Hungarikum Kavalkád lesz áprilisban

2025. április 20-án egyedülálló kulturális eseményre kerül sor, ahol a magyar nóta, az operett és a cigányzene találkozik egy színpadon a Hungarikum Kavalkád keretében. Az esemény megálmodója, Maneszes Márton, aki a magyar zenei hagyományok modern köntösbe öltöztetését tűzte ki célul, miközben hű marad a gyökerekhez és az autentikus értékekhez. A világhírű 100 Tagú Cigányzenekar és három kiemelkedő énekes közreműködésével a koncert nem csupán szórakoztat, hanem a magyar kulturális örökség továbbörökítésének kiemelt pillanata is lesz. Manesz Mártonnal beszélgettünk.

Mi inspirált arra, hogy megálmodd a Hungarikum Kavalkádot, és honnan jött a Hármas Szabály ötlete?

Meg voltam győződve arról, hogy ekkora hírnévvel és értékkel rendelkező hungarikumok már rég nagy sportcsarnokokban, nagy koncerteken, valahol a nagyvilágban több helyen, gyakran bemutatásra kerülnek. Ezért a legelején, 2019-ben, egy jó ideig csak azon gondolkodtam, hogy vajon hol tudok én is megnézni egy ilyen jellegű koncertet. Tudtam, hogy nagyon sok magyar ember él a világ minden táján, és azt is tudtam, hogy milyen mélyen él mindenkiben a magyar muzsika lelke.

Az első személy, akinek elmondtam a gondolataimat, a feleségem volt, aki mindig nagyon kritikus szemmel és – ami a legfontosabb – mindig őszintén elmondta bármiről a véleményét. Ezért tudtam, hogy ezzel az ötlettel kapcsolatban is azt fogja mondani, amit gondol. A válasza engem is ledöbbentett, mert felcsendült a nappaliban:

„Édesem, ez szuper ötlet! Fantasztikus!”Jóformán nem is volt időm reagálni, mert azon nyomban az internetet böngészte, a már meglévő koncertek neve vagy helye után kutatva. Amikor több oldal görgetése után sem találtunk egyetlen nagyszabású koncertet sem, még inkább megerősödött bennem az érzés, hogy még nem létezik olyan előadás, ahol ekkora értékek találkoznának egy színpadon. Nem tagadom, hogy ezek után sem hittem el, hogy a hungarikumok nem találják meg egyszerre a helyüket a világ nagy színpadjain. Egy kis ideig elengedtem az egészet, hátha kiderül valami időközben, mert még mindig nagyon biztos voltam abban, hogy én vagyok az, aki nem találja az információkat. Időközben elkezdtem beszélni az ötletemről több ismerősömnek is, de semmire nem jutottam, mert úgy néztek rám, mint aki elvesztette a józan eszét. Volt olyan eset is, amikor a válasz ez volt:„Ébredj fel, barátom, dél van!”Vagy például:„Ezek a művészek vajon milyen világon élnek?”Sőt, olyat is kaptam:„Persze, mert pont te fogod ezt megvalósítani, aki nem is vagy ismert személyiség.”Amit ezek az emberek nem tudtak rólam, az az, hogy a mezőségi, magyarszováti származású ember mottója a következő:„Vagy még azért is, vagy még azért sem.”Minél jobban győzködtek arról, hogy ezt nem lehet megvalósítani, mert már rég megtette volna valaki, én annál biztosabb voltam abban, hogy előbb vagy utóbb sikerülni fog.Amikor megbizonyosodtam arról, hogy tényleg egyedi ötlet a három hungarikum ötvözése egy koncert keretén belül, egy hosszú álmatlan éjszaka után hajnalban felébresztettem a feleségemet, és azt mondtam:„Cica, én elindítom a Hungarikum Kavalkádot!”A válasza az volt:„Indítsd, szívem, én melletted vagyok!”Később aztán kiderült, hogy olyan álmos volt, hogy másnap nem is emlékezett a válaszra. Ezen jót nevetünk a mai napig is. Tehát a végleges elhatározás akkor éjjel született meg a fejemben és a lelkemben. Az egyetlen reményem az volt, hogy a jó Isten is így akarja ezt, és kísér majd tovább utamon, ahogy mindig is tette döntéseim során.

