Ákos vadonatúj maxi CD-DVD kiadványa a napokban jelent meg Előkelő idegen címmel, ezzel egyidejűleg debütált a dal videóklipje is, amit 24 óra leforgása alatt 120 ezren tekintettek meg.
A klip főszereplője Kálloy - Molnár Péter, aki miután megnézte a már elkészült anyagot nem tudott ellenállni a szíves felkérésnek. A neves színművész mellett feltűnik Brózik Klári és Sári Évi, valamint Ákos lányai is szerepet kaptak a kisfilmben.
A héten sajtótájékoztató keretén belül mesélt Ákos az idei terveiről. Itt többek között szót kapott Lobenwein Norbert, a VOLT és Heineken Balaton Sound szervezője, Gerendai Károly, a SZIGET vezetője, valamint Tóth Csaba, a Roland hangszergyártó képviseletében.
„A dalt nagyon nem szeretném magyarázni, remélem, hogy magáért beszél. Az egész lemez, amelyet most készítek, ez a dalcsokor, ebben a hangvételben íródott. Főként szintis hangszereket használok. Az egésznek a gyökere, - talán elmondhatom röviden - , az volt, hogy 2010-ben fejeztem be A katona imája című, 4 évnyi munkát sűrítő albumom munkálatait. Ha az ember bizonyos népszerűségre tesz szert, akkor ki van téve tömeges véleményeknek. Ezekbe a véleményekbe refrénszerűen visszaköszönnek bizonyos negatív elemek. Ma már pozitív dolgot mondani szinte nem is tudunk semmiről, annyira hozzászoktunk a kommenteléshez. Nem véleményt mondunk, hanem kommentelünk, élő szóban is. Ha valaki odajön hozzám, akkor úgy kezdi, hogy „figyelj én nem akarok nyalizni, de…”, tehát szabadkozással kezdi."
"Zavarban van attól, hogy pozitív véleménye van valamiről. Mert az alapállás, az negatív. Az ilyen negatív kommentekből írtam egy dalt A katona imája című lemezre, Főleg régen címmel. Tudniillik én már Isten segedelmével 24 éve tiprom a deszkát és így aztán meghallgathatom időről időre, hogy melyik volt az utolsó még normális és hallgatható lemezem. Általában a 10 évvel ezelőtti volt az utolsó és azóta rosszabb. Ha Isten segít 10 év múlva talán éppen a most készülő albumról fogják azt mondani, hogy ez volt az utolsó hallgatható lemez és azóta se. Ezekből a refrén szerűen visszaköszönő vélemény hurkákból gyúrtam össze ezt a szöveget; főleg régen voltál jó, de akkor se mindig. Ehhez úgy gondoltam, hogy adekvát lenne a régi hangszíneket, régi hangszereket előszedni. Azt kell mondanom, nosztalgikus hangulatba estem ezektől, a régi hangszínektől. Talán ezzel a dallal indult el az a koncepció, ami most először egy ilyen maxi és reményem szerint ősszel egy album képében jelenik majd meg.”
A használt hangszerekről különös szeretettel beszélt:
„Gyakorlatilag a komplett Roland múzeumot, a régi analóg hangszereket egy teherautóval kivontattuk a solymári stúdióba. A hangszerek bűvöletében élő botcsinálta zenésznek, mint nekem, ez különös perverz örömöt okozott, hogy nyommingálhattam ezeket, a régi hangszereket, többek között Demjén Ferenc régi vokóderét is a kezembe kaparinthattam. A hangzásban benne van gyakorlatilag az elmúlt 30 év szintetizátor gyártása a Roland jóvoltából.”
Lobenwein Norbert, Ákos szerepléséről a VOLT-on és a Balaton Soundon így vélekedett:
„Amennyire vissza tudok emlékezni nem voltam a Bonanza Banzainak rajongója, de azért mindenképpen rajongtam, ahogy Fábián Tibor és Ákos már akkoriban is az ügyeit intézte. Azt hiszem az a profizmus, amit Ákostól láttam és tanultam, az elmúlt 10-20 évben az valóban hatott rám. Abban a tárgyalási folyamatban, amikor ezt a 3 koncertet közösen leegyeztettük és időnként voltak vitáink, sokszor azzal vágtam vissza, hogy Ákos, Tőled tanultam, hogy ezt így kell csinálni. A VOLT fesztivál történetében talán a klasszikusan fesztiválozó zenekarokon kívül Ákos az, aki legtöbbször megfordult. Talán 2001-ben volt, hogy Ákos feleségével, Krisztinával először egy beszélgetésre lejött hozzánk Sopronba, aztán talán 1-2 évvel később sikerült meggyőznöm Ákost, hogy próbáljuk ki a fesztivált rendes nagykoncerttel is. Tehát a VOLT történetében egy állandó visszatérő vendégről beszélhetünk Ákos esetében.
