Ha szereti a jazzt, akkor azonnal írja fel a naptárjába: minden nap este 5 órakor megnézem a Zene.hu-t, ugyanis ekkor egy-egy népszerű jazzmuzsika felvételét mutatják be. Emellett a legfrissebb híreket is megtalálja a videó melletti keretben. Sőt ha lemaradt az aktuális csemegéről, ne szomorkodjon, hiszen ha feliratkozik jazz-hírlevelünkre, akkor rendszeresen mailben megkapja az érdekességeket. Az ajánló szerepét, minden nap a jazz egy-egy kiemelkedő, elismert alakja, vagy szakértője tölti be. Vasárnaponként Szőke Nikoletta, jazzénekesnő ajánlatát évezhetjük.
Lincoln Center Jazz Orchestra
Személyes koncertélményem fűződik ahhoz a zenekarhoz, amelyiktől dalt választottam mára. Ez a zenekar a Lincoln Center Jazz Orchestra, amelyet 2009. július 26-án volt szerencsém (és sokaknak) élőben is hallani Budapesten a Kongresszusi Központban.
Emlékszem, milyen izgatottan vártam a koncertet, hiszen kislányom, Bianka születése után (2009. március 18.) ez volt az első esti programom. A kánikula ellenére szép számmal összegyűltek a jazzrajongók, nem véletlenül: túl azon, hogy a Lincoln Center Jazz Orchestra a világ egyik legjobb big bandje, művészeti vezetőjük, a jazz élő legendája, Wynton Marsalis akkor járt először hazánkban.
Marsalis 1961. október 18-án született New Orleans-ban Ellis és Dolores Marsalis hat fia közül a másodikként. Nyolc évesen kezd fellépni a Fairview Baptist Church zenekarával, 14 évesen pedig már a New Orleans Philmarmonic művésze. Középiskolás éveiben megmutatkozik máig védjegyének számító nyitottsága a különböző műfajok iránt: számos klasszikus és jazz zenekarban játszik aktívan, mindemellett még egy népszerű helyi funk bandának, a Creators-nak is oszlopos tagja. 1979-ben a híres Juilliard School növendéke lesz, ezért New York-ba költözik. Art Blakey rá alig egy évre elhívja zenekarába, a The Jazz Messengers-be, az ő meghívását aztán számos más jazz ikon meghívása követi, például Sonny Rollins, Sarah Vaughan, Herbie Hancock vagy Dizzy Gillespie zenekarában is játszik hamarosan. A Lincoln Center Jazz Orchestra 1988-ban alakul meg, kezdetben David Bergerrel a karmesteri poszton. Marsalis '91-ben lesz a Lincoln Center művészeti vezetője, a házigazda zenekarnak pedig a zenei igazgatója. Vezetése alatt a zenekar rögtön felvirágzik, első lemezük, a Portraits By Ellington megjelenésére már nagy népszerűség övezi őket. Wynton Marsalis munkásságát eddig kilenc Grammy-díj fémjelzi, oktatói tevékenységéért is számos elismerést kapott. Klasszikus és jazz zenében egyaránt a legjelentősebbek egyike, mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy ő a zene történetében mindezidáig az egyetlen olyan művész, aki ugyanazon évben mindkét műfajban kapott Grammy-díjat, ráadásul ezt kétszer sikerült elérnie.
Azért is töltött el nagy várakozással a zenekar érkezése a fentieken túl, mert számomra nagyon kedves emlékeket idézett fel az érkezésük. 2006 januárjában volt alkalmam fellépni a Lincoln Center jazzklubjában, a Dizzy's Clubban, ami mai napig az egyik legnagyobb élményem. Csodálatos hangulat és közönség fogadott ott (teljesen bevett dolog a közönségnek a szám közben hangos "Yeah" kiáltással kifejezni a tetszését), és a látvány sem volt utolsó: a klub az épület 5. emeletén található, fal helyett üvegablak keretezi, így a hátteret az esti fényárban úszó Broadway adja.
Nem volt egyszerű klipet találni a zenekartól, többnyire amatőr felvételek vannak fent az interneten. Szerencsére akadt egy a néhányból, ami pont a Lincoln Center színháztermében, a Rose Theater-ben készült, ráadásul a közelmúltban (2008), így sok szeretettel ajánlom mindenkinek!