Király Linda ˝titkos koncertje˝ képekben

Király Linda hosszú idő óta először adott önálló koncertet. A teltházas Orfeum Clubban testközelből érezhettük különleges, makulátlan hangjának, átütő tehetségének és hatalmas szívének elementáris erejét. A Király-lány megint egy fokkal magasabbra helyezte a lécet.

Király Linda az elmúlt időben annyi mindennel foglalkozott, csupán önálló koncertet nem adott. Ezt a hiányt pótolta március 28-án, a teltházas Orfeum Clubban, ahol közönségét a Boom Boom Roomba invitálta. Az USA-ban őshonos szórakozási formát Linda úgy jellemezte, miszerint „itt bármi megtörténhet, és ígérem, nem mondom el senkinek”.

Az estet az oldottság, a jó hangulat jellemzi, a szívfacsaró dalok csakúgy helyet kapnak, mint a bulizós nóták. Kerek egész tárul az egyetlen pesti múlató vendégei elé.

A Rolling In The Deeppel való erős kezdés után, az első blokkban saját dalok sorakoznak fel (A fák is siratják, Szerelem utolsó vérig, Clubsong, Hollar, Use Me). Teljes hangtartományán szárnyalva, énekesi eszköztárának színe-javát bemutatva, felszabadító örömérzést okoz a jelenlévőknek. Balladák, rock-, soul- és popdalok fergeteges váltakozásban okoznak folyamatos bizsegést, libabőrhatást. Linda az a ritka fajta, vérbeli profi és művész, aki a közönség közé megy, részeseivé téve előadásának azokat, akikért hivatását űzi.

Nyomj egy tetsziket, ha szereted a zenét. 

Őszinte, hiteles, bombasztikus. Olyan őserő áramlik belőle, ami csupán a legkevesebbeknek adatik meg. Az Úr lelke nyilvánul meg rajta keresztül kristálytiszta hangon.

 

DJ Revolution beatbox-betéteivel tüzdelve, az I Wanna Dance With Somebody (Who Loves Me)-t követően testvére, Király Viktor csatlakozik hozzá a színpadon. A Megasztár-győzelem óta komoly előadóvá és zeneszerzővé érett Viktor eddigi talán legnagyobb sikerét, a 2011. év méltán legtöbbet játszott dalát, a Solo-t adja elő, majd Move Faster című duettjükkel pörgetik fel a fordulatszámot.

Az első rész zárásaként Linda tiszteleg egyik példaképe, a nem véletlenül A Hangnak becézett, valaha legtöbbet díjazott előadóművész, Whitney Houston előtt. Nem túlzok, ha azt állítom, hogy jelenleg az I Will Always Love You-t világszinten Linda énekli legszebben, pedig sokan próbálkoznak – leginkább sikertelenül – a megdönthetetlen olimpia csúcsnak tűnő akadály megugrásával. E tekintetben Linda azonban nemcsak iszonyatosan tehetséges és szorgalmas, hanem mérhetetlenül alázatos sportoló. Mielőtt bármilyen hang kijön a torkán, az az egész testét bejárja; nem akarja megcsinálni, mivel nemes egyszerűséggel árad belőle a zene.

A második részben a közönség soraiban helyet foglaló születésnaposokat – köztük öccsét, Viktort is – a cappella Happy Birthday!-jel köszönti. A hatás letaglózó. Az Orfeum Clubban lévő minden élő-érző lény és élettelen tárgy egyként rezeg, remeg bele a mély tartalmú lélekhang megnyilvánulásába. A csoda emberi alakot ölt.

További képekért kattints!

Charlie Chaplin szívbemarkoló örökzöldje, a Smile az énekesnő repertoárjának egyik meghatározó eleme, amelyben megkérdőjelezhetetlenül megmutatja érzelmi-tartalmi nagyságát. Egy korábbi szakítás emlékét felidéző Got No Time után Viktor legújabb klipes dalával, a Fire-rel mozgatja meg a közönséget.

Ezt követően lép színpadra az est másik sztárvendége, A Nagy Duettben Linda segítségével hangilag hatalmas utat bejárt Szabó Győző, akivel az (I Can’t Get No) Satisfactiont, a Hajmási Péter, Hajmási Pált, valamint a Free Your Mindot adják elő, frenetikus sikert aratva. Közben egyszer a technika ördöge is beköszön, amit Linda áthidalóan megold azzal, hogy lazán eltolja zenekari kíséret nélkül a Fallin’-t. A vendégek – köztük Tóth Vera, Kentaur és Bereczki Zoltán – hatalmas ovációval díjazzák a produkciót, szinte szétszedik az Orfeum Clubot.

Bár a műsor hivatalos része véget ért, a szűnni nem akaró tapsvihar és visszázás ráadásért kiált: Király Viktorral és Szabó Győzővel együtt elhangzik a 2012. év nagy slágere, az Untried.

Linda közvetlen, kedves és őszinte ember, aki művészként az átlagosnál eleve érzékenyebb. Maximalista, leginkább önmagával szemben, akitől azonban az önirónia sem áll távol. Erről tesz tanúbizonyságot, amikor a műsor első részében, saját dalainak éneklését megszakítva, előadja a Nobody’s Perfectet, amivel a Himnuszos esetére utal.

Ennek tükrében szántam azt a taxisofőrt, akivel hazafelé menet szóba elegyedtem, miután megkérdezte, milyen koncerten voltam. A beszélgetés mindaddig kellemesen zajlott, amíg nem találta megkérdezni gúnyos hanglejtéssel, hogy Linda elénekelte-e a Himnuszt is. A döbbenettől, hogy bizonyos médiumok – látszólag – sikeres lejárató kampányának bedőlve, a lakosság egy része ennyi év után még mindig itt tart, hogy egy olyan tehetséget, akit tízmilliószor tíz körömmel kellene itthon tartani, tejben-vajban füröszteni, hogy alázatos szolgálatát hazánkban teljesítse, állandóan kérdőre vonnak, megaláznak, elítélnek egy olyan történetért, aminek ő volt a csőbe húzott áldozata. Mindeközben pedig félkegyelmű, a tehetséggel köszönőviszonyban sem lévő, illetve az orrukat a semmire fent hordó, tiszavirág-életű egyéneket emelnek mindenféle irányból megtámasztott, agyondúcolt piedesztálra.

Szomorúnak találom, hogy felnőtt emberek az alapján ítélkeznek mások felett, amit olvasnak, harmadik személytől hallanak; ahelyett, hogy elmennének személyesen megtapasztalni a művész vagy közéleti szereplő valódi énjét.

Szerencsére nem kell sokat várni Király Linda következő önálló koncertjére.

Nézd meg Király Linda és Szabó Győző szívbemarkoló Smile-előadását!

- Aigner Ivan -

[2013.04.05.]