˝A televíziózás kizárólag csapatban működik.˝ - Interjú az RTL Klub programigazgatójával

A legnagyobb magyarországi kereskedelmi csatorna, az RTL Klub az elmúlt években a legnézettebb műsorokkal és szuperprodukciókkal büszkélkedhet. Lessünk be egy kicsit a kulisszák mögé! Exkluzív vezetés a magyar vizuális média világában az egyik legkompetensebb személlyel, az RTL Klub programigazgatójával, Kolosi Péterrel.

A televízió mindennapjaink meghatározó velejárója, az Internet mellett a legfontosabb médium; mivel az emberek többsége a vizuális ingerekre fogékony leginkább, hatása és befolyása kétségbevonhatatlan, jelentőségénél fogva megkerülhetetlen. A nézőközönség azonban szinte kizárólag a képernyőn szereplő műsorvezetőket, közéleti személyiségeket (művészeket, politikusokat, szakembereket, véleményformálókat) ismeri, avagy véli ismerni, a műsorkészítőkről, a döntéshozókról vajmi keveset tud.

Kolosi Péter – aki immáron egy évtizede az RTL Klub programigazgatója – most bepillantást enged a legnagyobb országos televíziós csatorna működésébe.

— Milyen érzés 10. éve Magyarország legnagyobb televíziós csatornájának programigazgatói székében ülni?
— Több benne az öröm, mint a feszültség és a negatív dolog. Máskülönben nem csinálnám. Ez nyilván sok mindennel együtt jár. Az, hogy az RTL tíz éve vezető, és hogy meg is őrizzük ezt a pozíciónkat, nem egyszerű; főleg azokban az időszakokban, amikor olyan helyzet van, mint pillanatnyilag. Nagyon kevés pénz van a reklámpiacon, és ennek ellenére kell minél jobb, minél nézettebb műsorokat készíteni.

— Csapatban beszélsz. Az RTL egy nagy családnak tekinthető?
— Igen, minden tekintetben. A televíziózás tipikusan az a munka, ami kizárólag csapatban működik. Nem hiszek abban, hogy ezt egyénileg lehet végezni. Ez nálunk tényleg csapatról szól a menedzsment szintjén is (teljes nyílt és őszinte a döntésmechanizmus, aminek a végére sokszor, természetesen nagyon kemény megbeszélések, viták eredményként jutunk el), és ugyanerről beszélünk az alkotóközösségek, azaz az egyes műsorok szerkesztőségei esetében.

— A végső szót, gondolom, te mondod ki…
— Vannak olyan szituációk, amelyekben a végső szót nekem kell kimondani. Természetesen a csatorna műsorpolitikájával kapcsolatos stratégiai döntéseknél a vezérigazgató, a menedzsment határoz. Nem mondom, hogy ezekben a döntésekben nincsen szerepem, de ezek nem egyedül az én döntéseim és érdemeim, hogyha sikeresek.

— Egy jogi és egy műsorvezető-rendezői diplomával felvértezve, valamint többéves szakmai tapasztalatodnak köszönhetően nyilván rálátással bírsz a hazai média teljes spektrumára. Hogyan értékeled az RTL helyzetét ebben a sokszereplős játékban, s milyen módon tud a csatorna vezette konglomerátum továbbfejlődni?
— Az évek óta tudható – és a nagyvilágban is így van –, hogy a nagy csatornák nézettsége mindenhol csökken, egyszerűen azért, mert egyre több csatorna van. Amikor az RTL Klub elindult Magyarországon, volt 17, ma 101 magyar nyelvű csatorna van. Ez nem azt jelenti, hogy otthon mindenki százegy csatornát lát, mert az összes csatorna nem fogható minden kábelrendszeren. Egyébként az ország lakosságának több mint 80%-a nem földfelszíni analóg rendszeren keresztül néz tévét, tehát náluk széles a csatornaválaszték. A külföldiek – legyenek akár tévés szakemberek – megdöbbennek, hogy egy tízmilliós országban, egy ekkora reklámpiac mellett, miként tud megélni ennyi csatorna. Természetesen az összes nem tud nyereséges lenni, de a nézettségi versenyt akkor is százegy csatorna vívja.
Ez egy nagyon nehéz helyzet, ami viszont egyben a fejlődési lehetőséget is jelenti. Önmagában egy nagy csatorna nézettségét az RTL nézettségéhez képest növelni, azt hiszem, nagyon nehéz lenne, hiszen a sokcsatornás piac ennek ellenében hat. Többek között ezért döntött úgy az RTL Group, hogy megvásárol még néhány kábelcsatornát, hiszen nemzetközi szinten az a tendencia, hogy a nagy csatornák mellett a televíziók elindítanak kisebb kábeltelevíziókat is.

