"Mi a könnyűzene megtűrt ágát választottuk" - interjú a Sajtkukaczcal
Nem kicsit rendhagyó csapatról van szó, akik egy méltatlanul elhanyagolt műfajban, a verszenében tevékenykednek. Közönségük kortalan, koncertjeik teltek. Nem szokványosak, nyilvánvaló. De milyenek is valójában? Erről kérdeztük a 2010-es évi verszene kategória Kaleidoszkóp díjának nyerteseit.
– Hogy és mikor sodort titeket az élet egymás mellé? – Először 2009 februárjában találkoztunk, egy zenekarban dolgoztunk így ketten Gál Hedda és Molnár György. Majd májusban döntöttünk arról, hogy saját zenekart alapítunk felnőtteknek Aphonia, aminek a jelentése hangadásra való képtelenség, s ez nem mellesleg egy orvosi műszó. A gyerekek felé pedig a Sajtkukacz nevet választottuk. A két zenekar azonos, csak a zenei tartalom más, de akadnak átfedések. Lackfi Jánost személyesen 2010 májusában ismertük meg egy zentai fesztiválon. Ekkor fogalmazódott meg a nagy ötlet, hogy csináljunk egy Lackfi-Sajtkukacz családi lemezt. Az anyag készültekor ismertük meg Borzsák Kamilla fuvolatanárt és kamara művészt, illetve Balog Péter gitárművészt és tanárt. Kettejük szakmai tudása, tapasztalata, tehetsége és nem utolsó sorban emberi kvalitásuk volt az, ami miatt mellettük döntöttünk. Itt jegyzem meg, a lemezen közreműködik bőgőn, Becze Gábor a Kaláka zenekar Kossuth-díjas tagja, akinek ízes játéka maximálisan passzolt a dalokhoz. Innen is hála és köszönet a közös munkáért.
– Mi volt az, ami megragadott benneteket a verséneklésben, illetve mi volt az első meghatározó élmény, amely hatására emellett törtetek lándzsát? – Talán az, hogy amolyan mostohatestvérként kezelt, megtűrt ága a „könnyű”zenének.
Kevesen művelik professzionális szinten, inkább amolyan „amatőr”, műkedvelő hírében áll a nagyközönség előtt. Mindenképp azt gondoljuk, kihívás a javából, már csak maga a stílus miatt is, nem beszélve a mai olvasatlansági tényezőről, ami tömegesen elterjedt kór, és ha azt mondom vers!!! Na, akkor az egy érdekes történet… De! Ne feledjük, ez egy szakma és itt pont az a kihívás, hogy nincs két egyforma vers, még ha a téma azonos is. Mindig egy másik ember (költő) individuum áll a mondani való mögött és nekünk úgy kell a zenét „mellé” írni, mint a kaméleon, aki színe változtatásával mindig az adott környezetbe simul, szinte észrevétlen részévé válva az egésznek. Nagyon fontos az alázat! Itt nem lehet divatból, vagy hóbortból hosszú távon megmaradni, de mindig új zenei dolgokon kell gondolkodni, hogy a most fiatal, egyetemista, középiskolás, réteghez is szólhassunk, hiszen nem csak a kortárs költők, hanem a klasszikusok is (Ady, Babits, József) tudnak maiak, modernek is lenni, mondanivalójukkal. Ahogy a felnőtteknek, úgy a gyerekeknek is hasonlóan írunk verszenét, hisszük, hogy a legkisebbeknek sem a gyugyó-magyó, nyinyi heherére van szüksége, hanem értelmes, jó versalapanyaggal és színvonalas zenével összeállított igényes előadásra. Hát ezért választottuk ezt a műfajt.
– Na jó, de a név honnan ered? S egyáltalán miért ez lett? – A Sajtkukacz nevet Gyuri találta ki egy szép tavaszi napon. :) Viszont az élet már közbeszólt, mert egy honlap neve már levédetve élte szép életét a neten, mint sajtkukac. Eldobni legújabb gyermekünket nem akartuk, hisz olyan kis izgő-mozgó csodabogár, mint azok a gyerekek, akiknek előadjuk a dalainkat. Jött a szikra az isteni, hogy legyen a mi kukaczunk nemesi, hisz sajtból is van remek igényes, kézzel készített, amit csak nemesek ehettek valaha. Mint az köztudott a nemesek között voltak elegen, akik különösen kifinomult érzékkel fordultak a művészetek irányába és anyagilag is segítették művelőiket. Dióhéjban ennyi lenne a névválasztás.
– Térjünk át azokra a hangszerekre, amelyeket megszólaltattok… – Alaphelyzetben két főről van szó, egy darab fémhúros akusztikus gitárral, ének, dalszerzés és hangszerelés, amelyet Molnár György végez. Továbbá ének, vocal, dalszerzés és különböző zajkeltő eszközök pl: claves, agogo, kalimba kazu ménkü, stb stb, amelyekért Gál Hedda a felelős. Azután jön a fuvola, pánsíp, furulya, Borzsák Kamilla tolmácsolásában. S legvégül basszusgitár, klasszikus gitár, qvatro, koboz, ütőhangszerek, amelyekért Balog Péter a felelős.
Az interjú a következő oldalon folytatódik, érdemes lapozni!
Hírek
