A szabadság mámora a centenáriumát ünneplő Budapesti Operettszínházban
A magyar operett évében hármas szereposztásban mutatja be a Budapesti Operettszínház március 10-én, 11-én és 12-én Huszka Jenő és Szilágyi László történelmi ihletésű operettjét, a Mária főhadnagyot.
„Egy színház életében mindig ünnep az újabb bemutató, kiváltképpen egy ünnepi, centenáriumi évadban” – kezdte köszöntőbeszédét Kiss-B. Atilla főigazgató, aki kiemelte, hogy az ünneplés mellett nem feledkezhetünk meg azokról az embertársainkról sem, akik most nagy megpróbáltatásoknak vannak kitéve. „Egyik irányban a földrengések sorozata, másik irányban a háború borzalmai teszik lehetetlenné emberek életét. Lelki-szellemi táplálékra márpedig szükség van, akárcsak a testire. A 100 esztendős Operettszínházban a szabadságharc és forradalom 175. évfordulóján bízom benne, hogy az operett kedélyes eleganciájával, vagy elegáns kedélyességével sikerül méltó emléket állítani hőseinknek, ezúttal kiváltképpen a női hősöknek”
Lebstück Mária férfiként, férfiúi egyenruhában, kezében fegyverrel harcolt a szabadságért, de, mint látni fogjuk az előadásban, asszonyok női ruhában is teljesítettek komoly szolgálatot, vállaltak komoly kockázatot a hazáért.
10 évvel a nagyoperett keletkezése és bemutatója előtt Hegyaljai Kiss Géza újságíró 1932-ben egy újpesti régi temetőben felfigyelt egy sírkő feliratára, melyre Lebstück Mária huszárfőhadnagy életének és halálának adatai voltak rögzítve. A hősnő honvéd felkeltette az újságíró érdeklődését, ezért felkutatta és megszerezte az emlékiratait, valamint fényképét. Kutatásainak eredményét az Új időkben publikálta, írása szerint „csodálatos erélyesség, határozottság, bátorság és kitartás emelte ezt a nőt, mint katonát feljebbvalói előtt egyre magasabbra. Bár horvát szülőföldjén jómód és becsülés lett volna a sorsa, a magyar földön kívánt élni és meghalni” – idézte a korabeli cikket Kiss-B. Atilla.
Mária főhadnagy sajtótájékoztató képekben - klikk a fotóra
A bátor főhadnagy alakját az operett mellett novella is őrzi, Jókai Mór A női honvédhadnagy című esszéjét ezúttal Dézsy Szabó Gábor előadásában hallhatták a jelenlévők. Az esszé előadása mellé Kiss-Balbinat Ádám hegedűjátékával nyújtott hangulati aláfestést, akinek a harctéren és minden helyszínen előforduló cigányprímás szerepe jut majd az előadásban.
A sajtóeseményen a Mária főhadnagy emblematikus dalai – az Epedőn, remegőn nézem magát, az Én mától kezdve csak terólad álmodom, az A bugaci határon, valamint a Vértől pirosló ősi kard – is elhangzottak a darabban szereplő művészek tolmácsolásában. Az Operettszínház sajtóeseményén tiszteletét tette Dr. Szarka Gábor, a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárja, valamint Szabó Zoltán campus igazgató, kancellárhelyettes is.
A színház előcsarnokában kiállításra kerültek az 1848-as forradalom és szabadságharchoz köthető tárgyak, eszközök, fegyverek, jelezvén, hogy a készülő produkció egyben főhajtás is a nemzet életében oly fontos történelmi esemény 175. évfordulója alkalmából. A kiállított darabok a Hadtörténeti Intézet és Múzeum felajánlása nyomán voltak megtekinthetőek a színházban.
Díszőrséget állt Honvéd Zrínyi Sportegyesület Katonai Lovas Szakosztályának két tagja,
Nyári Tibor honvédelmi alkalmazott, valamint Rózsa Attila honvédelmi alkalmazott, hadtörténész, akik a 11. székely határőrezred egyenruháját és felszerelését viselték és mutatták be a sajtóeseményen megjelenteknek.
Dr. Töll László ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka elmondta, hogy „a történelem során az erős nőket – például Rozgonyi Cicellét, Kanizsai Dorottyát, Szilágyi Erzsébetet, vagy éppen Zrínyi Ilonát – mindig is tisztelet övezte. Ebbe a sorba állt be az operettben megénekelt Mária főhadnagy (…) A magyar nők kivették a részüket a háborúinkból. Amiket ugyan elsősorban a férfiak vívtak, de a nők ott álltak mellettük.”
