Maradj velünk, Fecó - jubileumi koncert az Arénában
BALÁZS FECÓ 60. születésnapja alkalmából, egy szimfonikus zenekar és egy húsztagú kórus kíséretében a színpadra invitálta zenész- és alkotótársait.A magyar zenei ikon pályáját összefoglaló, közel háromórás koncert szeretettemplommá változtatta a Budapest Sportarénát.
Az elmúlt négy évtized egyik legmeghatározóbb magyar zeneszerzője és előadója az idén 60. születésnapját ünneplő BALÁZS FECÓ. Egy igazi, élő legenda, aki a mai napig korszerű, és képes tömegeket megmozgatni.
A Budapest Sportarénában megtartott jubileumi koncertjén a hatvantagú szimfonikus zenekar, a húsztagú kórus, valamint az öttagú rockzenekar mellett számos fiatal és régebben fiatal zenésztárs adja elő a magyar könnyűzenei repertoár időtlen slágereit. Az egész színpad hátterében folyamatosan régi felvételek, hangulatképek vetítődnek egy hatalmas vászonra.
Fecó rögtön az elején barátként üdvözli a közönséget, akár Magyarországról, akár Erdélyből vagy a Felvidékről érkeztek. Azon nyomban kezdetét veszi a Taurus EX-T blokkja A kőfalak leomlanakkal, majd következik az első vendéggel, Zoránnal A lány, akire szerelemmel nézhetek. Klasszikus és rockzene keveredik az éterben, futurisztikus hangzásvilágot teremtve. Fecó tiszta, hol csengő, hol nyílegyenes hangja hihetetlen erőt sugároz, magas érzelmi töltetű, lírikus és rockos egyszerre.
Nyomj egy tetsziket, ha szereted a zenét.
A háttérkivetítőre az Évszakok eredeti klipjét vetítik. A levegő megáll, majd a közönség lassan, egyre növekvő kórusban énekli a magyar könnyűzene egyik leggyönyörűbb alkotását, amit Fecó – visszaülve a zongora mögé – egy virtuóz improvizációval fejez be.
A színpadon Hobo jelenik meg, akivel eléneklik a Hazafelét (szövegét a magyar blues koronázatlan királya Rusz László álnéven írta 1975-ben). „Ülj le a székre! Ez a te estéd, és készültem neked egy születésnapi meglepetéssel – mondja Hobo határozottan a dal után, s elővesz egy szalmababát, amelynek rendhagyó hangsúlyozással, sziporkázó humorral elszavalja József Attila Altatóját [„Aludj el szépen, kis Balázs!” – a szerk.].”
A Győri Filharmonikusok láthatatlan, léleksimogató selyemlepelként borulnak az Arénára, egységbe zárva a legkülönbözőbb korszakokból származó, más és más tempójú zenéket.
Néhány percre Kathy Horváth Lajos hegedűművész kápráztatja el a nézősereget születésnapi köszöntőjével. A kristálytiszta hangok és felhangok hatására, a boldogságtól sír a lelkem, miközben némán ás áhítattal figyelem ezrekkel az akusztikus csoda kibontakozását. Ez a köszöntő szívből szól, s közös szívünk mélyére hatol.
A Homok a szélbennel kezdetét veszi a Korál-blokk. „Annak idején a nős emberek kedvenc száma volt – meséli Fecó.” A háttérben, a nagy kivetítőn homokfestést látunk, aminek a végén a rajzolt madár átalakul fehér galambbá, és tovaszáll. A gyönyörű audiovizuális összhang a csontjaimig hatolva további boldogsághormonokat szabadít fel. Fecó minden megnyilvánulása a színpadon az „ösztönös tudatosság” eredménye.
Képek a koncertről
Korál-videok peregnek a vásznon; közben Balázs Fecó, Dorozsmai Péter, Fekete Tibor, és Fischer László élőben, korukat meghazudtoló energiabombaként zenélnek, fantasztikus hangulatot teremtve.
Váratlanul Oláh Ibolya fut be a színpadra. A Kölykök a hátsó udvarból című opusszal, minden külső eszköz nélkül, szembetűnő lazasággal és természetességgel, kizárólag hangjukkal, jelenlétükkel fergeteges show-t csinálnak.
A Kevés voltam neked közben a zenekar lehalkul, így a több ezer nézőből verbuválódott kórus veszi át a főszerepet. A másik oldalonVarga Miklóssal valóságos rockorgia elevenedik meg, mivel a Korál Forever frontembere, Kiss Zoltán bitangerős hangjával csatlakozik hozzájuk.
Dorozsmai Péter dobszólója extázisba hozza a nézőket. Körbemegyek a küzdőtéren, s mindenhol éneklő, tapsoló, a zenetöltőn lévő embereket látok.
A blokkot a 2001-es Aranyág-gyűjtésre íródott dal, az Ártatlan világ videoja zárja, amelyen Fecó mellett feltűnik Auth Csilla, Charlie, Keresztes Ildikó, Novák Péter, Roy, Somló Tamás, Szekeres Adrien, Szolnoki Péter, Tátrai Tibor, Tunyogi Orsi és Vikidál Gyula.
A záróblokk a fenséges hangzású Kaland és harccal kezdődik, amely „egy dal arról, milyen a mi zenészsorsunk”. A csönd éve az orbitálisan egyedi, karcosan érzéki és libabőrhullámmal körülölelő hangú Keresztes Ildikóval a koncert egyik csúcspontja. Az egymásra hangoltság, a láthatatlan vokális és lelki fonal szuperlatívusza ez, amelyet mi, a hallgatók bensőséges, hullámzó, szárnyaló érzésként élünk meg. Hozzájuk csatlakozik az 1995-ös Eurovíziós Dalfesztivál magyar versenydala, az Új név a régi ház falán erejéig a Fecó elmondása szerint „rendkívül tehetséges” Takács Nikolas.
A cirkusz megy tovább után egy világsztár, Tokody Ilona operaénekes énekli el Fecóval az Ugye nem hiszed el? című, „a komolyzenéhez közel álló” szerzeményt. Különleges találkozás ez, amely újfent bebizonyítja, hogy egy kottából énekelünk, függetlenül attól, milyen (al)műfajban tevékenykedünk.
A Maradj velem méltó és szimbolikus összefoglalása annak a negyvenöt évnyi együttalkotásnak és barátságnak, amely Horváth Attila szövegíróval, a Balázs Fecó-életmű elválaszthatatlan részével köti össze az est főhősét.
A Csillag születik 3. szériájának nyertese, László Attila letisztult előadását követően Fecó az Érints meg dzsesszes változatával búcsúzik, miközben a hivatalos, húsztagú kórus újfent több ezer önkéntessel bővül.
A mester és zenésztársai a legújabb, Csak az évek múltak el… című Balázs Fecó-duettalbumon található, a hatvanéves létről szóló dal, a Nekünk nyílt a végtelen videoklipjére vonulnak el.
Hírek
