˝Megalkuvásmentes rajongás szükségeltetik ˝- interjú a Pannon Eagles zenekarral

Legendás zenekar az Eagles, kétségtelen. Azonban hazánkban mégsem ismerik annyian, mint amennyinek illene. A többségnek egyetlen sláger ugrik be velük kapcsolatban. Van azonban egy tribute zenekar, a Pannon Eagles, akik arra tették fel zenei életüket, hogy megismertessék velünk ezt a különleges zenei élményt és világot. Fábián Attila zenekarvezetővel beszélgettünk.  

– Honnan indult ez az egész történet?
– Eagles zenét játszani, azt a zenei világot visszaadni, amelyet ők képviselnek és adnak elő a színpadon, nem egy egyszerű feladat. Ehhez nagy felelősség és a műfaj iránti megalkuvásmentes rajongás szükségeltetik. 1977-ben – amikor éppen a Syconor együttesben muzsikáltam – már megpróbáltuk játszani tőlük a „Lyin’ eyes”- t, azonban valahogy nem akart úgy szólni, ahogy elképzeltem, hiányzott az a „feeling”, ami ezt a country alapokra helyezett vokális rock zenét igazán jellemzi. Ezek után hosszú időre fel is hagytam az Eagles nóták interpretálásával. Azonban ez a zenei világ örökre megfogott és mindig csak sóvárogtam utána.

– Akkor ha már itt tartunk, mesélj egy kicsit az Eaglesről!
– Az Eagles Linda Ronstadt kísérő zenekaraként indult a pályán, majd 1972-ben léptek önálló útra és azóta is – kisebb megszakításokkal – jelenleg is működnek. Óriási sikerrel, hatalmas érdeklődés mellett és tömegek előtt koncerteznek. Egy torontói barátom például arról informált, hogy az Eagles koncertre a jegyek a legdrágábbak, még a Rolling Stones-nál is! Az Eagles tehát egy évtizedeken átívelő pályát mondhat magáénak, amelyet nagyon kevés csapat mondhat el magáról, csak, mint például az említett Rolling Stones. Na, hát ezért is szeretjük és csodáljuk, hogy még mindig a csúcson vannak. Említhetném továbbá az utánozhatatlan dallamvilágukat, a vokáljaikat, a hangszerbiztonságukat. Az én meglátásom szerint ebből az vonható le, hogy vannak maradandó zenék, alkotások, és vannak mulandók, csak néhány napig csúcson lévő slágerek…

– Ismersz más tribute zenekarokat is, akiknek munkásságából esetleg meríteni tudtál?
– Néhány évvel ezelőtt a netet böngészve akadtam rá a Dutch Eagles nevezetű holland csapatra, akik hihetetlenül jól játszották az Eagles nótákat. Csodás vokál, nagyszerű hangszertudás, élvezetes előadásmód jellemezte őket, és nem utolsó sorban, minden fellépésükön nagy tömeg és siker volt. Ezt irigyeltem meg, és erre alapozva kezdtem egy magyar Eagles tribute csapat összeverbuválásába. Igen nehéz feladat volt! A zenészektől alapvető feladata volt, hogy ismerjék ezt a zenei világot, szeressék, és próbáljanak azonosulni vele. Nos, hát nagyon sokan visszariadtak a feladattól, az igényes, aprólékos zenei elvárásoktól, a többszólamú vokáltól, és nem utolsó sorban attól, hogy ebben nem lesz azonnali nagy anyagi haszon, ezért inkább az egyszerűbb pénzkereseti lehetőségek felé mentek. A 6 tagból szerencsére négyen vagyunk az alapítók közül, de például az egyik gitáros poszton 3, a basszusgitáros szerepkörből 8 tagot „fogyasztottunk”! A jelenlegi felállásban másfél éve változatlanok vagyunk, és úgy néz ki ez a Pannon Eagles végleges formációja.

– Na de mi ezzel az egésszel a cél? Mert jól hangzik, de a közönség vevő most erre a zenére?
– Lehet, hogy kicsit fellengzősen hangzik, de egy missziót szeretnénk betölteni azzal, hogy Eagles slágereket mutatunk be, mivel valahogy a magyar popzenekedvelők táborában az Eagles zenei világa a periférián ragadt. Ennek számos oka lehet, amelyet igazán nem is tudnék meghatározni. Talán kevés slágerüket játsszák/játszották a médiában, igazából sem csak a tiszta country-hoz, sem csak a rock zenéhez nem lehet sorolni a stílusukat. Ez a zene több ötvözetből tevődik össze, így kristályosodik ki, és ez talán már sok egy átlag popzene kedvelőnek. Egyedül általában a Hotel California című slágerüket ismerik, de azt már kevesen tudják, hogy ezt az Eagles játssza. Szóval valahogy ezt az űrt szeretnénk betölteni és a magyar igényes popzenét kedvelőkkel megismertetni, megszerettetni és elfogadtatni ezt a csodás zenei világot.

– Egyáltalán, szerintetek milyen a jelene, milyen lesz a jövője hazánkban egy tribute zenekarnak?
– Az előbb említettek egy része, már erre a kérdésre is adott némi választ, azzal kiegészítve, hogy Magyarországon van néhány nagyon jó tribute csapat, akik jól dolgoznak, jól haladnak, és elismertek. Nem akarom és nem is tudom valamennyit felsorolni, de. Például a Beatles zenét játszókból több is létezik... Ám nagyszerű a Doors, vagy a Pink Floyd zenei világát visszaadó csapat is. Legutóbb egy Gary Moore zenekart hallottam, teljesen lenyűgöztek. Szóval vannak itthon is csapatok, akik már megvetették a lábukat, csak valahogy pont az Eagles zenéjét nem tették még magukévá a rajongók. Talán az sem véletlen hogy az Eagles már járt például Varsóban, 2011-ben Bécsben, 2012-ben Graz-ban, hozzánk azonban nem jöttek át…

Az interjú a következő oldalon folytatódik! 

[2013.12.09.]