˝Megalkuvásmentes rajongás szükségeltetik ˝- interjú a Pannon Eagles zenekarral

– A három zenekar munkáját, amelyikben a tagok játszanak, hogy sikerül összehangolni, a koncerteket, próbákat összeegyeztetni?
– Nos, az összehangolás egyelőre még nem áthidalhatatlan. Előfordulnak ugyan ütközések úgy a próbákat, mint a fellépéseket illetően, azonban sajnos még nem vagyunk annyira foglalkoztatva, hogy ez nagy problémát jelentsen. Ugyanakkor biztos vagyok benne, ha beindulna a Pannon Eagles szekere, mindannyian inkább erre koncentrálnánk, mint az egyéb fellépéseinkre.

– Na de most komolyan! Sikeresek lehettek itthon?!
– Egyértelmű választ nem is lehet adni rá. Lehet, hogy Amerika messze van és az Eagles zenei világa nem került be eléggé a magyar köztudatba. Ennek következtében igazán nagy(számú)közönség előtt még nem sikerült bemutatni ezt a műfajt, így az ő megítélésükről még nem tudok beszámolni. A média hiányosságára már kitértem, de hozzájárulhat az is, hogy manapság a szervezők, intézmények vezetői, popmanagerek, bulihely tulajdonosok félnek, tartózkodnak az „új”-tól, és inkább a megszokott, jól bevált együtteseket szerződtetik.
Ezzel kapcsolatosan idéznék néhány – jelentkezésünkre adott – válaszból:
„Csak olyan produkciókban gondolkodunk, akik jobban illenek a programstruktúránkba”
„A fiatal, egyetemista közönséget nem biztos, hogy érdekelné az Eagles”
„A Pannon Eaglest nem kívánjuk foglalkoztatni klubunkban”
… és ehhez hasonló válaszok, ha egyáltalán, mert az esetek 80 százalékában még arra sem veszik a fáradtságot. Pedig mi „élőben” játszunk, mindenféle sequencer és vokálgép nélkül. És ezt azért sem értem, mert külföldön, a youtube tanúsága szerint, ezrek tombolnak az Eagles tribute band-ek fellépésein!

– Tudsz említeni valami igazán kiemelkedő eseményt a zenekar eddigi pályafutásából?
– Eddig olyan nagyon kiemelkedő eseményt még nem éltünk meg. Talán az egyik Backstage-beli buli volt nagyon kellemes, és az idei népligeti Szeptemberfeszten való jelenlétünk, amely azonban valahogy nagyon kurtára sikeredett, de nem miattunk. Bírunk azonban egy ígérettel a főszervezőtől, hogy 2014. január 11-én a Veszprémi Sportcsarnokban lesz egy monstre popzenei koncertműsor, amelyen részt vehetünk.

– Kifejezetten tribute zenekarnak tartjátok magatokat, vagy saját dalokban is gondolkoztok?
– Egyelőre csak az Eagles dalok bemutatásával és azok tökéletesítésével foglalkozunk, de már korábban is felvetődött saját dalok írása, természetesen Eagles stílusban. Azt hiszem azonban ezzel, igen nagy fába vágjuk a fejszénket, de biztos vagyok benne, hogy a mentalitásunk hozzásegít majd a kivitelezéshez.

Lájk, ha érdekelnek az új klipek.

 
– Most jelenleg mivel foglalkoztok a legintenzívebben?
– Gondolom nem csak mi, hanem, igen sok banda próbálja eladni magát.  Mi is keressük a fellépési lehetőségeket, és ezzel párhuzamosan managert, impresszáriót, szervezőt is keresünk. Sajnos ma Magyarországon nincsenek olyan– kifejezetten szervezésre alapított – cégek, akik művészek, zenészek, zenekarok eladásával foglalkoznak, ellentétben sok Nyugat-Európai állammal. Vagyis pontosítanom kell egy kicsit, mert vannak, de kizárólag a már befutottakat ajánlják. Olyan, hogy valaki vagy valamely impresszáriós cég felkarol valakit vagy egy teljes zenekart és befuttatja, koncertkörutat szervez, stb. ma nem létezik. Pedig mi mindenhol hangsúlyozzuk: Bárkivel szívesen fellépünk, mivel ez az unikális zenei stílus senkinek sem zavarja a „vizeit” senkinek sem teremt konkurenciát.

– És ha a jövőt hozom szóba?
– Na igen, a jövő!? Bízunk abban, hogy egyszer csak valaki felfigyel a csapatra, meglátja benne a zenei igényességet és lassan bevonulhatunk a zenei köztudatba. Minden eddigi fellépésünk is a tudatos, igényes munkán alapult, és ezt a jövőben sem adjuk alább. Az a néhány hely, ahol eddig felléptünk, az ottani szűk közönségben mindenhol kisebb ámulatot váltott ki; senki nem várt ilyen minőségű zenét és vokált. Ez lenne az alapja annak, hogy egy manager fantáziát látna bennünk és a zenénkben, amelyet a maga hasznára is kiaknázhatna.

– Koncertek? A stílusból kiindulva: esetleg határon túli koncertekre is gondoltok?
– Megint csak az előzőekre térek vissza. Koncert – koncert hátán, fellépések bárkivel. Akár a legnagyobbakkal. Bennünket nem zavar, ha valaki már híres a szakmában, sőt inspirál. Inkább általa tudnánk mi is el/megismertetni magunkat. Természetesen ez vonatkozik országhatáron túlra is. Tudomásom szerint a környező országokban nincsenek Eagles tribute zenekarok, tehát szívesen mennénk, ha tudnánk, kihez kell fordulnunk a fellépések ügyében. Egyébként egy barátomnak támadt az az ötlete, hogy szervezzünk Magyarországra egy Eagles tribute band találkozót. Nos, a neten találtam 2 holland, 2 német, 2 olasz és egy spanyol csapatot. Megkerestem őket e-mailben, hogy elviekben részt vennének-e egy ilyen találkozón. Hatan igent mondtak, és várták a részleteket. A megszervezést is elindítottam, azonban nem-igen volt fogadókészség, már a helyszín kiválasztásában sem volt egyetértés, úgyhogy ez a kezdeményezésem hamvába holt. Ezt csak érdekességként említettem meg. Szóval mi mennénk Európába, bárhová...

– Havassy Anna Katalin –

[2013.12.09.]