Alensa: 35% TopVue termékekre
2020. október 27. | kedd | Szabina nevenapja
 
Regisztráció 
Belépés Belépés
Keresés
RSS RSS Hírek Hírek Meghallgattuk Meghallgattuk Ajánlók Ajánlók Fesztiválok Fesztiválok Interjúk Interjúk
zene.hu a kezdőlapom feliratkozás hírlevélre
 
 
 
zenés állások
Oldal.info
 
 
 
Kapcsolódó cikkek
Kiderült! Ezzel készül a Szegedi Szimfonikus Zenekar a Szabadtérire
Óriási az érdeklődés a Szegedi Szabadtéri Dóm téri előadásai iránt
Épül a Dóm téri Szabadtéri színpad
További hat estén várja nézőit a Dóm téren a Szabadtéri
Képgalériák
Akárki
Kapcsolatok
Szegedi Szabadtéri Színpad

Képes beszámoló - AKÁRKI - moralitás-játék a Dóm téren

Bodolay Géza rendezésében 2020. július 24-én tartotta meg a Szegedi Szabadtéri Játékok az AKÁRKI című moralitás-játékát. Egy rendhagyó darab, rendhagyó bemutatójáról, egy rendhagyó beszámolóval készültem. Ha az előadást nem is láthatja a kedves olvasó, azért a HALÁL kérdését még megválaszolhatja saját magának: „Az időt, mint töltötted el?”

A 16. század eleji moralitás-játék, a középkori liturgikus dráma, nem megszokott tartalma a mai színházaknak. ISTEN elküldi a HALÁLT az emberekhez, hogy adjanak számot bűneikről. A főhős AKÁRKI, találkozik a HALÁLLAL. AKÁRKI vagyonos, tehetős ember, alkudozni kezd, előbb húsz évet szeretne még, majd percekkel is beérné, korrumpál, ígérget, de nincs alku. Társat keres utolsó útjában, de a BARÁTSÁG, aki kezdetben mindent megígér, nem tart vele.  A TESTVÉR-re, a ROKON-ra, kivel származása köti össze, szintén nem számíthat. A VAGYON is rútul cserbenhagyja. A JÓTETT vele tartana, de AKÁRKI elhanyagolta őt, ezért meggyengülten, félig a föld alatt hever. JÓTETT nővére, a TUDÁS hoz kísérőket útjára: a SZÉPSÉG, az ERŐ, a JÓZANSÁG és az ÖT ÉRZÉK személyében, de a halálba egyikük sem kíséri el. AKÁRKI a MEGBÁNÁS KÖPÖNYEGÉT/KERESZTJÉT magára véve JÓTETTÉT erősíti fel, aki ANGYAL-ként tart vele a sírba.

Számomra az előadás egy óra lelki gyakorlat, egy óra meditáció volt. Tisztaságával, értelmével meztelenre vetkőztet, majd a megmásíthatatlanság tényével vértez fel.  Nem gyakran fordul velem elő az, hogy úgy álljak fel egy előadás után, hogy ezt mindenkinek látnia kellene, kötelező lenne, és ha mégsem értené, akkor maga Zsótér vigye őt keresztül a teljes szövegen, a teljes darabon kézen fogva. Most ez megtörtént. Azért is szomorú, hogy tudomásom szerint az előadás a későbbiekben nem lesz látható. Pláne ingyen, mit adnak ma ingyen, ha nem a jótettet! A Szegedi Szabadtéri Játékok máris erősített a mérlegén. Engem pedig arra késztetett, hogy a moralitás-játék szereplőit a magaméival egészítsem ki, fejben tovább értelmezve, gondolva mai helyzetünket.

Rendkívüli időszakban, helyzetben készült a Szegedi Szabadtéri Játékok az idei évadra. A PANDÉMIA szülte BIZONYTALANSÁG, nem volt és a mai napig sem elkerülhető. Megkérdőjeleződnek az előadó-művészethez kapcsolódó rendezvények és ezzel elbizonytalanodik a MŰVÉSZ/VILÁG. És történik mindez akkor, amikor létezésünk a cyber térben összekuszálódik. Csupán a TELHETELENSÉG szülte HATALOM hat. Felborul a SZABADSÁG és a SZABADOSSÁG értelmezése. Ahol ugyanaz a NYILVÁNOSSÁG véd és pusztít el. Ahol elmosódik az EMBERSÉG és a gonosz ÖSZTÖN határa. Tele vagyunk az algoritmusok diktálta információval, de a TUDÁS nincs a birtokunkban.

