Csak a legjobbak, Sarah Brightmantől
Sarah Brightman tavalyi, a legjobbjaiból összeállított (best of) lemezét hallgattuk meg.
Most, hogy elkezdtem hallgatni az albumot, 2001 karácsonya jutott az eszembe, az ünnep előtti felesleges lemezboltos látogatásaim. A történet azzal kezdődött, hogy az Egyesült Államokban élő ismerősöm a többi közt Sarah Brightman CD-jével, az operaáriákat és más klasszikusokat felvonultató Classics – The Best Of Sarah Brightman cíművel tért haza. Gondoltam, ez kiváló ajándék volna a fa alá egy rokonnak, így hát felkerekedtem, hogy én is beszerezzem, de hoppon maradtam. Körbejártam néhány lemezboltot, s amikor egy jó nevű boltban sem leltem rá a portékára, annak számítógépes rendszere sem tudta, hogy valójában mit keresek, gyanakodni kezdtem.
Öt évet késett
Utánanéztem, és kiderült, hogy a CD Európában meg sem jelent. Furcsállottam, aztán el is felejtettem a sztorit, mígnem tavaly októberben az újdonságok között felbukkant a keresett hanghordozó ugyanazzal a borítóval, nagyjából ugyanazokkal a szerzeményekkel. Közel ötéves késéssel az öreg kontinensen is forgalomba hozták.
Sarah Brightman az énekesnők elitmezőnyébe tartozik, miközben jócskán kilóg onnan. Csak a rajongói ismerik igazán. Még szerencse, hogy ők világszerte sok tízezren vannak. Az átlagos zenehallgatók vajmi keveset tudnak róla, ami azzal magyarázható, hogy nem tartozik a média által favorizált előadókhoz. A közelmúltban az egyik brit rádióállomás közvélemény-kutatást készített, kiderült belőle, hogy a közönség többsége kizárólag egyetlenegy slágerhez tudja kötni a nevét, a világtalan olasz tenorral, Andrea Bocellivel előadott 1996-os Time To Say Goodbye (Con te Partiró) címűhöz, és azt tartották róla a legfontosabbnak, hogy a musicalguru, Andrew Lloyd Webber felesége vagy szeretője. Ráadásul ez utóbbi nem is igaz, a volt feleség a helyes megnevezés.
Téves az a széles körben elterjedt nézet is, hogy Sarah Webber nélkül mit sem érne, közben a nevük valóban összeforrt, ám az énekesnő jóval nagyobb tehetség annál, minthogy leragadjon a szerzőnél, és kizárólag tőle függjön. Az elmúlt évek (is) igazolták, hogy a saját lábán is megáll, s ha mégis kell kis segítség, Andrew mindig kéznél van, a szép idők emlékére ír egy-két csodálatos dalt a volt asszonykának.
Diszkókirálynőből musicalénekesnő lett
Az 1960. augusztus 14-én született Sarah eddigi karrierje három különböző időszakra osztható. A hetvenes évek végén diszkóénekesként tűnt fel, majd a nyolcvanas évtized első számú musicalénekesnője lett, a kilencvenes évektől pedig szólóelőadóként tevékenykedik.
[2007.06.15.]