Tavaly, mikor az Aréna koncertre készült Ákos, már akkor elég sok mindennel készen volt a most látható anyaggal kapcsolatban. Beültünk a kocsijába és hallgattam egy csomó dalt, amire Ő csak lalázott, énekelhető szöveg nem volt még hozzá, de érezhető volt, hogy valami nagyon komoly dolog készül. Úgy gondoltuk, hogy ha meg tudunk abban állapodni, hogy ez a 3 koncert, az idei nyár arról szóljon, hogy a VOLT-on indul ez a turné. A Balaton Soundon, amelynek meglehetősen kritikus a közönsége van, ezt lehet látni, ahogy Ákos is említette a kommentekben, próbáljuk ki egy külön napon. Ez egy viszonylag merész vállalkozás, de abban is biztosak vagyunk, hogy valószínűleg leesik majd az álla a közönségnek, hogy ha meglátja, hogy mit hallhat Ákostól. Abban is biztos vagyok, hogy ez nem csak a klasszikus Sound közönségnek mond majd sokat, hanem mivel a Balaton partról beszélünk, ez egy nagyon fontos eseménye lesz a nyárnak.”
Ákos hozzátette, hogy:
„Ez egy elektronikus zenei fesztivál, relatív fiatal fesztivál. Az elektronikus zene az nem csak az elektronikus tánczenéről szól. Nyilván valóan ennek van egy nagyon komoly érdeklődői rétege, akiknek az átlagéletkora nagyjából megegyezik azoknak az éveknek a számával, amennyit én a színpadon töltöttem. Én elektronikus zenével kezdtem a pályafutásom, ha ez pályafutás Magyarországon. Örömtelinek tartom, hogy ha jól emlékszem talán tavaly játszott a Pet Shop Boys ezen a fesztiválon. Ők sem mai gyerekek és egy elektronikus zenei fesztiválon felléphettek. Volt itt elektronikus zene, David Guetta előtt is. Azért az elektronikus zene rajongói annál rugalmasabbak kellene legyenek mintsem egy műfajra szűkítik le magukat. Azt gondolom, hogy ha idén Björk játszhat Zamárdiban, akkor mi röhögve beleférünk."
"Nem hiszem, hogy ennek problémának kellene lennie, sőt ha ilyen probléma fel is merülne, azt nagyon szeretném eloszlatni majd az előadásunkkal. Jobbára akkor elektronikus zenét játszottam én már, mikor ezeken az embereken éppen pelust cseréltek kiscsoportban. Szeretnénk megmutatni azt, hogy ez egy legitim dolog, ilyen vénembereknek, mint én, elektronikus zenét játszani. Igen, ez is az, annak ellenére, hogy nem a lábdob és a kontra lábcin uralja a hangképet. Szeretném, ha mindenki megnyugodna és elfogadná, hogy van nekünk ott helyünk, nagy szeretettel megyünk és szeretnénk meglepni a közönséget.”
További képekért kattints!
Gerendai Károly a Sziget 0. napjáról mesélt:
„Hitelesen Ákos tudna arról mesélni, hogy mitől lesz ez nagy durranás, hiszen nekem csak megígérte, hogy biztosan az lesz. Az előtörténetéről annyit hagy áruljak el, hogy mi meglehetősen régen ismerjük egymást Ákossal. Éppen ezért szeretném eloszlatni azt a kérdést, amit már sokszor feltettek nekem, hogy hogy-hogy most beengedjük Ákost a Szigetre, amikor eddig nem engedtük. Azért ez nem egészen így volt, mi beszéltünk sokszor az elmúlt években arról, hogy jó lenne valamit kitalálni a Szigeten. Ami a probléma, amennyiben ezt problémának lehet nevezni, hogy Ákos valóban olyan nagyszabású produkcióban gondolkodik, amihez sötét kell, nagyszínpad kell, fő műsoridő kell. Márpedig mi ahhoz tartottuk magunkat az elmúlt években, hogy a Sziget egy olyan nemzetközi esemény, aminek a fő műsoridő sztárjaira igyekszünk nemzetközileg is ismert sztárokat felléptetni. Mindig felvetettem Ákosnak, hogy jó lenne, ha egyébként egyszer összehozná vagy a Bonanzát, vagy valamilyen életmű koncertet csinálna. Ez lehetne egy olyan apropó, amelyre lehetne egy önálló napot dedikálni a Szigeten."