Szeged egy picit üresebb napjainkban, de szépségének mit sem árt a CSEND. A Szabadtéri Játékok hangos, fényes zenés darabjai helyett pedig, a Dóm térre az AKÁRKI moralitás-játék került. Aminek prózai darab létére meglepően jelentős eleme a ZENE, és ha a JÁTÉK nem lenne elég, muzsikájával könnyekig hatja a nézőket.

Bodolay Gézát kérdeztem az előadást kísérő szerzeményekről: „ Az Isten és a Barát érkezése alatt Händel: Izráel Egyiptomban műve csendül fel. Händel képviseli a moralitás-játékok több száz éven át élő korszakát, az 1600-1700-as éveket. A többi szerző mondhatni kortárs. Sztravinszkij: Zsoltárszimfónia  harmadik tétel. Rövidebb részek hallhatóak az elejéből, és van egy részlet a második tételből is. Sztravinszkijtól még két szakasz kíséri az előadást a Tavaszi áldozat-ból (Sacre du printemps).  A darab legelején és a Jótett föltámadásakor Ennio Morricone: Allonsanfan –ja szólal meg. Ez utalás az "Előre hát fiúk" című darabomra is, melyet 2003-ban rendeztem a Kecskeméti Katona József Színházban. A darab az olasz Taviani-testvérek lenyűgöző filmje alapján készült. Allonsanfan - már az új generáció legfiatalabb lázadójának a neve, - a fiú és az apák, akik képtelenek belenyugodni forradalmuk bukásába. Az előadásban Másik János Helló halál dala szólal még meg.”

A falon kivetítve kottákat láthatunk. Volt egyéb jelentősége, vagy csupán a kánon szemléltetője, melyben életünk alatt játszunk?  A kotta látvány-ötletét a kottával kísért, a Hálón is látható fölvételek adták. Mindenkinek jelentsen, amit akar, a mozaikokra vetítve. Mindenesetre megfordítottam – így elvben a templom felől lenne olvasható. Kétszer negatívban látható, a Vagyon: „ÉN más dalt fújok…." szövegénél és Másik János dalában.

Egyetlen élőben megszólaló hangszer a kis harang, ami következetesen, periodikusan csendült fel. „A harang néhányszor zenekari hangszer: a harang csöve, egy zenészünk veri a takarásban. Akkor szólal meg, amikor a textus követeli – az Idő emlegetésekor, illetve a sírhoz történő vonuláskor. Játszik a Dóm tér beépített órája és a templom harangja is, amikor negyedenként, felenként stb. üt, illetve eljátssza a "Szöged hírös város-t“. Ennek pontos helye értelemszerűen egész kicsit mindig eltér – a játéknak ilyeténképpen improvizációs eleme.”

A háttér a Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján készült Fogadalmi templom, homlokzatának minden szépségével.

Ambivalens érzéseim voltak a térrel kapcsolatosan, hiszen nagyon vágytam volna közelről látni a szereplőket, az arcukat. Közben pedig az előadás egyik legerősebb képét azzal kaptam, hogy Zsótér Sándor picurka figurája magányosan ül a hatalmas Dóm tér közepén. Katartikus érzés volt számomra az is, mikor kétségbeesett arcát a Dóm falán láttam kivetítve a tégla mozaikon. Számomra ez volt az előadás legerősebb képe. Zsótér úgy nyilatkozott a Revizor kritikai portálnak adott interjúban: „Ha körbenézek a téren, barátságosan agyonnyom.”, és valóban AKÁRKI oly kicsiny lesz a Dóm tér feketeségében, ahogyan egy porszem tűnik el a világegyetemben. Zsótért elsősorban rendezőként emlegetjük, de AKÁRKI figurája zseniális volt.

Hegedűs D. Géza HALÁL/BÖLCS szerepben tűnt fel. Gimnazista koromban találkoztam vele először (sajnos ez nagyon régen volt), azóta is orgánumával, lényével komoly hatással van rám. HALÁL-ként sarkos és keretes, míg BÖLCS- ként szinte átjárta a szabadság, átfújta a szél.

