sizzla életútját. A '80-as években szemtanúja (fültanúja) lehetett a dancehall zene kialakulásának, melynek jelszavaivá és életstílusává váltak a drogok, fegyverek és a vulgáris szövegek. Ebből ő igazán a zene és a szövegek iránt érdeklődött, melyeket a rasta hitével fűszerezve saját stílusára alakított át (többen Peter Tosh-hoz és Mutabaruka-hoz hasonlítják dalszövegírói vénáját).

A '90-es évek közepén csatlakozott a Bobo Ashanti rasta közösséghez, akik elleneznek mindenféle elnyomást, illetve modern "rabszolgaságot", melyet Babilon (a nyugati világ) erőltet rájuk. Továbbá innen érthető Sizzla aggresszív hozzáállása a homoszexualitáshoz. Sizzla először a Caveman Hi-Fi Sound System-nél tette próbára deejay tehetségét. 1995-ben jelent meg első kislemeze a Zagalou kiadonál, majd átigazolt Bobby Digital csapatához, a Digital B-hez. Itt is csak kisebb sikereket ért el, amíg Dean Fraser be nem protezsálta őt Philip "Fatis" Burrell-hez, az Xterminator kiadóhoz.

Több sikeres kislemezt adott ki, köztük: "Judgement Morning", "Life's Road", "Blaspheme", "We Uh Fear", "I'm Not Sure" és egy duett Shadowman-nal, a "The Gun". Itt jelent meg első nagylemeze is Burning Up címmel, majd intenzív koncertezésbe kezdett Luciano-val és Mikey General-lal. Sizzla már az első perctől fogva kulturális töltetű dalokkal robbant be a köztudatba (nem úgy mint kortársai Capleton és Buju Banton, akik többnyire vulgáris dalokkal lettek közismertek és csak később "tértek" a jó útra). Ez volt érezhető második lemezén is, a Praise Ye Jah-n, ami szintén az Xterminator-nál jelent meg 1997-ben. Ugyanebben az évben több kislemeze vált emlékezetessé, mint például: "Like Mountain", "Babylon Cowboy", "Kings Of The Earth" és a "Build A Better World" Luciano-val.

A következő évben ismét Bobby Digital-lal dolgozott közösen, melynek terméke a Black Woman And Child c. lemez lett, mely nemcsak a reggae piacon fogyott jól, hanem mainstream ágakon is. Több magazin összesítő listája is tartalmazta Sizzla albumát, az 1998-as év 100 legjobb lemeze között tartották számon. Mára klasszikussá vált és a címadó dal pedig dancehall himnusz lett. Másik 1998-as lemeze a Freedom Cry, melyről ismertebb darabok lettek a "Love Amongst My Brethren" és a "Rain Shower". 1998-ban megkapta első jelölését a MOBO Awards-nak az Év Reggae Előadója címére, attól függetlenül, hogy a Reggae Sumfest-en nagy felbujtást keltett azzal, hogy az angol királynő, a homoszexuálisok és az egész rendezvény ellen szólította fel fekete testvéreit: "Burn all white people in Jamaica".

Ezek után már nem volt megállás, beindult a Sizzla gépezet. 1999-ben jött a Be I Strong, a Good Ways és a Royal Son Of Ethiopia c. nagylemezek. 1999-ben is jelölték a fentebb említett MOBO díjra. 2000-ben újabb albumok követték egymást: Liberate Yourself (dupla lemez), Words Of Truth és a Bobo Ashanti, melyen egy kicsit érezni a hip-hop beütést. 2001-ben pedig a Black History, a Taking Over, a Rastafari Teach I Everything és a Blaze Up The Chalwa c. lemezei jelentek meg. Évente 4-5 album jelenik meg a neve alatt többnyire új dalokkal, és legalább száz kislemez jelenik meg roots-osabb témákon és a legfrissebb dancehall riddimeken.

Mindent egybevéve Sizzla zenéje többnyire pozitív, hittel teli, a fekete fiatalokkal együttérző és a nőket tisztelő zene. Sizzla egy talány marad a nagyközönség részére, hiszen alig, vagy soha nem ad interjút a médiáknak és koncertjeit is próbálja minimális számra csökkenteni (melyek egytől egyig teltházasak). Ettől függetlenül kijelenthetjük, hogy Sizzla korunk egyik legkiemelkedőbb és legsikeresebb conscious reggae sztárja világszerte magas minőségi elvárásainak és sűrű lemezkiadásainak köszönhetően.

[2008.05.06.]