2. Mit jelent számodra a magyar nóta, az operett és a cigányzene?

Nem tartozom azon énekesek közé, akik gyerekkoruk óta tudták, hogy a színpadon szeretnének kibontakozni, hanem egyszerűen jókedvből, örömmel énekeltem. Mindig szerettem a jó hangulatot, és akkor éreztem jól magam, amikor a társaságok, amelyekben részt vettem, énekkel és tánccal vidáman töltötték az időt. Ezért soha nem a műfaj volt a fontos, hanem a hangulat.

A nótázás mindig nagyszerű hangulatot hozott magával, nem beszélve arról, hogy a cigányzene és a cigánytánc szinte az egekbe emelte az együtt töltött idő atmoszféráját. Azt tudom mondani, hogy a sorsom inkább kerekedett, mint egy kis hógolyó. Véletlenül sem egy előre megtervezett, jól meghatározott karrier áll mögöttem a klasszikus magyar nóta és operett terén, bár mindkét műfajnak a kigyógyíthatatlan szerelmesének vallom magam.

3. Milyen kihívásokkal szembesültél, amikor a három zenei műfajt egy színpadra állítottad?

Nagyon nehéz erre a kérdésre néhány mondatban válaszolni, mert egy kisebb könyv sem lenne elég a kihívások hosszú sorának bemutatására. Mindennek a legelején az egyik legnagyobb, legdöbbenetesebb valóság az volt, hogy senki nem akart társam lenni ebben a projektben, pedig két erdélyi énekesnek is felajánlottam a lehetőséget.

Inkább egy megrendelőnek tekintettek engem – örömmel vállalták volna a fellépést a koncerten, örömmel adták volna bérbe Kolozsvár új arénáját, biztosították volna a legnagyobb színpadot, a hangosítást, a fénytechnikát, marketingfelületeket, rádióspotokat, social média reklámfelületeket – és hadd ne soroljam tovább a hosszú listát. Visszaemlékezve a kolozsvári indulásra, nincsenek túl jó érzéseim.

A legnagyobb kihívás, amire a mai napig próbálok magamnak magyarázatot találni, az a téves gondolatmenet, amit többen is kifejtettek: miszerint biztosan van valaki mögöttem, aki vagy akik ezeket a számomra nagy összegeket biztosítják. Sokan úgy gondolták, lehetetlen, hogy valaki ennyire „bolond” legyen, hogy mindenét feltegye a kártyaasztalra anélkül, hogy bármilyen garanciája lenne a befektetett összegek visszatérülésére.

Pedig bárki elhiheti nekem, hogy az indulásnál mindent egyedül vállaltam be (All IN), vagy talán nem is egyedül, hanem a családom támogatásával, ami többet ér tízezer Hungarikum Kavalkádnál. Most már tudom, hogy Isten is akarta ezt a projektet, nemcsak én.

4. Hogyan választottátok ki a koncert fellépőit, és miért esett a választás Fischl Mónikára és Sándor Csabára?

A Hungarikum Kavalkád egyik fő célja a hangulat és az érzelmek felszínre hozása a lelkek mélyéről, valamint ennek a hangulatnak a fokozása a három hungarikumon belül. Mindkét énekes, Fischl Mónika és Sándor Csaba, a maga módján hihetetlen energiát visz a színpadra.

Tudni kell, hogy számomra messze nem elég, ha egy énekes csak azért lép a színpadra, hogy énekeljen. Számomra az érzés, a közönség iránti tisztelet és alázat mindennél fontosabb, hiszen ezek teremtenek meg egy közös hangulatot a színpad és a nézőtér között. Ez egy win-win rendszer, amely, ha nem születik meg, akkor jobb, ha az énekes otthon, a fürdőszobában énekel.

