Az Oscar-díjas zenész Budapesten lépett fel - képes beszámoló

My name is Giovanni Giorgio but everybody calls me Giorgio

Giorgio Moroder, egy kevéssé ismert név, pedig háromszoros Oscar-, négyszeres Golden-Globe  és négyszeres Grammy-díjas olasz zeneszerzőről van szó, aki emellett énekes, DJ és producer, a diszkó egyik atyja. És bár lehet, a név nem ismerős, de ha azt mondanám Donna Summer: Bad Girls, On The Radio, Hot Stuff, esetleg az I Feel Love, azonnal sokan a fejükhöz kapnának.

A zenéket a legtöbben ismerjük, csak nem kapcsoljuk össze Giorgio nevével. Élete jelentős részében Németországban élt, ahol többek között olyan sztárokkal dolgozott együtt, mint a már említett Donna Summer, Freddie Mercury vagy David Bowie, és olyan filmek zenéit szerezte, mint a Flashdance vagy a Top Gun, hogy csak néhány példát említsek.

Ezekből kaphatott ízelítőt, aki részt vett a Celebration of 80’s című 15 állomásos koncertturné budapesti állomásán május 15-én az Arénában. Egy mondhatni családias, jó hangulatú koncert volt ez. A teltháztól sajnos valóban messze állt, de ez mit sem vont le az élvezeti értékéből. Egy igazán élvezetes, generációkon átívelő eseményen vehettek részt a lelkes rajongók. A 10 évesektől az 50 pluszosokig minden korosztály szép számban képviseltette magát. A koncert kezdete előtt az igazi az fanatikusok Giorgio nevét skandálták a színpad előtti első sorokban.

A turné névválasztása talán kissé visszás, hiszen Moroder a legtöbb és legismertebb slágerét a 70-es években írta. Ahogy az 1977-es Donna Summer által énekelt, talán mondhatjuk, hogy leghíresebb slágerét, az I Feel Love-ot is, mely az Arénában is elhangzott. Bár az énekesnő sajnos már nem lehetett ott élőben, a dal így is varázslatosan szólt. Giorgio kedvesen mesélt a megszültésnek körülményeiről a müncheni stúdióban, miután élő zenei kísérettel csendült fel a jól ismert szám, melynek előadásában a helyszínen lévő csodálatos énekesek közreműködtek.

Sokakat meglepetésként érthetett, hogy a 78 éves művész 4 énekessel és egy komplett zenekarral a háta mögött állt színpadra és nem csak egy lemezjátszók mögött álló DJ “szórakoztatta” a nagyérdeműt. A slágerek éneklésében a közönség is aktív és lelkes résztvevővé vált, főként a Looky looky c. dal kapcsán, és mindeközben sok életrajzi információval is gazdagodott.

Moroder több mai sztárral is dolgozott együtt. A Daft Punk is meghívta Giorgiot, aki kész volt rá, hogy slágert írjon az együttesnek. Így meglepetésként érte, hogy saját életéről és pályájáról kellett mesélnie, így született meg a Budapesten is elhangzott Giorgio by Moroder című dal. Az ebben hallható “my name is Giovanni Giorgio but everybody calls me Giorgio” frázis többször is elhangzott az este folyamán.

A felvételről felcsendülő számok esetében a színpadi kép kiegészült a kivetített klippekkel, az eredeti előadók fotóival, tovább emelve a hangulatot és felidézve a korszakot, melyben születtek és örökzöldekké váltak.

Összességében remek hangulatú estében lehetett része a jelenlévőknek, amit egy kicsit jobban eltalált hangosítással tovább is lehetett volna fokozni - nemes egyszerűséggel mondhatnám azt is, lehetett volna jóval hangosabb. Ugyanakkor jó volt látni, hogy mindaz a korosztály, akik ezeken a zenéken nőttek fel, mind pedig a résztvevő kiskamaszok egyformán jól érezték magukat és önfeledten buliztak, táncoltak egymás mellett, egymással.

Reméljük Giorgio nem hagyja még abba a turnézást, hiszen ahogy mondta, ha Ennio Moricone még bírja akkor neki is bírnia kell, és aki most kihagyta lesz még lehetősége élőben meghallgatni Giorgiot.

Muzsek Zsófia

[2019.05.29.]