2024. december 22. | vasárnap | Zéno nevenapja
 
Regisztráció 
Belépés Belépés
Keresés
RSS RSS Hírek Hírek Meghallgattuk Meghallgattuk Ajánlók Ajánlók Fesztiválok Fesztiválok Interjúk Interjúk
zene.hu a kezdőlapom feliratkozás hírlevélre
 
 
 
zenés állások
Oldal.info
 
 
 
Kapcsolódó cikkek
Rajongók szerzik a Sárik Péter Trió új lemezét
Közös koncertalbummal jelentkezik Fábián Juli és Sárik Péter
Ötórai jazz, nap mint nap 315. - csábulj el Fülöp Dórával
Amy Winehouse, Bartók, Abba, Karády és U2 a Sárik Péter Trió újévi jazz-kívánságműsorában
Tizennégy évesek a világ csúcsán - tarolt a Hodek Dávid Group
Zenei programok a Baldaszti's Grandban
Kapcsolatok
Sárik Péter

JazzPortrait 1. - Sárik Péter: "Elég későn találkoztam a műfajjal"

Sárik Péter zongorista az utóbbi évek egyik legfoglalkoztatottabb zenésze Magyarországon. Saját triójával két nagysikerű lemezt és számtalan hazai, illetve nemzetközi elismerést tudhat maga mögött, de szintén nagy népszerűségnek örvend a Fábián Juli Jazz Riff, illetve a Fábián Juli - Sárik Péter Duo tagjaként. JazzPortrait sorozatunk első részében a kiváló zongorista pályájáról beszélgettünk.

- Mikor és hogyan kezdtél zenével foglalkozni?
- Zenei általánosba jártam Ceglédre, tehát 6 éves koromtól minden nap volt énekóránk, majd 7 éves koromban kezdtem klasszikus zongorát tanulni.

- Családi hagyomány a zene szeretete?
- Nem mondhatnám. Átlagos család voltunk, nem volt muzsikus még csak a rokonságban sem.

- Megtaláltad „A hangszert” a zongorában?
- Igen, jó választás volt, máig a kedvenc hangszerem. Ha nem zongorista lennék, akkor a basszusgitárt választanám.

- Mikor dőlt el egyértelműen, hogy jazz-zel szeretnél foglalkozni?
- Elég későn találkoztam a műfajjal, 18 évesen kezdtem el jazzt tanulni és hamar rabul ejtett.

- Hogyan emlékszel vissza az LFZE-n töltött éveidre?
- Gondolom az őszinte válaszoknak van értelme: nincsenek jó emlékeim az iskoláról. Nagyon boldog voltam mikor felvettek, tele voltam tudásvággyal, lelkesedéssel és ehhez még szorgalmas is voltam. Aztán szembetaláltam magam (tisztelet és köszönet a kivételnek) néhány rosszindulatú, unott, kiégett, lusta, hatalommániás tanárral, akik jelenléte és tevékenysége súlyosan rányomta a bélyegét az egész iskolára. Remélem, ma már másképp mennek ott a dolgok, nekem évek kellettek míg megszabadultam a rossz emlékek súlyától.


- Kik azok, akiknek a legtöbbet köszönheted a szakmában?
- Prunyi Ilona, Gonda János, Regős Isván, Szakcsi Lakatos Béla, Esze Jenő, Jávori Vilmos, Wolf Péter, Miklós Tibor, a zenésztársaim és sokan mások, akiket most sajnálatosan kifelejtettem és ezért ezennel elnézésüket is kérem.

- Ki az abszolút példakép, és miért?
- Rengeteg csodálatos muzsikus van, nehéz lenne bárkit kiemelni. Talán azokat tudom példaképnek tekinteni, akik nem csak nagyszerű zenészek lettek, hanem igaz emberek is maradtak.

- Mit tartasz eddig legnagyobb sikerednek a szakmában?
- Azt, amikor hallgatva a felvételeim azt veszem észre, hogy fejlődtem, vagy ki tudtam javítani valami hibám. Ezek a sikerek érdekelnek igazán.

- Van-e kitűzött cél, vagy álom, amit szeretnél elérni?
- Persze, rengeteg! Jó nagy, merész célok :-) De a legfőbb, legalább is a zenében: egyre jobban játszani.

- Mi, vagy ki inspirál legjobban a zeneszerzésben?
- Nem tudok semmit-senkit kiemelni. A dalok egyszer csak jönnek, bármi és bárki inspirálhatja őket.

- Ha kiemelhetnél egy dolgot, amit Te a legfontosabbnak tartasz az előadóművészetben, mi lenne az?
- Négyet mondanék: az őszinteséget, a mélységet, az egyéniséget és azt, hogy legyen mondanivalód. Persze az is fontos, hogy birtokában legyél a tőled telhető legbiztosabb tudásnak, de engem hidegen hagy a legnagyobb virtuóz is, ha nincs mögötte tartalom, és el tud varázsolni a tudatlan népzenész is, ha őszintén, szívből játszik.

- Magyarországon kissé mostoha sorsú a jazz. Mi az, ami miatt mégis ezzel foglalkozol? Szimplán csak ezt szereted, vagy valamilyen célod van vele?
- Nem gondolom, hogy mostohább sorsú lenne, mint máshol a világon. Úgy látom, hogy gazdagabb országokban mindenféle kultúra jobban támogatott, de arányában ott is kevesebb embert érdekel a jazz. Miért vagyok jazz zenész? Mert nekem ez a műfajok csúcsa. Egyszerre improvizatív zene, klasszikus, kortárs és pop. Szabad és szenvedélyes. Ebben tudom a legjobban kifejezni magam.

