Lapunknál folyamatosan azon dolgozunk, hogy egyre több színvonalas produkciót mutassunk be. Törekvéseinkbe tökéletesen illeszkedik a Kávészünet nevű formáció, akik olyannyira elnyerte tetszésünket, hogy a duót felkértük arra, hogy hétről-hétre ajánljanak nekünk megzenésített verseket.
A kollégium, ahol megismerkedtünk, József Attila nevét viseli. Az egyik legnagyobb magyar költőként tartjuk számon, rengetegszer találkozunk a nevével - a költészet napját is az Ő születésnapján, április 11-én tartjuk. Több versét is megzenésítettük, ahogy azt előttünk már oly sokan megtették (Kaláka, Ágnes Vanilla, és még sok ismert és elismert előadó). Az egyik megzenésítésünk a Mama című vers, mely kötelező tananyag - a kötelező versekből külön lemezt is tervezünk; egyfajta hangoskönyvet. A másik egy kevésbé ismert mű, a Keresek valakit, melyet nagyon fiatalon írt, ezért mi is fiatalos stílusban zenésítettük meg. József Attila munkásságának nagyrésze fiatal korban nehezen emészthető, de kellő élettapasztalattal másként olvas az ember egy-egy verset.
A legtöbb versmegzenésítő népies stílusban alkotja meg a művekhez a zenét, egyszerű, fülbemászó dallamokkal, ami jó, mert ezáltal is könnyebben megszerethetőek, megtanulhatóak a versek. A legtöbb "elődünket" nagyon tiszteljük, és nagyra értékeljük a munkájukat, viszont mi úgy érezzük, hogy egész másként nyúlunk a versekhez, mint ezek az előadók. Mi leginkább a mai, modernebb zenék hatásai alatt nőttünk fel, és ez akkor is érezhető a zenén, ha csak egy szál gitár meg egy énekhang szólal meg. Ráadásul Gyurival 90%-ban más zenéket hallgatunk, és talán ennek is döntő szerepe van abban, hogyan alakul ki egy-egy számunk végleges verziója.
Amikor az alapötlet megszületik, mindig csak követjük a vers hangulatát, és a mondanivalót igyekszünk tükrözni a zenével. Azért izgalmas ez, mert így sokszínű zenét lehet létrehozni, nem lehet kijelenteni, hogy ez az együttes pl. rockot, popzenét, vagy éppen jazzt játszik. Kezdetben improvizálunk, és ahogy halad az alkotófolyamat, úgy egyre inkább közelítünk afelé, hogy a végén mindketten azt mondjuk: na, valami ilyesmit szerettem volna.
Azzal, hogy a mai fiatalok nagyrészének zenei ízlésével a mi ízlésünk (ha érintőlegesen is) találkozik, megnyílik egy kapu, amelyen keresztül, a zenénk közvetítésével befogadják, megtanulják, és megkedvelik a verseket - így szenzitívebbek lesznek a versszövegek iránt is, reméljük, hogy zenénken keresztül megértik, és magukénak érezik azok mondanivalóját.
Nemrég Pécsett játszottunk a Versfesztiválon, ahol nagyon tetszett a közönségnek az előadásunk, és díjakat is nyertünk. Nagy örömünkre szolgál, hogy egyre nagyobb a társadalmi elfogadottságunk (egyre növekvő facebook rajongói körünk is erről árulkodik), és - hála az égnek - azt tapasztaljuk, hogy az irodalmi élet mértékadó személyiségei is - azaz a szakma is - elismeri, amit csinálunk, amit képviselünk.
Mi is érdeklődve figyeltük a többi verszenés előadót, hogy mennyire különböző felfogásban lehet a megzenésítéshez hozzáállni. Reméljük, minél többen érzik a zenénk sajátos kis "ízét", és hogy a "Kávészünet" nemcsak a hétköznapi értelemben, de a zenei életben is fogalommá növi ki magát! :)