Leos Janacek a cseh zene XIX.-XX. századi vonulatának -Smetana és Dvorak mellett-, legegyénibb hangú komponistája. Kompozícióiban ível át hazája zenéjének szlávos-romantikus érzelem-világa a modern kor nemzeti folklórban gyökerező új iskolájába. Korai, 1878 nyarán keletkezett vonószenekarra írt Idyll c. művének rövid tételekből álló nagyformája, mely hangzásában még Dvorák hasonló együttesre írt szerenádjára utal, átfogalmazza korának kanonizált dallam- és harmónia rendjét. Szélsőségektől és érzelmes szemérmességektől sem mentes, tömören fogalmazott és változatosan hangszerelt karakterei élményszerű hallgatni valót kínálnak.