Móni és Csaba viszont két olyan előadóművész, akik mindenüket – all-in módon – felteszik a színpadra, és nem beszélve arról, hogy milyen kivételes hangtechnikával rendelkeznek. Nem véletlen, hogy a világ leghíresebb színpadjain énekelnek. Pontosabban megfogalmazva: Móni Tangolita, és nem csak Fischl Mónika, vagy Csaba Háry János, és nem csupán Sándor Csaba, ha csak egy darabot idézek fel a repertoárjukból. Ha pedig az egész repertoárt felidéznénk, akkor ez a beszélgetés holnap reggelig is eltarthatna.

Mindketten színpadi jelenségek, mert számukra az éneklés nem csupán munka, hanem hivatás. És még nem is említettük az egyedi recept fontos hozzávalóit: a Száz Tagú Cigányzenekart, valamint a táncot és a tánccsoportot, akik szintén fergetegessé teszik a Hungarikum Kavalkádot.

Fontos megjegyezni, hogy a klasszikus magyar nóta csak elméletben egy könnyű műfaj. A gyakorlat azt mutatja, hogy lélek nélkül – vagy megfelelő hang és technikai tudás nélkül – lassan inkább eltemetjük a magyar nótát, mint ápoljuk ezt a hungarikumot. Éppen ezért annyira lényeges, hogy nagy nevek és kiváló énekesek vállalják fel a klasszikus magyar nóta éneklését, vagy inkább előadását, mert itt aztán tényleg nem elég csak énekelni.

5. Mit remélsz, hogyan fog hatni a közönségre ez az egyedi kulturális esemény?

Mivel minden országban – összesen 100 helyszínen – mindössze egyetlen koncertet szervezünk, úgy szeretném, hogy minden résztvevő úgy menjen haza erről az eseményről, hogy kisírta minden bánatát, elnevette minden csepp könnyét, felszabadult minden hétköznapi nyomás alól, és bánja, hogy véget ért a koncert. Ha ez nem így történik, akkor tárgytalan az összes további beszélgetés.Manapság mindenki az egészségügyi vagy a pandémia okozta problémákat helyezi előtérbe. A háború fájdalmas realitása is minden nap ajkunkon van, majd következik a gazdasági válság, az infláció. De senki nem beszél a lélek válságáról és inflációjáról.Arról a hosszú-hosszú „műfaj inflációról” sem beszél senki, amely profitorientált, de azon kívül üres, mint egy pengő érc – és itt finoman fogalmaztam. Minden fiatalnak a Hungarikum Kavalkádon kellene lennie, és nem egyedül, hanem a szüleivel és nagyszüleivel együtt, megélve a család hihetetlen erejét. Nem pedig egyedül valamilyen „mosógépzene” fesztiválon, a tömegben rázva vagy kirázva magát és lelkét valamelyik kábítószer hatására.

Kolozsváron az első ember a 7000 résztvevő közül, aki könnyes szemmel gratulált, egy 19 éves fiatal srác volt. Ő a nagytatája emlékét idézte fel, és elmondta, hogy az „Álmodó Tiszapart” volt a nagytatája kedvenc nótája.A legkedvesebb emlékem pedig az a látássérült hölgy, aki megkért, hogy hajoljak le hozzá. Két sima és gyengéd kezébe fogta az arcomat, és csak annyit súgott a fülembe:„Köszönöm!”Ebben a rövid, de oly gyakran elfelejtett szóban benne volt minden, mert az illető hölgy semmit nem látott, de mindent megélt. Ilyen a Hungarikum Kavalkád, és ez a további célunk is.

6. Szerinted miben rejlik a 100 Tagú Cigányzenekar különlegessége, és hogyan teszik ők igazán különlegessé a koncertet?

Visszatérve a fent említett, lélekből áradó muzsikára, senki ezen a nagyvilágon nem tudja úgy a zenébe beletenni azt a lelket, mint ahogyan a 100 Tagú Cigányzenekar teszi immár 40 éve.A tudás csak egy része egy kulturális előadásnak, ahogyan a tehetség is. Az igazi művészet azonban csak akkor kezdődik, amikor felszabadul a gondolat, és a lélek energiája, ereje érvényre jut. Ezt tanítani nem lehet – sajnálattal jelentem ki –, ezt csak ajándékba lehet kapni, és nagyon-nagyon keveseknek adatik meg.

