Az új helyszínen is a régi babérokat szeretné learatni a Pannónia Fesztivál

Isaszeg, Várpalota, Szántódpuszta. Három állomás a magyar zenei értékeket és laposabb pénztárcákat szem előtt tartó Pannónia Fesztivál életében. A méltán népszerű nyári rendezvénynek idén, első ízben a Balaton déli partján elterülő festői Szántódpuszta ad otthont, ahol könnyebben megvalósíthatják „libegős” álmaikat. Mázló Imre, az immár hatéves fesztivál-rendezvénysorozat szülőatyja a múlt eredményeinek megtartása mellett bizakodva tekint a jövőbe.

- Miként jött annak idején a Pannónia Fesztivál ötlete?
- 2007-ben – emlékszem a pontos dátumra – február 7-én libegőzés közben arról beszélgettünk, hogy baráti körünkből meglehetősen kevesen járnak zenei rendezvényekre. Az okokat boncolgatva megállapítottuk, hogy a borsos belépőjegyek mellett az addig működő fesztiválok meglehetősen tematizáltak. De visszatartó erő lehet az is, hogy a koncertlátogató közönség megkülönböztető címkéket ragaszt az országos rendezvényekre, amely megosztja az embereket. Közben egészen más indíttatásból erre szakosodott céggel szerettünk volna közvélemény kutatást végeztetni, amit milliós nagyságrendű összegért végeztek volna el. A felmérés pontosan erre a koncertlátogató rétegre irányult, így adta magát, hogy létrehozzunk egy olyan rendezvényt, amely kicsit emberközpontú, családbarát és jobban megfizethető. Ezzel elértük eredeti célunkat a közvélemény kutatást, mégpedig oly módon, hogy közben az embereknek is tudtunk megfelelő élményt nyújtani.  Az első fesztivál még egynapos volt, annak sikerén felbuzdulva úgy döntöttünk, hogy a következő évben ismét megpróbáljuk.

Nyomj egy tetsziket, ha szereted a zenét. 

- Azóta már a hatodik „életévébe” lépett a Pannónia Fesztivál, és 2012 májusában új helyszínen ünnepli születésnapját. Kicsinek bizonyult a várpalotai terep?
- Az első egynapos rendezvényt még a Gödöllő melletti Isaszegen hoztuk létre. Ezután mutatta meg a várpalotai területet az ottani kabinetfőnök, ami megtetszett nekünk és ahol négy éven át hűségesen kitartottunk. Mára valóban új helyre költöztünk, amelynek több oka van. Döntésünket a terület nagysága, valamint az infrastrukturális adottságok befolyásolták. Korábban a várpalotai tizenöt hektárba kellett besűrítenünk a parkolót, a kempinget és a színpadokat, ami komoly megpróbáltatásnak bizonyult. Jövőbe mutató terveinket nagymértékben akadályozta a területi behatároltság, de főképp a zenei spektrum kiszélesítése, amellyel még több magyar embert szeretnénk kiszolgálni zenével, színházzal és kultúrával.  

- Melyek azok a spektrumok, melyekkel szélesíteni kívánjátok a fesztivál kínálatát?
- Az eddig jól bevált rock-, alternatív-, blues-, punk- és világzenei palettát idén hip-hop sátorral is szeretnénk színesíteni. Célunk, hogy a fiatalabb korosztályok is megismerhessék a Pannónia Fesztivált, hiszen majd belőlük nő ki a jövő zenei generációja. Szeretnénk tudatosítani az országgal, hogy nem csupán a rock zenét népszerűsítjük, mellette az össz-zenei értékek megjelenítése is fontos számunkra. A felsoroltakon kívül még az elektronikus tánczene is képviseltette magát, elhatározásunk, hogy az új irányzatok mellett a korábbiak markánsabban jelenjenek meg rendezvényeinken. Tehát műfaji megkötések nélkül – külön színpadokon ugyan, de – jól megfér egymás mellett pl. a hardcore és a hip-hop. Jövőre olyan népzenei színpadot szeretnénk csinálni, amely bárhol a világon megállja a helyét. Ebből a fúziós zene is kiveszi a részét.

- Várpalota köztudottan a keményebb rock vonal szűkebb pátriája. Szántódon mennyire kap hangsúlyt a klasszikus, vagy a hard rock műfaj? 
- Ugyanúgy, mint eddig. Most is van Ossian, van Lord és van minden, ami a klasszikus rockhoz kötődik. Senkit nem rekesztünk ki, bárki jöhet, aki jó az adott műfajban. Várpalota - és a várpalotai emberek - nekünk továbbra is a szívünk csücske marad, hiszen nagyon szeretjük őket. Reméljük, minél nagyobb számban látogatnak el Szántódpusztára!

