Fesztiválzenekar, Hősök tere, hazavihető papírszékek. És persze kötelező jó idő!
A Budapesti Búcsú hagyományos szabadtéri szimfonikus zenekari estjén, június 25-én, szombaton Fischer Iván ezúttal Csajkovszkij egyik legnépszerűbb művét, a nyírfácska-dallamról is ismert 4. szimfóniát vezényli. Az előadás egyben lemezbemutató koncert, mondanunk sem kell, hogy élő. A mű felvételét a közelmúltban jelentette meg a zenekar új kiadója, a Channel Classics. Az okos és vájt fülű vagy éppen rosszindulatú és fanyalgó zenekritikusok között volt, aki a megszokott sémákon túllépő előadást dicsérte. Másvalaki egyszerűen csak mélyen átgondolt, ragyogó előadásnak tartotta. És persze olyan is volt, aki annyira másnak és újszerűnek érezte, hogy a záporozó karmesteri ötletek hallatán rögvest riadót fújt. Egyszóval nem csak egy szép koncertnek nézünk elébe, hanem izgalmasnak is. "Óh, micsoda öröm! Miféle lágy és édes álom tűnik fel!" - írta Csajkovszkij a darab egyik tündéri táncdallamáról. Nem gondolhatta, hogy egyszer majd valaki, Töhötöm vezér lovának lába mellől, a szovjet csapatok kivonulására emlékezve, egy nyári búcsún felsóhajt ugyanennél a táncdallamnál: óh, micsoda öröm! De nem csak az ellágyulásra nyílik majd alkalom, hiszen a darab befejezése igazi, tomboló népünnepély, utána tűzpirosra tapsolhatjuk majd a tenyerünket.