Ami pedig még ennél is rosszabb hír: ezt az ajándékot már születés előtt magunkkal kell hozni a nagyvilágra.

Danyi Lőrinc elnök ennél sokkal többet tudna erről beszélni, hiszen az ő tudása és tapasztalata új erőt adott a Hungarikum Kavalkádnak. Neki köszönhetem – vagy köszönheti majd a budapesti közönség – az MVM Dome nagy koncert megszületését, valamint a 10 éves partnerségi szerződés aláírását, amely új mozgatórugót ad a Hungarikum Kavalkád magyar kulturális márka fejlesztéséhez.

7. A koncert célja a magyar zenei hagyományok modern köntösbe öltöztetése. Hogyan valósul meg ez az előadás során?

Mindenekelőtt az első modern köntös maga a helyszín, amely nem egy hagyományos színházterem vagy operaház, hanem Magyarország legnagyobb multifunkcionális sportcsarnoka. Ez a tér meg fogja találni a hagyomány erejét, hiszen a koncert kizárólag a hungarikumok előadásán alapszik.

A második, nagyon fontos változás a repertoárban rejlik: a magyar nóta és operett éneklése három énekes előadásában, követve a Hármas Szabályt, amely meghatározza a HKV márka alapértékeit.A ruhák és a tánc kizárólag erre az eseményre születnek meg Szallai Katalin divattervezővel kötött partnerségnek köszönhetően. A 100 Tagú Cigányzenekar nemcsak a híres klasszikus feldolgozásokat adja elő, hanem az előadás során társul a tánc, a nóta és az operett, hogy egy egységes, lélekemelő műsor jöjjön létre.El lehet képzelni, milyen lenyűgöző látvány és élmény lesz a színpadon, amikor a zenekar, az énekesek és a táncosok együtt vesznek részt egy zenei darab előadásában.Ezért tapsolt a kolozsvári sportcsarnok állva. Felidézve ezeket az emlékeket, még most is borsózik a hátam!

8. Mit szeretnél üzenni ezzel a koncerttel a jövő generációinak, és mik a közös tervek a magyar kultúra népszerűsítésében a jövőben?

A jövő generációját a hagyományok ápolására kérem. Úgy tartja a mondás, hogy minden magyar embernek van legalább egy kedvelt nótája. Ha jobban meg szeretnéd ismerni felmenőid sorsát, akkor kérdezd meg tőlük, mi volt a kedvenc nótájuk – hiszen a nóta szövege sok mindent elmondhat egy ember lelkéről.

A modern összeállítás nektek is szól, kedves fiatalok. Szeressétek, hallgassátok és merítsetek erőt a magyar nótákból – ettől lesztek és maradtok egyediek! Hiszen a magyar nóta és az operett is egyedi ezen a világon.A Hungarikum Kavalkád márka óriási tervekkel tekint a jövőbe, hiszen 100 ország, 100 koncert, 100 Hungarikum Kavalkád a cél. És ez még csak a koncertsorozat!Ha pedig megemlítem a márka második kulturális pillérét – a nagyszabású, Kárpát-medencére szóló Hungarikum Kavalkád Tehetségkutató TV-műsor elindítását –, akkor az az érzésem, hogy kifutok az időből, mert rengeteg munka vár ránk. A TV-műsor fő célja megtalálni és a nagyvilágnak bemutatni a magyar nóta, az operett és a magyar nótát kísérő zenekarok legtehetségesebb fiataljait, hogy biztos jövőt adjunk a hungarikumoknak.Nem utolsósorban pedig célunk megtalálni azt a főtámogatót, aki minden téren közös célnak tekinti a Hungarikum Kavalkád értékeit.

Jegyek

[2025.02.01.]