Kedves, bájos lényével üde meglepetés volt számomra JÓTETT/ANGYAL szerepben Gidró Katalin.

További szerepben:
TUDÁS – Farkas Andrea
SZÉPSÉG – Sebők Maya
BARÁTSÁG/ERŐ – Sorbán Csaba
ROKON/JÓZANSÁG – Balog József,
VAGYON/ÖT ÉRZÉK – Farkas László Róbert,
MEGBÁNÁS KÖPÖNYEGE/KERESZT – Herczeg T. Tamás,
ROKON SZOLGÁJA – Toronykőy Attila

Minimális díszlet és kellék van az előadásban, de ahhoz gazdag szimbolikus értelmezés társul. Benedek Mari jelmezei letisztultak, egyszerűek, maiak, jelképesek. ISTEN figurája ezüstösen hideg. Lehet gondolkodni rajta, miért ül szinte végig háttal a közönségnek egy öreg zongora mellett.  AKÁRKI, a BÖLCS, a BARÁTSÁG, a TESTVÉR, a ROKON, a ROKON SZOLGÁJA bármikor szembejöhetne velünk az utcán. A HALÁL, a JÓTETT, az ANGYAL, a TUDÁS, a SZÉPSÉG, az ERŐ, a JÓZANSÁG, a VAGYON, az ÖT ÉRZÉK, a MEGBÁNÁS KÖPÖNYEGE/KERESZ mind egy-egy szimbolikus jelmez, számomra úgy, mintha egy jelmezbálon vonulnának fel. Sokat gondolkodtam ilyeneken: Miért piros, kék, pink, fehér vagy grafit? Miért bikini? Miért aranyrúd? Miért nő, miért férfi? Miért zongora? Miért kotta, miért visszafelé? Miért tűzoltópalack? Élvezettel használtam a fejem, és jó volt vitatkozni magammal a számtalan kérdésen.

Az előadás nem is színház volt a szó mai értelmében, hanem a templom elé kivonuló játék, és Bodolay Géza (rendező), Herczeg T. Tamás (kreatív producer) és Toronykőy Attila (a rendező munkatársa) segítségével remekül hozta tizenhét figuráját, tizenegy szereplőjét játékba. Pedig nem volt egyszerű az ácsolt színpaddal betölteni a Dóm teret. 

Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy a sajtótájékoztatótól, a szöveggel és a jelmezekkel való találkozótól követtem a bemutató útját, mégis meglepetést okozott nekem az a komplexitás, amit a Dóm falára vetített képekkel (Sibalin Flórián – vetítés, Burján Zsolt – világítás), a csodálatos muzsikával (Varga Zsolt – hang), és a színészi játékkal kaptam. Jánoska Zsuzsanna (súgó) és Stefanik Sándor (ügyelő) vigyázó tekintete segítette a bemutatót.

A rendezésben a színészi játék a szövegre összpontosít, Bodolay Géza magyarból fordította, alkalmazta a színpadra, Tellér Gyula az Európa Kiadónál publikált 1984-es szövege nyomán. A szöveg pedig nagyon erős, amolyan lélekbe vágó mondatokat fogalmaz meg, számadásra, önvizsgálatra, gondolkodásra ösztönözve a nézőket.

Jagri Ágnes

 

 

Akárki képekben - klikk a fotóra

 

[2020.08.02.]

Megosztom:

Szólj hozzá! (Ehhez be kell lépned)
lap teteje
 
Dumps.Services - Real Dumps Shop 2020 CD/MC/bakelit [2020.10.20.]
Kotta gyűjtemény zongoristáknak kotta [2020.10.04.]
apróhirdetés
Led izzók kedvezményes áron, 5 év garanciával
© SirOeshImpresszumMédiaajánlatSiteMap/Honlaptérkép • RandD: Jumu

Bemutatták az István, a királyt az Erkel Színházban - képes beszámoló
Gyöngyösi Levente...

Othello a Katonában - képekben
Október 9-én mutatta be a Katona József Színház Shakespeare...

beszámolók még
Otthoni játékok