Sokan vágynak István, a király szerepére - a Társulat középdöntőjén jártunk

  A fiú történetén kicsit elgondolkodtam - úgy tűnik, Kisvárdán lehet valami a levegőben, hiszen több fiatal tehetség is felbukkant azon a környéken, akik mostanra már ragyogó karrierrel büszkélkedhetnek. Gondoljunk csak Nagy Sándorra, akinek pályája szintén a Doktorock –kal kezdődött, s mára már a Madách Színház népszerű színészeként, s az Adagio együttes tagjaként ismerik országszerte, vagy Dolhai Attilára, aki a Budapesti Operettszínház sztárjaként a napokban vette át az Év musicalszínészének járó elismerést, s emellett könnyűzenei énekesként nemrég jelent meg második albuma. S hogy Szilárd is kivételes tehetség, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy idén nyáron megkapta első főszerepét – a Fame című musicalben Nick karakterét alakítja a Doktorock társulattal.

Szőke István - barna István

Nagy Szilárdtól elbúcsúzva tovább bóklásztam a versenyzők között, majd odaléptem egy "szőke Istvánhoz", aki párjával a bejáratnál ácsorogva várakozott. A 19 éves Sándor Péter három évvel ezelőtt egy kecskeméti musical stúdióban kezdett ismerkedni a színész mesterséggel, s amellett hogy tavaly egy amatőr musical fesztiválon neki ítélték a legjobb főszereplő díját, idén a Hair című darabban is színpadra áll a kecskeméti Katona József Színházban.

"Azért jelentkeztem a műsorba, mert bizonyítani szeretnék magamnak, a tanáraimnak és a hozzám közel álló emberekhez"- mondta Péter. "Nemrég ismerkedtem meg az István a király című rockoperával, de miután először meghallgattam elejétől a végéig, rájöttem, hogy ez nem csak egy darab, ez a magyarságról szól és mekkora megtiszteltetés lenne, ha én is szerepelhetnék benne. Hiszen magyar vagyok és nekem Magyarország a legfontosabb" – magyarázta csillogó szemekkel a fiú.

Egy másik István-jelöltet, aki az udvaron egy padon ücsörögve épp a szendvicsét majszolta - amellett, hogy kíváncsi volt arra, hogy a szakmai zsűri miként vélekedik tehetségéről -, szintén érzelmi szálak fűzik a darabhoz. A 21 éves Kristóf István két rockzenekarban is énekel, egy éve került a színház közelébe, s eddigi legemlékezetesebb szereplése az volt, mikor Szegeden az Utazás című darabban elmondhatott négy mondatot háromszor 600 ember előtt.

"Nagyon szeretem az István a királyt. Egyszer megkérdezték tőlem, mi lenne a szerepálmom és nekem rögtön Koppány és István karaktere jutott eszembe" – mondta a fiú, barna fürtjeit kissé félresimítva. "Továbbá nagyon szeretek énekelni és ez egy lehetőség, hogy szakmai zsűritől kaphassak vissza egy képet magamról." A fiú 12 éves korában hallotta először a rockoperát, később pedig, mikor gitározni tanult, folyton ezt játszották a barátaival. „Gyerekkoromban augusztus 20-án soha nem nézhettem meg a darabot a televízióban, mert olyankor már aludnom kellett. Viszont napközben folyton ezt hallgattam – és mikor édesanyám nekiállt porszívózni, jól felcsavartam a hangerőt” – mondta nevetve. "Egyébként eredetileg mellékszerepekre készültem, egyáltalán nem gondoltam Istvánra, mert én bariton vagyok és ezek a dalok nagyon magasak nekem. De végül kiderült, hogy csak főszerepet lehet választani. Pedig én akár egy falevél is szívesen lennék ebben a darabban, vagy valaki, aki a színpad egyik oldaláról kiböki a lándzsát egy fél másodpercre."

Profikat is vonzott a Társulat

A versenyen persze nemcsak amatőrök indultak. A középdöntő harmadik napján egy profi színész is feltűnt Laborc szerepére pályázva. A 33 éves Arany Tamás 12 éves kora óta áll színpadon, jelenleg a Madách Színházban, illetve a József Attila Színházban játszik, s emellett néhány független produkcióban is részt vesz. De vajon mi motivál egy szakmabelit, hogy jelentkezzen egy ilyen válogatásra?

„Az István a király egy olyan mű, amit a magyarok zöme nagyon jól ismer”- mondta Tamás. „Azt gondolom, nagyon sok embernek él egyfajta szereposztás a fejében, épp ezért óriási kihívás egy ilyen produkcióban szerepelni. Nemcsak a saját magam által elképzelt szintet kell teljesíteni, hanem meg kell felelni a közönség elvárásainak is - ez pedig nagyon komoly feladat és épp ezért nagy kihívás egy hivatásos színésznek. Úgy vélem, semmiképp sem szabad elmenni egy ilyen lehetőség mellett” – magyarázta. "Én Laborcra jelentkeztem, egyrészt mert valamilyen szinten azért tisztában vagyok a karakteremmel, másrészt, mert negatív szereplőt még nem nagyon játszottam.”

Tamás, bár az évek során már számtalanszor állt színpadon, akkora közönség előtt, ami a jubileumi díszelőadáson várható, még sosem szerepelt. Ráadásul, függetlenül attól, hogy már elég nagy színészi rutinnal rendelkezik, a középdöntőn meglehetősen erősnek érezte a mezőnyt. „Az, hogy valaki profi, az csak annyiban jelent előnyt, hogy a színpadon talán könnyebben tud oldódni. De az izgalommal és a drukkal mindenki szembesül" - mondta a fiú. "A meghallgatás egy olyan különleges életszituáció, amire igazából nem is nagyon lehet felkészülni, mert mikor az ember kimegy a színpadra, szembeáll a zsűrivel és a kamerákkal, s közben tudja, hogy most arról döntenek, továbbjut-e a versenyen, akkor hiába van mögötte 20 év tapasztalat, ha akkor ott nem úgy szól a hangja, és nem úgy szerepel, ahogy kell, kiesik.”

S az, hogy végül a 24 énekes közül kiktől búcsúzott el a zsűri, egy második meghallgatás után dőlt el. A szereplők a következő körben különböző musicalekből énekeltek szólókat és duetteket, s a legjobb tíz tehetségre délután még további feladatok vártak: általános állapotfelmérés következett – a versenyzőknek workshop keretében kellett tanúbizonyságot tenniük, hogy hangjuk mellett színészi adottságaik is alkalmassá teszik őket a megpályázott szerepekre. Közülük végül négyet választott ki a zsűri, akikkel a Társulat februárban induló élő adásában ismét találkozhat a közönség. Hogy ki az a 16 énekes, akiket a négy napos középdöntőn nyújtott teljesítményük alapján a legtehetségesebbnek tartottak, a Magyar Televízión október 30-ától kéthetente sugárzott műsorból kiderül.

- Pogonyi Nóra -

[2007.10.26.]

« előző oldal

(2. oldal)