"A modern progresszív rock áldása van rajtunk" - Interjú a brüsszeli Earthlight magyar basszerosával

Bartos Dániel tavaly került a belga zenekar basszusgitárosi posztjára, miközben ő a Liége-i Királyi Konzervatórium hegedűszakos hallgatója, szimfonikus zenekari tag, kamarazenész.

- Hogyan és mikor kerültél kapcsolatba a zenekarral?
- Tavaly szeptemberben ismerkedtem meg Brunóval (az Earthlight gitárosa), miután felhívott az általam készített internetes hirdetés kapcsán. Miután meghallgattam az együttes demófelvételeit, úgy éreztem, van értelme elmennem próbameghallgatásra. A próba után pár nappal megkaptam Brunótól a meghívónak szánt választ, 15 basszusgitáros közül lettem kiválasztva a megüresedett poszt betöltésére. 2011 októbere óta vagyok hivatalosan Earthlight-tag.

- Mik azok a tényezők, amik az Earthlight mellett szólnak?
- Én vagyok a legfiatalabb a csapatban, ami érdekes módon abszolút nem zavar. Mindenki egy különleges személyiség, valamennyien külön színt tudunk belevinni a zenekar munkásságába: Valérié (az Earthlight fronténekesnője) Bruno, Joao (dob) és Julien (billentyű). Emellett a különböző nemzetiségek is színesítik a légkört, a zenekarnak csak két tagja született Belgiumban.

- Zeneileg milyen tulajdonságokkal lehet illetni az együttest?
- Energia, modern szemlélet, nyitottság, progresszív vonal.

- Milyen zenekarokkal lehet párhuzamba hozni az Earthlightot?
- Ha elkezdeném sorolni minden egyes tag által egyénileg kedvelt bandákat, eléggé elhúznám az időt vele. Azáltal, hogy nem ismerünk határokat a rockzenén belül, nyugodtam lehet gondolni, hogy a modern progresszív rock áldása van rajtunk.

- Milyen dolgokkal foglalkoztok mostanában?
- A meglévő 10 szerzemény mellett elkezdődött újabb dalok írása. Tavasszal koncertjeink lesznek Belgium–szerte, amiken már új szerzeményeket is hallhat a nagyérdemű. Emellett az együttes szeretne külföldi koncerteken fellépni, ezért is lenne ideje leváltani a régi, nem a mostani felállással felvett felvételeket feljátszani újra, hitelesség és megújult zenei felfogás oka folytán.

- Milyen a helyzet lehetőségek terén Belgiumban rock zenekarként?
- Mint mindenhol, a sikerhez vagy nagyszámú rajongótábor, vagy különböző kapcsolatok, vagy mindkettő kell. A tehetségkutató versenyek is jó lehetőséget adnak. 2 éve az együttes már sikeresen vett részt az Emergenza megmérettetésén, ennek köszönhetően sikerült felvenni a jelenleg is meglévő 3 számos demót. Csak azért a tehetségkutatók mellett szükség lenne egy megbízható koncertszervezéssel foglalkozó szakira, akikből mostanság kevés van minden nemzetnél.

- Van valami szembeötlő különbség a magyarországi és belga rockzenei élet közt?
- Már a neten is eléggé kitűnik, hogy amíg Budapesten például majdnem minden kerületben található minimum egy rockzenére szakosodott fellépőhely, addig Brüsszelről ez enyhén szólva sem mondható el. Igaz, az óriási területen elhelyezkedő Budapestet két millióan lakják, míg a 4400 fő/négyzetkilométer sűrűségű Brüsszel és környéke együttesen max. 1 millió 200 ezer embernek szolgál lakhelyeként. Antwerpenben picit több a lehetőség, de az ottani helyzet sem rózsás, mindenképp nagyon rapszodikus az arány rock zenekarok és a fellépési lehetőségek közt.

- Ha lenne lehetőségetek, eljönnétek Magyarországra koncertezni?
- Mindenképp nagy örömömre, ill. örömünkre szolgálna, ha lenne rá alkalmunk. A magyar rockzenei közönség hálás, erőt adó, lelkes és sosem riad meg az új dolgoktól, ahogy azt a műfaj fejlődése is mutatja az ország elmúlt 30 évében. Teljes technikai hátterünk van a fellépésekhez, a kocsival való 13–15 órás utazás csak javít az együttes légkörén. Amúgy is nagyon bírjuk egymást minden szempontból.

- Picit mesélj magadról. Mióta és miként élsz Brüsszelben?
- 3,5 éve élek Belgiumban, hegedűszakos hallgatója vagyok a Liége-i Királyi Konzervatóriumnak. Főként e hivatásommal keresem kenyerem, szimfonikus zenekari tagként, kamarazenészként, emellett magánórákat adok mind hegedűn, mind basszusgitáron. Mivel két anyanyelvem - magyar és orosz - mellett franciául és angolul probléma nélkül boldogulok, sok mindenkivel tudok kapcsolatban lenni, nemzetiségtől függetlenül.

- Micsoda kontraszt. Bevallom őszintén, ezt én sem gondoltam a beszélgetésünk előtt. Hogyan is van ez? Akkor valójában egy világjáró zenész vagy, aki nem ismer határokat stílusban, hangszerben?
- Mindig is ez volt célom az életben, zenével akartam foglalkozni. Ehhez értek. Ce la Vie..

- Nagyon remélem, hogy a közeljövőben újabb alkalom adódik majd arra, hogy beszéljünk. Talán következő alkalommal már személyesebb dolgokról is mesélhetnél nekünk.
- Állok elébe, ezer örömmel. A tapasztalatokat mindig is tovább kell, hogy adjuk a jövő Nemzedékének.

- Sípos Anna, Brüsszel -

[2012.02.10.]