Megkezdődtek az István, a király próbái a Budapesti Operettszínházban
Az olvasópróba előtti sajtótájékoztatón a mostani bemutató alkotói mellett jelen volt a rockopera két szerzője Szörényi Levente és Bródy János is, valamint a darab producere, Rosta Mária. A premiert augusztus végén, Baján tartjuk, ezt követően szeptemberben költözik be az előadás a nagyszínpadunkra.
A bajai premier a színház szabadtéri hagyományainak megfelelően rendkívül látványos lesz, motorosokkal, gólyalábasokkal, óriás busókkal, tűzijátékkal, amellett persze, hogy maximálisan törekednek a színészi játék és a zenei megvalósítás tökéletességére, valamint a mű többrétegűségének bemutatására - árulta el Lőrinczy György főigazgató, hiszen mint mondta, hite szerint ettől jó egy zenés színházi produkció.
"Amikor megkerestem Rosta Mária producer asszonyt, hogy elkérjem tőle a művet, ugyanazt fogalmazta meg, amiért mi is műsorra akartuk tűzni, vagyis hogy nagyon régen volt a darab budapesti kőszínház repertoárján. Reméljük, az elkövetkező években sokakhoz el fog jutni. Igényként merült fel Máriában és bennem is, hogy fiatalos előadást csináljunk. Nekem személyesen is, de a generációmnak is komoly kötődése van az István, a királyhoz. Az a nagy kérdés - és erre Kriszta fog választ adni -, hogy hogyan tudjuk megszólítani a gyerekeink generációját, a huszonéveseket" - fejtette ki a főigazgató. Hangsúlyozta, hogy Szörényi Levente és Bródy János olyan alapvetően meghatározó és fontos művet írtak, ami az elmúlt harmincöt évben mindig aktuális volt, és feltehetően a következő évtizedekben is az lesz, hiszen rólunk és erről az országról szól. Ezt csak megerősíti az, hogy úgy véli, a Budapesti Operettszínház jelenlegi társulata alkalmas arra, hogy olyan előadás jöjjön létre, amiben a színházi és a zenei minőség egyenrangúan tud megszületni Székely Kriszta rendező irányítása mellett.
A művet gondozó Zikkurat Színpadi Ügynökség vezetője, Rosta Mária arról beszélt, mennyire fontos, hogy egy ilyen nagy hagyományokkal rendelkező darabot ki rendez. Tudja, hogy Székely Kriszta személyében megtalálták azt az alkotót, aki Kerényi Imre, Iglódi István, Szikora János, Novák Ferenc, Alföldi Róbert ésNovák Péter után méltó és értő módon, a mai generáció számára érvényesen állítja majd színpadra az István, a királyt.
Székely Kriszta elmesélte, hogy a szülei ismertették meg vele a művet, ami gyerekkora óta része az életének és vágyott rá, hogy egyszer megrendezhesse. "De ami még fontosabb, hogy a darab témája egy nagyon fontos és jól kiválasztott pillanata történelmünknek, aminek nehézségei azóta is végigkísérik a magyar nép életét, és amiről ma is gondolkodni érdemes és kell" - mondta a rendező, aki azért is tartja jelentősnek az alkotást, mert nem csak egy történelmi pillanatot mutat be, hanem az egyén sorsát is a hatalom árnyékában. "Egy fiatalember jellemfejlődését láthatjuk egy olyan komplex és nehéz helyzetben, mint a Nyugathoz vagy a Kelethez való tartozás eldöntése és az ezzel kapcsolatos belső családi konfliktusok és a döntés következményeinek felvállalása." Az alkotók nem az adott történelmi miliőben, hanem kortalan környezetben álmodták meg a történetet, és nem kívánnak aktuálpolitizálni sem, pontosan azért, hogy a nézők a mű esszenciális lényegére tudjanak koncentrálni.
