Fénystopposok az éterben a Vad Fruttikkal – október elsejétől

Kulisszatitkok Likó Marcelltől.  A Vad Fruttik  zenekar frontembere az új albumról is mesélt

Rózsikámnak digitálisan, Egy éjszaka Bohémiában, most pedig Fénystopposok.Likó Marcell, a Fehérvéri Zenei Napokon (FEZEN) adott koncertjük után mesélt az együttesről, múltról, a jövőről és az október elsején megjelenő új nagylemezükről.

Nem kis bravúrt hajtott végre az együttes, hiszen alig néhány éve még csak páran ismerték őket, most pedig már a legnagyobb zenei rádió játssza a dalaikat. A FEZEN-en bár egy kicsit döcögősen indult a buli, ez természetesen nem a zenekar hozzáállásán múlott.

- Mintha egy kicsit nehezen indult volna a koncert nem?
- Nehezen indult? Nem vettem észre, igazából ez sohasem rajtunk múlik. Ha mi itt vagyunk időben, - márpedig megmondják, hogy mikorra érjünk ide -, ha nehezen indul, az csak technikai probléma lehet. Áramkimaradás, vagy ilyesmi, de én lojális vagyok a stáb felé.

- Végül elindult, és nagyszerű koncertet adtatok, egy majdnem hazai pályán; hiszen ti sem Budapesten éltek. Hol éltek, hol próbáltok?
- A zenekar legtöbb tagjának komoly kötődése van Veszprémhez, bár az indulás maga a tőle nem annyira távoli Várpalotához kötődik. A Fruttik jelenleg is Veszprémben próbál, itt készülünk az új albumra és az éppen aktuális MR2 Akusztik felvételre. Veszprémben van egy kultikus hely, az a neve, hogy Expresszó. Mindenki ismeri, aki a városban jár, vagy csak ellátogat az Utcazene Fesztiválra. A Séd mozi alsó szintjén található, ami régen klubmoziként funkcionált, de most már szórakozóhelyként működik. Korábban az Enyhe Fintor nevű kocsma töltötte be ezt a szerepet, de megszűnt, így a Murak (Muraközy Péter – a szerk.) megcsinálta az Expresszót. Nagyon sokat köszönhetünk neki, többek közt azt is, hogy itt próbálhatunk.

- 1996-ban alakultatok meg. Mi a történetetek?
- Akkor voltam 16 éves és Nirvana feldolgozásokat adtunk elő a Summer Kitchen nevű együttessel. Aztán jött egy srác, a Tamás (Herter Tamás – a szerk.), és kérdezte, hogy nem akarok-e egy másik zeneakart alapítani. Én voltam az énekes, de mivel nem volt annyi pénzem hogy egy gitárt vegyek, így csak énekelhettem az új felállásban. A lényeg, hogy amikor megalapítottuk, gondolkodtunk, hogy mi legyen a neve és akkor jött ez a Vad Fruttik név, bár igazság szerint az akkori Vad Fruttik nem olyan volt, mint most.

- Mikor lett a zenekar olyan, mint most?
- Igazából a zenekar olyan 2005 tájékán állt össze, a gyerekkori barátommal, Gergővel (Kerekes Gergely – a szerk.) kezdtünk el. A főiskola alatt rengeteg zenei élmény ért, olyan csapatokat fedeztem fel magamnak, mint a Radiohead, Muse, nem is tudtuk addig, hogy van olyan hogy elektronikus zene. Akkor kezdtünk el próbálkozni, hogyan lehetne ezeket a zenéket ötvözni? Amit ki lehet hozni egy gitárból, azt mi kihoztuk. Amikor a Gergő elkezdett a jazz felé fordulni, akkor szembesültem én is drum and base erejével. Ekkor jött létre a Szerelmes dal, amit a Radiocafé elkezdett játszani. A zenei főszerkesztő - Nesta mondta, hogy nagyon kíváncsi a zenekarra, mi lenne, ha összeraknánk egy egész albumot. Közben játszottunk pesti pubokban, Menta Terasz, Tűzraktér, Rocktogon stb…

- Mikor is volt ez?
- 2007-ben talán? 2006-ban jött ki a lemez, a Rózsikámnak Digitálisan. Amikor pedig a VOLTon voltunk rácsodálkoztam: Te jó ég, mennyi ember van itt?! Hogy ránk kíváncsiak: a Nekem senkim sincsen-re, vagy „Szóljál má’ mutternak, dobjon le szotyira pénzt”. Ez nekem óriási élmény volt

- Most is nagyon sokan voltak...
- Igen, sokan, de azóta már eltelt négy év.

- Aztán jött az MR2. Mennyire változtatta meg az együttes ismeretségét az, hogy a volt Petőfi folyamatosan játssza dalaitokat? Hogy érzed?
- Persze érezhető, és ezért hálásak is vagyunk. Volt is egy ilyen felmérés hogy az MR2 mennyit segített a kezdő zenekaroknak, és azt lehet látni, hogy volt egy nagy bumm, ami nagyon megdobta a zenekarokat akik az MR2-ön voltak, aztán ez visszaállt egy stabil szintre.

[2010.09.24.]