Szakcsi Lakatos Béla elárulta: "Én ma már nem játszom..."

Szakcsi Lakatos Bélát a Budapest Jazz Clubban köszöntötték 70. születésnapján pályatársai. A hétfői esten örömzenéléssel és az alkalomra készülő meglepetés szerzeményekkel ünnepelték a Kossuth-díjas zongoraművészt, zeneszerzőt.

"Elsősorban improvizálóként határozom meg magam, amellett, hogy zongoraművész, zeneszerző, szólóban és különböző formációkban dzsesszmuzsikus is vagyok. Nemrég Beethoven IX. szimfóniájának fő témáit fejlesztettem zongorán. Dráfi Kálmán, a Zeneakadémia tanára megkért, hogy tartsak zongora szakos növendékeknek előadást. Örömmel tettem, mert rendkívül fontosnak tartom a kérdést, remélem, lesz folytatása" - mondta el az MTI-nek Szakcsi Lakatos Béla. 

Hozzátette: szívesen segítene középiskolásoknak is, mert az improvizációt 14 éves kor táján kell elkezdeni, egy 40 éves ember már aligha tanítható meg a rögtönzés fortélyaira. "Apagyi Mária és Tusa Erzsébet felismerte az improvizáció fontosságát, el is kezdték a bevezetését a tanításban, de sajnos támogatás híján magukra maradtak" - jegyezte meg.

"Most olvastam Liszt zeneakadémiai tanár utódjának, Thomán Istvánnak a könyvét, de tudom azt is, hogy Dohnányi nem vett fel a Zeneakadémia zongora szakára olyan növendéket, aki nem tudott improvizálni. A 17. és 18. században ez a tudás a zenélés természetes része volt, elég a legnagyobbak: Mozart, Beethoven, Liszt nevét említeni" - magyarázta.

Szakcsi elmondta: kérdezték tőle, mi köze van Beethovenhez. "Én ma már nem játszom Beethoven-szonátákat úgy, mint egy klasszikus zongorista. De én nem a hangokat szólaltatom meg - érdekesen vagy unalmasan -, hanem az improvizáció révén szoros és mély a kapcsolatom vele, hiszen Beethoven nagyszerűen improvizált."

Úgy véli, Liszt korában - ha egy időgép visszarepítené - teljesen elfogadnák őt, mert akkoriban a jó muzsikusok mind tudtak rögtönözi és variálni. "Többször beszéltünk a kérdésről Kocsis Zoltánnal, megegyeztünk abban, hogyha valaki pontosan lejátssza a kottába írtakat, az még nem tett semmit. A lényeg ezen túl van. A lényeg feltárásához természetesen szükséges az alapos felkészülés. Az improvizáció abban segít - és ezt érdemes és lehet is tanítani -, hogy vállalj rizikót az előadásban, nem dráma, ha félre ütsz, ha kihagysz egy taktust, de a rizikóban légy biztonságban, hogy tovább tudj menni."

 Csatlakozz, ha kedveled a retro magyar dalokat. 

Szakcsi Lakatos Béla hangsúlyozta, hogy az alkotás változatlanul fontos számára. "Még nem mondtam le az operámról, bár a Operaház lemondott róla, mondván, nem tudok énekhangra írni. Azt hiszem, nem látták a Budapesti Operettszínházban a Szentivánéji álom című darabomat. Káin és Ábel bibliai történetén alapul a librettó, de nem vallási műnek szántam. Nem haragszom senkire, nem erőszakoskodom, mert keresztény ember vagyok. A bölcs Salamon példabeszédét tartom szem előtt: a bukást a gőg előzi meg" - hangoztatta.

Egy füzeten dolgozik Játék az intervallumokkal címmel, amelyben Szkrjabin, Richard Strauss és Bartók műveinek tükrében rövid szövegekkel és sok saját, illetve két növendéke által írt példával a tonális hangrendszer fejlődésén vezeti végig olvasóját egészen Kurtágig.

A Kossuth-, Hazám és Prima Díjas muzsikus elárulta: nem volt könnyű rábeszélni a hétfői estre. Végül azért döntött mégis mellette, mert - mint fogalmazott - "szeretetlenségben élünk, ha most 30-an, 40-en összejövünk és ha nem is játszunk sokat, de együtt leszünk, az jó dolog." 

[2013.07.09.]