Bródy János és Szörényi Levente a rockopera születésének történetét idézték fel. Eszerint a hetvenes évek vége felé kötöttek egy szerződést az akkor még Fővárosi Operettszínház néven működő intézménnyel egy István király koráról szóló zenés színpadi mű megírására, amiből végül nem lett semmi. Az alkotás végül Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája nyomán egy dupla nagylemez formájában jött létre, amit Koltay Gábor rendező elképzelése szerint filmre vittek. Ennek alapanyagát képezte a legendás 1983-as városligeti ősbemutató, amit egy évvel később a szegedi Dóm téri premier követett. Ekkortájt merült fel az az ötlet, hogy izgalmas lenne kőszínházban is megvalósítani a produkciót, "hogy kiderüljön, van-e a darabnak belső értéke, vagy csak egy jó zenei anyag" - fogalmazott Szörényi Levente. Felkeresték az akkori kulturális élet vezető politikusát, Aczél Györgyöt, aki azt mondta, hogy bár az Illés zenekar munkásságát nem kedveli, de az István, a király magasan meghaladja azt a művészetet, amit addig képviseltek és miután a magyar történelem fontos pillanatáról szól, a Nemzeti Színházban a helye. Így jött létre az 1985-ös Nemzeti színházi bemutató Kerényi Imre rendezésében. Bródy megemlítette, hogy milyen fantasztikus kritikákat és jelzőket kaptak, még olyat is, miszerint a Bánk bán és Az ember tragédiája után ez a harmadik nagy nemzeti színpadi mű. "Akkor azt mondtam, rendben, hogy most kedvelik az emberek, de majd ha harminc év múlva is játsszák, elhiszem, hogy ebből valami igaz. Eltelt harmincöt év, és most itt vagyunk. A nyolcvanas évek előadásai egy generáció meghatározó élményévé váltak. Azt szeretném, hogy ennek a csodálatos fiatal rendezőnek a keze nyomán, a fantasztikus fiatal színészek közreműködésével, egy nagyon megértő ifjú közönség által az István, a király egy új generáció meghatározó élményévé váljon" - zárta szavait a szerző.
A koreográfiákat az Operettszínház balett igazgatója, vezető koreográfusa Bodor Johanna és a néptáncban és néptánc alapú kortárs táncban már sokszorosan bizonyított Lénárt Gábor készíti. A mostani bemutató zenei vezetője az a Makláry László, aki az 1983-as ősbemutatón is vezényelte a művet. Mellette a másik karmester Szabó Mónika, aki a kórusok betanításáért is felel. A díszlettervező Cseh Renátó, a jelmeztervező Pattantyus Dóra, művészeti tanácsadó Szabó-Székely Ármin.
Istvánként Kocsis Dénest és Veréb Tamást láthatja majd a közönség, Koppányt Dolhai Attila és Feke Pálalakítja. Réka szerepében Gubik Petra mellett a Broadway Stúdió végzős növendéke, Kálmán Petrabizonyíthat. Sarolt, István édesanyja Polyák Lilla és Siménfalvy Ágota lesz, Gizellát, Maros Bernadett és a 18 éves, első éves Stúdiós Zámbó Brigitta kelti életre. Laborcként Kerényi Miklós Máté és Szerémy Dániellátható, Asztrik főpapot Homonnay Zsolt és Magócs Ottó formálja meg. Torda szerepére ketten készülnek, Szomor György és György-Rózsa Sándor. A Gizellával érkező német lovag, Vecellin bőrébe Gömöri András Máté és Barkóczi Sándor bújik. Koppány feleségei Szendy Szilvi, Dancs Annamari, Faragó Alexandravalamint Bódi Barbara, Ábrahám Gabriella és Fekete-Kovács Veronika lesznek. A három magyar urat Mészáros Árpád Zsolt, Szabó P. Szilveszter, Földes Tamás Illetve Langer Soma, Pálfalvy Attila és Kiss Zoltán alakítja. A Krónikás és Regős szerepében Vizi Dávid és Horváth Dániel mutatkozik be.
A bajai előadások idpőintja: augusztus 24 ., 25., 26.
A budapesti premier időpontja: szeptember 20.
Hírek
