Ha akad a lemez, a válasz ösztönös - beszálltunk Petrix Mókuskerekébe

A fiatal Petrix első, Mókuskerék című lemezét vettük górcső alá a nyári melegben.
 

Nos Petrix lemezénél nehezebb dolgom van, mint tíz másik lemezkritikával. Mivel a kollégák nem jelentkeztek két kézzel az album meghallgatásáért – biztosan mindenki nyaral –, így maradtam én. Legyünk őszinték mindjárt az elején: a honi hiphopban nem mozgok otthonosan – a külhoniban sem –, persze Sub Bass Monster neve nekem is mond valamit.

Máté Szabolcs – alias SBM – Petrix pályáját is egyengette, aki – saját bevallása szerint – már egészen korai kamasz éveiben „beleszerelmesedett” a hiphopba. A főiskola évei alatt kezdte el gondolatait rímelő sorok formájában papírra vetni, ám ekkor még benne sem merült fel, hogy ebből akár még lehet is valami egyszer.

Aztán 2007-ben „megfordult a széljárás” és többé már nem volt elég csak hallgatni a hiphopot. Barátja, Török Csaba (Studimax) közbenjárásával szerencsésen egymásra találtak Ferencz Péter (Peet) hangmérnökkel, és nem sokkal később neki is láttak a közös zenei ténykedésnek.

A több mint másfél év közös munka eredménye Petrix bemutatkozó szólólemeze a Mókuskerék, melynek zenei produceri feladatait most is Peet végezte, aki Studimaxszal a zenei alapok összerakásában is segédkezett.

Nos az eredmény egy picit felemásra sikerült szerintem. A tizennégy tételt tartalmazó albumon igazából tizenegy dal található, hiszen van egy-egy intro és outro, és a címadó dal remixét sem számíthatjuk önálló darabnak, de a Nincs Fedezet 14 másodperce sem egy egészestés mozi.

Ami viszont még nekem is bejön az a két női énekkel megtámogatott andalítóbb dal; Az Én Hazám (Takáts Eszter) és az Émlékezz Rám (Szabó Kriszta). A dalok mondanivalójáért respekt Petrixnek, mert a való világunk dolgaival foglalkozik, olyan stílusban amiben kellő irónia lakozik.

A lemez jó darabjai közé tartozik a Samsem, ami sok magyar ember életére igaz, és Polgár Zoltán szólózik benne egy jót, a hármas Reklám, ami fogyasztói szokásainkat elemzi szarkasztikus stílusban, vagy a funkys, gitáros Közreműködős, melyben Magosi László – alias Cickány – vendégszerepel és király refrénnel bíró darab. Az Ilyenek Vagyunk őszinte szövege is jó, de a Van DMC is rádióbarát darab, melynek refrénjéről még a néhai Rapülők is beugrott.

Petrix lemezén simán van egy-két olyan dal, melyre lehet építkezni a jövőben. Kezdésnek közel tökéletes album a Mókuskerék, a hazai színtéren előbb utóbb fel lehet vele érni az élmezőnybe. A szövegekért pedig pluszpont jár; nem is egy, hanem mindjárt kettő.

-hanczattila-

[2009.07.21.]