A ronggyá hallgatott lemez: Mássalhangzók
Érdekes album került minap a kezembe. Egy tehetséges szerző páros, Szabó Dzsó és Vida József művei hallhatóak rajta, népszerű és kevésbé ismert tehetségek előadásában. A felhozatal igen vegyes: Takáts Tamás, Lovasi András, Szolnoki Péter, Czutor Zoltán, Szirtes Edina Mókus, Czutor Ignácz, Kálmán Tamás, Mészáros Tamás.
A Mássalhangzók tehát egy olyan album, amelyen minden énekes vendég. Szerencsére a tömegízlésre hajazó populáris kliséket a szerzők elkerülték, mégis van rajta 3-4 olyan dal, amit első hallgatás után még napokig dúdol az ember magában. Mi ez, ha nem sláger? Meglátjuk, mekkora sikere lesz, mindenesetre az album ígéretes kezdeményezés!
Rögtön Szolnoki Péter énekli az első dalt (Hinta). Pétert persze senkinek nem kell bemutatni, mély, búgó hangja ott van mindenki fülében. Ha létezik a „karakterhang” fogalma, akkor őrá ez mindenképpen elmondható. Tulajdonképpen egyszerűen elénekel egy nem egyszerű dalt, de utóbbi megállapítás szinte az összes dalra stimmel, mert énekelni bizony ezeket a dalokat nem lehetett könnyű.
Szerintem Takáts Tamás egy nagyon jó dalt kapott ( Mézes élet) és iszonyú jól énekli! Nagy meglepetés ez számomra, én nem tudtam, hogy ő ilyen jól el tudja kapni a fonalat, pedig ismerem nagyjából a munkásságát. Teljesen ismeretlen volt viszont számomra Mészáros Tamás, akinek a nevét jegyezzük meg jól, mert biztos vagyok benne, hogy hamarosan felkapják. Persze van zenekara is (Fool Moon, Spencer Hill Magic Band), de a srác világszínvonalú! A Jó bőr című dalt úgy énekli, hogy hirtelen nem is tudok olyan hazai pop énekest, aki így elénekelte volna a dalt. Zseni!
Szirtes Edina Mókust a közelmúltban láttam először koncerten. A New Soul Band (rajongóik szerint Nyuszó Band) első koncertjén ismerhettem meg a tudását. Beégett a fülembe, amit művelt. Ezen az albumon „Az ajtó” című dalt énekli. Míg Szolnoki Péter esetében „torokban van a sound”, Mászáros Tamásnak pedig elképesztő technikája van, Szirtes Edina Mókusnál nem lehet megfogalmazni ilyen egyszerűen. De ahogy énekel, azt szívvel hallható inkább, mint füllel.
Czutor Zoltánt a Belmondoból és a Nyersből ismerhetjük. Amolyan czutorzolis lett tőle a dal. Mint ahogy lovadiandrásos lett a walczer alapokon nyugvó Utolsó tánc című dalocska. Lovasi András egy igen hálás témáról, az imádkozó sáskák végzetes párosodásáról énekel. Bevallom, nem hallgatom őt egyébként, koncertjén sem voltam (kivéve, amikor doboltam az előzenekarában). De azt is be kell vallanom töredelmesen, hogy mégiscsak jó ő! Vagy ő fejlődik, vagy én vagyok lassan érő típus, mindenesetre ezzel a dallal egymásra találtunk. Ha ez a dal nem fog a Petőfin menni, ne legyen zene.hu a nevünk! (Na jó, azért legyen. De tényleg oda való.)
Czutor Ignác és Kálmán Tamás is helyet kapott az albumon. Bevallom, idáig nem hallottam róluk. A szerző páros pedig nem akármilyen névjegyet tett le az asztalra az albummal! Könnyen fogyasztható, mégis gondolkodásra késztető szövegvilág, egy populáris, de mégsem egyszerű dallamvilággal. A hangszerelések, vokálok nagyon jók, a basszusgitáros nevét külön megemlítem, mert ő egy állat: Kecskeméti Sándor. Szóval alighanem ronggyá hallgatom a cd-t!
-Sólyom Attila-
[2011.09.01.]