- Mit tartasz kifejezetten előnyösnek a hazai jazzoktatásban?
- Azt, hogy van! :-) Hatalmas előnyben vagyunk azokkal az országokkal szemben ahol nincs intézményes jazz oktatás.
Amúgy sok mindent felsorolhatnék amiben fejlődni lehetne, de szerintem a legnagyobb nehézség, hogy Magyarország nincs benne a nemzetközi jazz vérkeringésében. Periférián vagyunk. A gyerekek itt nem érzik azt, hogy reális esélyük lenne bekerülni mondjuk valamelyik világsztár zenekarába, mint például New Yorkban vagy egy nyugat-európai nagyvárosban. Nem érzik, hogy ha keményen dolgoznak sikerülhet a legmerészebb álmaikat is elérni. Így nincs is akkora hajtóerő a fejlődésre. Sokszor hallom tanár barátaimtól, hogy a tanítványaik nagy része kedvetlen, motiválatlan, link, stb. Na mármost az meg régi igazság, hogy senkit nem lehet megtanítani semmire, ha ő nem akarja igazán. Szóval itt a langyos vízben saját magadat kell a hajadnál fogva feljebb és feljebb ráncigálni, nap mint nap magadat kell ösztönöznöd a fejlődésre, a gyakorlásra, hogy ha egyszer mégis lehetőség adódik, akkor helyt tudj állni, tudd hozni a nagyon magas nemzetközi színvonalat. Ehhez először is a tanuló akarata kell, utána jönnek a tanárok és az iskolák.

Fontosabb lemezek:
• Fábián Juli & Sárik Péter duó: FeelHarmony (2011)
• Sárik Péter Trió: Peaces (2010)
• Dávid Hodek Quartet: The first (2009)
• Berki Tamás: Bika jam (2009)
• Fábián Juli Jazz Riff: Honey & chili (2009)
• Sárik Péter Trió: Better tomorrow (2008)
• Jazzpression: Night driving (2006)
• Jazzpression: Few minutes dream (2004)
• Jávori Sound Machine: Szivárvány havasán (2003)
• Jazzpression: Ways (2003)

Díjak, elismerések:

• 2011 Orszácky díj: A Magyar Zeneszerzők Egyesületének díja a könnyűzene legkiválóbb alkotóinak, évente egy – 40 év alatti – zeneszerzőnek vagy szövegírónak vagy szerzőpárosnak.
• 2010 Artisjus díj: ”A magyar zeneművek bemutatása és megismertetése érdekében végzett kimagasló tevékenységéért”.
• 2010 UK International Songwriting Contest. A “Dad” című szerzeménye második lett jazz kategóriában.
• 2009 International Songwriting Competition (USA) dalszerző verseny. A “The stroppy” című szerzeménye harmadik lett a közönségszavazat kategóriában kategóriáktól függetlenül.
• 2008 International Songwriting Competition (USA) dalszerző verseny. Az I’ll catch you című szerzeménye harmadik lett jazz kategóriában és a közönségszavazatok alapján is a harmadik helyezést szerezte meg katagóriáktól függetlenül.
• 2007 Jazzy rádió dalverseny: “Legjobb szólista”
• 2006 International Songwriting Competition (USA) dalszerző verseny. A “Stream” című szerzeménye döntős lett jazz kategóriában.
• 2005 Bukaresti Nemzetközi Jazz Fesztivál: “Legjobb Külföldi Együttes”, a Jazzpression zenekarral.
• 2005 UK International Songwriting Contest dalszerző verseny. Az “In the street” című szerzeménye döntős lett jazz kategóriában.
• 2005 USA Songwriting Competition dalszerző verseny. A “Ways” című szerzeménye döntős lett jazz kategóriában.
• 2004 International Songwriting Competition (USA) dalszerző verseny. A “Ways” című szerzeménye döntős lett jazz kategóriában.
• 2004 Emerton díj: “Az év jazz-együttese” a Jazzpression zenekar tagjaként.

- Fülöp Dóra -

[2012.03.16.]

Megosztom:

Szólj hozzá! (Ehhez be kell lépned)
lap teteje
 
AZONNALI PRIVÁT ONLINE HITELEK szolgáltatás [2024.12.18.]
EXPRESS HITELEK 30 PERCEN BELÜL szolgáltatás [2024.12.16.]
apróhirdetés
© SirOeshImpresszumMédiaajánlatSiteMap/Honlaptérkép • RandD: Jumu

Happy metal party az Analog music hallban
Happy Heavy Metal, azaz Freedom Call klub koncert az...

A cselló metal királyai újra elvarázsolták Budapestet - Apocalyptica koncert a Barba Negraban
A...

Phoebe és Jason: Egy elfojtott szerelem története 
Szabó Kimmel Tamás és Hermányi Mariann David Mamet drámájában a Centrálban - képekkel
Melodikus death metal szeánsz a Barba Negraban
Elbúcsúztunk a Sepulturatól  
Az olasz életérzést Budapesten is megmutatta az Il Volo
beszámolók még