— A nézők, akik nem látnak bele a média világába, meglehetősen sokat tudnak, avagy vélnek tudni a műsorvezetőkről, a szereplőkről, viszont vajmi keveset a háttérben dolgozó emberekről. Miből áll egy átlagos munkanapod (ha van ilyen)?
— Napközben sok mindennel kell foglalkoznom. Ezek nyilvánvalóan változó tevékenységek lehetnek attól függően, hogy éppen arról beszélünk, kik legyenek az X-Faktor mentorai, vagy azzal foglalkozunk, milyen új műsort indítsunk, milyen filmet adjunk le a jövő héten. Ezen felül természetesen van az egésznek egy jelentős adminisztratív, irodai része, amit szintén el kell végezni, hiszen miközben ez a szórakoztatásról szól, valahol üzlet is, egy vállalat, amit üzemeltetni kell.
A mai infokommunikációs eszközök mellett az ember a munkáját nemcsak az irodájában ülve végzi, hanem bármikor megteheti; amikor szabadságon vagyok, akkor is ránézek az e-mailjeimre, akkor is elérhető vagyok telefonon, nem tűnök el. Hétvégén is a házon belül vagyok minden nagyobb élő show (X-Faktor, Csillag születik) alatt.

— A külföldi érdekeltségű RTL-csoport magyarországi tevékenységeiben mennyire kaptok szabad kezet?
— Nekünk teljes szabad kezet adnak, azzal együtt, hogy tudnak mindenről, amiről tudniuk kell. A számokat, a gazdasági részt természetesen szoros figyelemmel kísérik – az RTL Group alelnöke, aki egyben az RTL Klub elnöke, Andreas Rudas például kiválóan beszél magyarul –, tökéletesen tisztában vannak azzal, mi történik a csatornánál.

— Egy ilyen méretű médium trendteremtő, inkább a közönség igényeit szem előtt tartó egység, vagy a kettő egészséges keveréke?
— Azt hiszem, nagyon nehéz úgy trendet teremteni, hogy az ember nincsen pontosan tisztában a közönség igényeivel is. Amennyiben nem gondoltuk volna, hogy a közönség igényelné, vagy a közönségnek bejönne, akkor nem hoztuk volna be elsőként az országba az X-Faktort. Ez ugyanúgy elmondható a Való Világról.
A trendeket teremtjük is; ugyanakkor a trendteremtésnek csak úgy van értelme, ha az ember pontosan tudja, a közönség milyen érzékszervére és hogyan kell hatni ahhoz, hogy abból valóban trend legyen.

— Az elmúlt évek szuperprodukcióinak sikere, a nézettségi mutatók folyamatos emelkedése minek tudható be?
— Először is meg kell találni azt a formátumot, témát, amire az emberek kíváncsiak lesznek; aztán legalább ennyire lényeges, hogy azt megfelelő színvonalon valósítsuk meg. Sokszor történik meg a világban és Magyarországon is, hogy megérkeznek nagyon sikeres műsorok, amelyeket elrontanak. Erre számos példát találunk, akár a nagyon közeli múltból is – szerencsére nem az RTL-en belül. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy tragédia, ha egy-egy műsor egyszer nem sikerül. Azt hiszem, itt talán inkább az a fontos, mi a sikertelen és sikeres produkciók közötti arány. Az RTL-nél kb. minden harmadik évben van egy sikertelen produkció, amely ráadásul nem a legnagyobb volumenű; az sem mindegy, mi az, amiben az ember kevésbé sikeres.
Azt gondolom, hogy a jó nézőszám annak köszönhető, hogy egy műsort jól csinálnak meg; ez pedig nagyon sok tényező – a szerkesztői, illetve a kreatív rész, a hozzá tartozó sajtó, a műsorhoz kapcsolódó kampány, stb. – függvénye. Mindez akkor tud jól működni, ha egy egész egységet alkot. Szerintem az RTL-en azért sikeresek a műsorok, mert az a tágabb értelemben vett csapat készíti azokat, amelyik készíti idestova több mint tíz éve.

Ajánlunk egy jó koncertet!

 

— Az RTL Klub miként készül(t) fel a XXI. század technikai kihívásaira?
— Az RTL felkészültségén nem fog múlni, hogy mikortól jelennek meg a tartalmak HD-minőségben; ez sokkal inkább a magyar piactól függ. Abban a pillanatban, hogy erre valós piaci igény mutatkozik, készen leszünk arra, hogy ezeket az igényeket kielégítsük.

— Korábban riporterként, műsorvezetőként a kamera innenső oldalán szerepeltél. Néha nem hiányzik?
— Nem. Nagyon örülök, hogy annak idején azt csináltam, és ha utólag változtathatnék az életemen, ezt akkor sem hagynám ki. Talán – szándékom ellenére – nagyképűen hangzik, de a karrierem egy állomásának tartom, amin túl vagyok.

— Minden emberi élet célja a boldogság, ennek záloga pedig a – nem csak testi értelemben vett – egészség (család, párkapcsolat, barátok, karrier, pénz stb.). Hol tartasz az utadon?
— Azt hiszem, ezen az úton pillanatnyilag elég jól állok. Azt szokták mondani, az ember igazán utólag tudja, mikor volt boldog; ennek ellenére nem érzem úgy, hogy ne lennék boldog, ami nyilvánvalóan ezen attribútumok együtteséből következik.

Nyomj egy lájkot, ha érdekesnek találtad az interjút. 

- Aigner Ivan - 

[2011.12.05.]