- Szezonnyitótokkal időben megelőzitek a Balaton Soundot. A helyszínváltoztatással az esetleges szereplői átfedésekre is jobban oda kellett figyelni, vagy az említett esemény nem számít konkurenciának?
- Úgy gondolom, hogy nincs nagy átfedés a két rendezvény között, hiszen ők teljesen más zenei területen mozgnak. Ha nem is kőbe vésve, de nálunk elfogadott szabály, hogy nem vesszük át más fesztiválok elképzelését, mi a magunk útját járjuk. Bár fiatalok vagyunk, azt tapasztaljuk, hogy régebbi, nagy múltú fesztiválok járnak a nyomunkban, ami számunkra jó érzés. Egyébként nem vagyunk konkurenciája senkinek, és a továbbiakban sem akarunk azok lenni. Teljesen másban gondolkodunk, mint a Balaton Sound, vagy akár a Szigetfesztivál.

- Az ország a nyári időszakra – némi túlzással – egyöntetű fesztivál helyszínné alakul. Az említetteken kívül mitől lett sikeres a PaFe ebben a tumultusban, illetve miben különbözhet a hasonló rendezvényektől?
- Fontos tudni, hogy elsősorban magyar fesztivál vagyunk, nem szeretnénk különböző b, c, vagy d kategóriás külföldi rockzenekarokat behozni az országba. Nagy szeretettel fogadtuk tavaly az amerikai Twisted Sisters csapatot; sikerükön felbuzdulva idén is neves külföldi vendéget kívánunk felléptetni, ám össz-zenei törekvéseinket alátámasztandó, minden évben, más és más műfajban mozgó sztárvendégben gondolkodunk. Ezzel együtt a hangsúly a hazai előadókon van, hiszen belül érezzük, hogy a magyar zenekarok sok tekintetben jobbak, mint a külföldiek, jobban is szeretjük őket. Említettem, hogy a jegyárak tekintetében is igyekszünk vonzóvá tenni rendezvényünket, emellett a változatosságot sem tévesztjük szem elől. Nagyon jutányos hetijegy áráért több mint kétszáz zenekart láthatnak, ár-érték arányban szeretnénk megtartani az eddig kiépített monopóliumot. Zenei műfajokon kívül nyitnánk a próza irányába is. Megcélozva más kultúrcsoportot, idővel egy színházi sarkot szeretnénk beintegrálni a fesztivál kínálatába. Fontos célkitűzésünk – a nehéz gazdasági körülmények dacára - a kultúra minél szélesebb réteghez való eljuttatása.

- Tudható, hogy ki lesz idén a külföldi sztárvendég?
- Több amerikai banda menedzsmentjével jelenleg is folynak a tárgyalások. Miután tavaly rockcsapat volt a fő attrakció, annyi bizonyos, hogy idén nem ebben a stílusban kell keresni a fellépő zenekart. Annyit elárulok, hogy a populárisabb műfajban gondolkodunk. 

- Hat év bőséges tapasztalatokkal szolgál. Mit szűrtetek le mindebből az elmúlt idők során?
- Egyik legnagyobb tanulságunk, hogy nem szabad másra bízni különböző dolgokat. A szemétszállítástól kezdve a színpadok összeállításáig mindent magunknak kell elvégezni. Ezen kívül nagyon fontos a megfelelő infrastrukturális háttér. Nagyon fontos a higiénia betartása. A mobil WC-k elhelyezése sem mindegy, oda kell figyelni a megfelelő területi elosztásukra, a szigetek kialakítására. Várpalotán a zuhanyzókkal voltak problémáink, a megfelelő víznyomás eléréséhez hidroforokat kellett beépítenünk.

- Sok fiatal, már nevet szerzett formáció, illetve előadó vett részt a fesztiválon. Kik azok, akik konkrétan nektek köszönhetik ismertségüket?
- A mi tehetségkutatónkon tűnt fel többek között a Bohemian Betyars, valamint az Ocho Macho, akiből azóta nagyhírű banda lett. De említhetem az Üzletembers nevű szupergruppot, aki nálunk járt először nagy fesztiválon, ők idén sem maradnak ki a kínálatból.

- Melyik fesztiválra emlékszel vissza a legszívesebben, illetve melyiket tartod az eddigi legsikeresebb évnek? 
- A 2009-es évhez fűződik az eddigi legkellemesebb emlékem, mikor hosszú évek győzködése eredményeképpen a Hobo Blues Bandet láthattuk vendégül. Ekkor tudtuk elérni az egy napra vonatkoztatott legnagyobb nézőszámot. Minden idők legnagyszerűbb zenekari felállásáról beszélünk; látszott, hogy huszonnégy éve nem álltak együtt a színpadon, ennek ellenére fergeteges bulit nyomtak. Ezen felbuzdulva a Showtime két teltházas Aréna koncertet csinált a Hobo-Tátrai-Póka-Bill-Solti összetételű csapattal. Azt hiszem ez a tény igazolja, hogy ha anyagi lehetőségek híján megvalósítani nem is tudjuk, de amit kitalálunk, annak van létjogosultsága.

 - Hegedűs István - 

[2012.03.27.]