Ez komoly! Átadták az Artisjus díjat

Az Artisjus fontos és nemes feladatának tekinti a szerzői jogvédelem mellett a kultúra támogatását, az előadók, szerzők, pedagógusok, irodalmi alkotók díjazását, kulturális, művészeti kezdeményezések támogatását.

Itt a tavasz – itt volt tavaly is, amikor a Húsvét rítusában először szólalt meg a másfél órás alkotás. Sziporkázott az ötletektől a megfeszíttetés drámáját és fájdalmát messzi elődök zenéjéhez hasonlatosan emberi aspektusból szenvedélyesen átélő oratórium. Színgazdag volt – a kolor és a szcéna értelmében egyaránt. A közönség által követhető nyelvet beszélt, a frenetikus hatás nem is maradt el.

Ha ilyen alkotás születik a művészi zene méltatlanul meg nem értett, nemegyszer sikkből lesajnált világában, még remélhetjük, hogy közös vigaszunk, a kortárs muzsika nem feszíttetik meg. Hogy itt a tavasz!” – hangzott el a díj átadásán az Artisjus díszteremben.

Gyöngyösi Levente 2007-2008-ban írta a Passiót, a darab szenvedéstörténetet Lukács evangéliuma alapján meséli el. A szövegválasztást alapvetően két körülmény befolyásolta. Lukács evangéliumában több olyan helyzet, leírás, jellegzetes mondat olvasható, melyek más evangéliumokból hiányoznak.

A szerző megfogalmazása szerint „talán valamivel részletesebb is a János- vagy Máté-evangéliumnál, és találunk benne olyan utalásokat, melyek a szereplők érzelemvilágára, az adott helyzet lelki mozzanataira vonatkoznak. Lukácstól többet tudunk meg Jézusról, Pilátusról vagy Júdásról, és engem ebben a darabomban elsősorban az egyéni arcvonásokkal rendelkező figurák érdekeltek.”

Az egyénített karakterek iráni, nem titkolt operai vonzalom indokolja, hogy a bachi passió-hagyománytól eltérően Gyöngyösi az áriákat nem kizárólag a „kortársi” reflexió, a kontempláció terepének tekintette, több zárt számot is komponált a bibliai szereplők, például Jézus vagy Péter számára. Lukács evangéliumából értesülünk Heródes király személyiségéről is, az ő figurájához társított zene Gyöngyösi Passiójának ugyan nem legfontosabb, de jellegzetes (könnyű) zenei rétegét példázza.

Könyedség jellemzi

A könnyedebb hangvételű zenei részletek Gyöngyösinél fontos dramaturgiai funkciót látnak el, a felelőtlen, mély gondolkodásra képtelen emberek szerepéhez társítja. Amikor például a tömegről kiderül, hogy mennyire felszínes, sekélyes világot képzel el magának, akkor ezt könnyűzenéből ismerős ritmusokkal, harmóniafordulatokkal érzékelteti.

A kompozíció – Gyöngyösi korábbi műveihez hasonlóan – stilárisan igen sokrétű, a barokk, klasszikus hagyományra éppúgy hivatkozik, mint a 19. század végi francia zenére. A stílusok váltakozása és keveredése több egyszerű stílusjátéknál, és a szerző szándéka szerint nem az elidegenítés eszköze. Sokkal inkább dramaturgiai okai vannak, és segíti a hallgatót a nagyszabású kompozícióban való tájékozódásban.

A Lukács-evangélium melletti választás másik oka, a nagy előkép, Johann Sebastian Bach két passiójának tisztelete, valamint az a körülmény, hogy Bach passióinak szinte majd’ minden üteme a zenetörténet toposzává vált. Az elmúlt években a zeneszerző mindkét remekmű előadásában aktívan részt vett, orgonistaként a kompozíciók continuójában működött közre. Részben ennek a tapasztalatnak is köszönhető, hogy az orgona az ő darabjában is a barokk continuo-hagyomány szellemét követi.

Az evangéliumi textust Gyöngyösi ó- és újszövetségi szövegrészletekkel egészítette ki, melyeket elsősorban az áriákban és a kórusokban (utóbbiak között találunk tipikus kórus-turbát, korálokat viszont csak utalásszerűen) dolgozott fel. Ezen szövegbetoldásokra elsősorban az érzelmi reflexiók megmutathatósága miatt volt szüksége, de helyenként találkozhatunk kifejezetten teológiai vonatkozású szövegkapcsolatokkal is.

A szövegkönyv (a kompozíció nyelve a latin) kidolgozásában Gyöngyösi teológusokkal konzultált, Gyöngyösi Csilla (református lelkész), valamint Pál Ferenc és Székely János katolikus atyák segítették munkájában.

-festivalcity.hu, bft.hu, zene.hu-

[2009.04.17.]