"Nagyon örültem, amikor jelezte, hogy úgy néz ki, most lesz egy új produkció, amiben egyrészt előveszi a régi nagy slágereket, másrészt egy új produkciónak a budapesti bemutatkozását lehetne időzíteni a Szigetre. Nem mondom, hogy hosszasan kellett vitatkoznunk, úgy hiszem az első találkozáskor megegyeztünk, nagyjából ennyire nehéz Ákosnak bekerülni a Szigetre. Az egy másik kérdés, hogy majd tényleg tegyen ki magáért és mutasson valami olyat, amivel egy ekkora színpadot és egy ekkora közönséget is le lehet nyűgözni. De ettől nem tartok, mert ha Valaki tud ilyet ma magyar előadók közül, abban biztos vagyok, hogy ez Ákos.”
Ákos a SZIGET-es fellépésről:
„Nagy durranás lesz-e vagy nem, azt mi nem tudjuk előre. Mi nagyon készülünk. A nagy durranás minden koncertnek a közönségétől lesz. Egy közepes koncertet is felemel az, ha a közönség jelen van és szeretettel veszi körül azt a produkciót. Nekünk az a különös helyzet jutott osztályrészül, hogy a 20. születésnapját ünneplő Sziget eddigi rendezvényein én eddig egyszer léptem fel, a Magyar Dal Napján, Presser Gábor kíséretével játszottam egy számot, illetve kettőt a zenekarommal, de önálló koncertet nem adtunk. Így 24 évnyi harctéri tapasztalat után debütálunk a Szigeten. Gyakorlatilag a kétéves nyeretlenek izgalmával készülünk, mert nem játszottunk még ezen a rendezvényen.
Volt idő, mikor az emberek úgy mentek koncertre, hogy XY-t akarom látni, az érdekel, hogy Ő mit mond, hogyan nyilvánul meg felém. Mára nagyon érdekesen alakult át a zenéhez való viszony, szoros összefüggésben egyébként a mindenütt elérhető, akár ingyenesen hozzáférhető dalokkal, amelyekkel sokkal nehezebben alakul ki egy személyes kapcsolat, mint egy fizikailag birtokolható hang és képhordozó esetén. Átalakult a koncertközönség is az én megfigyelésem szerint, van ilyen, hogy a Sziget közönsége. Ez egy nagyon izgalmas dolog, mert kétszeresen meg kell küzdeni a közönség figyelméért. Engem az vonz ebben az ügyben, hogy olyan emberek is fognak látni valószínűleg, akik önálló Ákos koncertre nem jönnének el esetleg háttal állnak a színpadnak eleve, mert olvasták, hogy minket miért kell nem szeretni, mi nem vagyunk jók, Ákos ilyen meg olyan. Aztán kiderül a koncert ideje alatt, hogy mi is emberek vagyunk, természetesen hibázunk és gyarlók is vagyunk. De az eltagadhatatlan, hogy nagyon készülünk, és rengeteg energiát fektetünk abba, hogy megnyerjük magunknak a közönséget.”
A vadonatúj dalt, egy régi Bonanza Banzai (Monumentum) nótát és egy viszonylag új Ákos (Érintő) szerzeményt szintirockosra áthangszerleve az a néhány játékos kedvű rajongó hallhatta először élőben, a Hard Rock Cafe „hanyatt döntött ruhásszekrény méretű” színpadán, aki Ákos felhívására hajlandó volt megidézni a múltat, ruhák, bakancsok, frizurák, sminkek terén és ezt fénykép formájában el is juttatta Neki.
Az önirónikusan nosztralgikus buliról így vélekedett a Főhős:
„Persze, ez nosztalgia, amit csinálunk, de a nosztalgiának a magunkon röhögni képes verziója akar lenni mindenképpen. E nélkül nem fog menni, mert ha nosztalgiázni önirónia nélkül kezdünk el, abból lesz a Fásy mulató lápvilága, valami olyan borzalom, amibe mi nem szeretnénk beleesni. Nem mondom, hogy nincsenek kockázatok, talán ez tetszik benne.”
„Azt szeretnénk előidézni, hogy legyen egy olyan esemény, amire készülünk. Ma már ez nagyon ritkán van, hogy készülnek egy bulira. Elmegyünk a fesztiválra és ott kapunk készen zenét, egyiket a másik után, közben relatíve olcsó a sör és kaphatók a lányok. Mi ezért azt szeretnénk, ha az eseményjelleget sikerülne visszacsempészni ebbe a műfajba, még arra a kis időre, ami nekünk hátra van.”
Hírek