A mai kornak is megvannak a női tisztjei, Faragó Fanny – Faragó András színművész lánya-, a Magyar Honvédség toborzókampányának egyik „arca” hamarosan hadnagy lesz.
„Ha kérdezhetnék valamit Máriától, az lenne, hogy miből merítette az erőt, illetve, hogy honnan volt ekkora hazaszeretete” – mondta Fanny, akihez csatlakozva Pálinkás Szilveszter főhadnagy (aki szintén a Magyar Honvédség toborzókampányának arca) egy gyakorlati kérdéssel csatlakozott: „Mária vajon hogyan tartotta edzésben magát, hogy a társai ne jöhessenek rá, hogy nő?”
Homonnay Zsolt ez utóbbi kérdést részben meg tudta válaszolni, mondván a főhadnagy nem volt törékeny alkat, így működhetett az álca. A rendező emellett beszélt a készülő előadás koncepciójáról is, leginkább a forradalom és szabadságharc szakrális jellegét emelve ki. Rendezésének egyik fontos gondolata, hogy a történetet átélhetővé tegye a nézők számára.
„Annyira jelen idejű és szakrális a történelmi esemény, hogy iszonyatosan nagy hatása van a mára, az ember gondolkodására, a lelki működésére” – mondta, hozzátéve, hogy azt az emberi hidat szerette volna megtalálni, amely összeköti az akkor élt alakok lelkét a maiakkal. „A mámort, az eufóriát, a diadal pillanatait nem történelmi visszatekintésből, nem muzeális érdeklődésből nézzük, hanem épphogy az emberi sorsokat, életek fordulópontjait, lelki változásokat, gondolkodásra mért hatásukat, illetve ezek kiteljesedését szeretnénk érzékelhetővé tenni. Ez a jelmezekben és díszletekben is megjelenik. Azt gondolom, hogy amikor nagyon nagy dolgok történtek, azok nem pusztán emlékek, hanem valamik, amiknek a lángját visszük tovább.”
Ezen gondolatok mentén alkotta meg Túri Erzsébet a díszletterveket, valamint Berzsenyi Krisztina a jelmezeket. A képi világot kettősség jellemzi, csakúgy, mint a ’48-as forradalom és szabadságharc lobogóját, melynek egyik oldalát a magyar címer, másik oldalán pedig Szűz Mária képe díszítette. Az operettben is kontrasztban áll az arisztokrata csillogás a véres harcmezővel, amely egyúttal a kitörést és a szabadságot is jelenti Máriának.
„Ő azt a szabadságot választja, amely minden ember lelkét szabaddá teszi” – mondta
Túri Erzsébet a címszereplőről. A díszletben szereplő elemek utalnak Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára is, hiszen a zászlóra a címer és Szűz Mária mellett a Nemzeti dal, valamint a Csatadal is felkerült. „Ez a mű számunkra is a szabadságot és szerelmet jelképezi” – zárta gondolatait a Mária főhadnagyról a díszlettervező.
Berzsenyi Krisztina jelmezei is illeszkednek ezekhez az elképzelésekhez, a ruhák színvilága a tűz és víz ellentétpárt idézi meg. A magyar szereplők kosztümjei meleg, vöröses tónust kaptak, míg a bécsi világban a kék dominál. „A darabban a jelenidejűséget keressük, én ezt a ruhákban úgy próbáltam megvalósítani, hogy a hagyományos magyar viseletek élővé váljanak” – mondta a jelmeztervező, aki a mindennapokban is szívügyének tekinti, hogy ezek a régi formák a mai viselet részévé válhassanak.
Az előadás címszerepében hármas szereposztásban Kiss Diána, Lévai Enikő és Széles Flóra látható, míg Jancsó Bálintként György-Rózsa Sándor, Sándor Péter és Laki Péter lép színpadra.
Fórum- és hozzászóláskezelésre vonatkozó tájékoztatás
A hatályos jogszabályi környezet módosulása következtében a weboldal üzemeltetőjeként kötelező moderációs feladatokat kellene ellátnunk minden felhasználói tartalom (hozzászólás, fórumbejegyzés stb.) vonatkozásában.
Ezen jogszabályi előírások teljes körű és folyamatos teljesítéséhez jelenleg nem áll rendelkezésünkre megfelelő erőforrás (személyi és pénzügyi kapacitás).
Ennek következtében a fórum- és hozzászólás funkciót határozatlan időre felfüggesztjük.
A felhasználók számára új hozzászólások és fórumtémák létrehozása, illetve meglévő tartalmakhoz történő hozzászólás a mai naptól nem lehetséges.
A funkció újbóli aktiválására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a vonatkozó szabályozás lehetővé teszi olyan üzemeltetési mód alkalmazását, amely számunkra is megvalósítható és fenntartható.
Hírek
