Kelemen László

Zeneszerző

1960-ban született a székelyföldi Gyergyóditróban, Budapesttől 700 kilométernyire keletre. Már korán, tíz évesen Marosvásárhelyre vitték tanulni, az ottani Művészeti Líceumba, hegedű szakra. Tizenegy évesen írt először zenét, hamarosan Csíky Boldizsár magánnövendéke lett zeneszerzésből. 

A marosvásárhelyi zenei érettségi után a kolozsvári „G. Dima” Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, ott diplomázott 1984-ben, zeneszerzés szakon. Közben elkezdte játszani és gyűjteni az erdélyi hangszeres és vokális népzenét.

Tagja lett a Bodzafa táncház-zenekarnak, mellyel a kolozsvári táncházban muzsikáltak. Tevékenységük eredménye az a két bakelitlemez, amelyet a bukaresti Electrecord adott ki (1982: Magyarszováti népzene, 1984: Magyarózdi népzene).

Az egyetem elvégzése után az akkori romániai kötelező kihelyezési rendszer keretében Nagyenyedre került, ott zenetanárként dolgozott 1986-ig, Magyarországra telepedéséig.

Budapesten először a Zeneműkiadónál dolgozott, mint zenei szerkesztő (1986 – 1992), klasszikus – zenei kottákat, sorozatokat szerkesztett, de a Csángó Népzene (Domokos – Rajeczky) III. kötetét is (1991).

1987-ben Ökrös Csabával, Berecz Andrással megalapították az Ökrös zenekart, melynek vezetője, botcsinálta menedzsere és lemezeinek kiadója lett. A zenekarral végigkoncertezte Európát, de eljutottak az Egyesült Államokba és Japánba is.

Zsuráfszki Zoltán és Farkas Zoltán „Batyu” Kodály Kamara Táncegyüttesének zenekara is voltak a táncegyüttes rövid fennállása alatt. Közben 1988-tól a Hungarotonnak is szerkesztett erdélyi népzenei lemezeket (1988: Fodor Sándor “Neti”, 1989: A palatkai zenekar, 1990: Az ádámosi zenekar).

1992-től 2000 márciusáig a Budapest Táncegyüttes zenei vezetője volt, a műsorok kísérőzenéjét nagyrészt állította össze, de zenei szerkesztőként is közreműködött nagyrendezvények – pl. Szegedi Szabadtéri Játékok - népzenei produkcióinak megvalósításában.

Kodály-ösztöndíjasként (1987 – 1988) komolyzenei kompozícióit a Fiatal Zeneszerzők Csoportja koncertjein mutatták be, Hegedű-szólószonátáját Perényi Eszter játszotta korongra (Hungaroton). Tagja a Magyar Zeneszerzők Egyesületének és a Táncház Egyesületnek is.

1997-ben kezdeményezésére és vezetésével a Fonó Budai Zeneházban elindította az Utolsó Óra átfogó hangszeres népzenei gyűjtést, mely a mai napig folyik. Eddig több mint 1000 óra felvételt készítettekk és archiváltak, a gyűjtés közben a XX. század legnagyobb Kárpát–medencei hangszeres népzenei gyűjtésévé vált. Eredményeinket az Új Pátria elnevezésű CD-sorozatban tesszik a nagyközönség számára hozzáférhetővé, mely terveik szerint kimerítő képet nyújt majd a Kárpát-medencei hangszeres népzenei örökségről.

Eddig szerkesztésében 13 CD-t jelentettek meg a 45 részesre tervezett sorozatból, de készült már francia megrendelésre is válogatásuk. Minisztériumi segédlettel elkezdték a hatalmas anyag másolását, hogy visszajuttassák azokba az országokba is, ahonnan adatközlőink jöttek. Ez egyben, úgy tűnik, megfelelő bizalmi és szakmai alapot teremt majd egy szélesebb Kárpát – medencei szakmai együttműködéshez.

2000. november 15-től a Hagyományok Háza miniszteri biztosa.

[2007.02.19.]