Tíz év, tíz érzés
- Hogy értékeled ezt a évtizedet?
- Sikeres évtized van mögöttem. 1996 tavaszán magam sem gondoltam, hogy egy vidéki kisvárosból indulva, médiatámogatás nélkül eredményeimet arany és platinalemezekben mérhetem egyszer. Sokat és keményen megdolgoztam a sikerért, de ez a rengeteg munka a közönség támogatása nélkül semmit nem ért volna. A nehezebb időszakokban, mindig ezekből a színpadi sikerekből merítettem újabb erőt. Az albumon szereplő „Tíz év tíz érzés” című dalban foglalom össze az engem ért benyomásokat, és egyben köszönetet mondok a közönségemnek az egy évtizede tartó szeretetért.
- Ez idő alatt közel 2000 koncertet adtál. Melyek voltak a legemlékezetesebbek?
- Tíz év alatt több mint 1700 helyszínen találkoztam személyesen a közönségemmel. Hogy melyik volt a legemlékezetesebb? Nehéz erre válaszolni. Talán a Budai Park színpadon 2001-ben megtartott lemezbemutató koncertem volt egy mérföldkő, és felejthetetlen emlék a pályafutásom során. Egy vidékről indult előadónak az első Budapesti koncertje örök emlék általában. De szívesen emlékszem vissza egy 1998-as Bajai fesztiválra is, ahol még szinte ismeretlen előadóként léptem a negyven ezres közönség elé. Nagy kihívás volt számomra, azaz este. A második daltól már együtt lélegeztünk a közönséggel, felejthetetlen érzésekkel hagytam el a várost, a koncertet követően. Olyan volt az egész, mint egy álom.
De volt olyan, amikor 12 fős közönség előtt tartottam koncertet egy kis településen. Ez is egy kihívás, csak másmilyen értelemben. Mivel több, mint 500 km-t utaztam zenekarommal a műsor helyszínére, ezért úgy döntöttem színpadra lépek, nem számít a nézők száma.
Hihetetlen hálás volt az a néhány ember az est folyamán. Erőt, a jövőmre nézve erőt adó és kitörölhetetlen emlék maradt a szívemben ez az este is.
- Tanultál énekelni? Milyen zenei előképzettséged van?
- 15 évesen fogtam a kezembe először gitárt, több évet tanultam magántanárnál majd előadóművészi vizsgát tettem. Hamarosan szintetizátoron is elkezdtem gyakorolni. Éveken át, jártam Budapesten magán énektanárhoz.
- Szoktál beszélgetni a koncert előtt vagy után a közönséggel?
- Koncert előtt ritkán, azt követően szinte valamennyi helyszínen van lehetősége a közönségemnek a személyes találkozásra velem. A dedikálás alatt mindenki elmondhatja észrevételeit, felteheti kérdéseit.
- Figyelembe veszed a kritikai észrevételeiket?
- Fontosak számomra a visszajelzések melyek a közönségemtől érkeznek. Sok tanácsot megfogadok, amit a közönségtől kapok. De törekszem arra, hogy a magam elképzeléseit, gondolatait és érzéseit adjam át a közönségemnek dalaimmal és a fellépéseim során.
- Szeretsz dedikálni?
- Igen, szeretek dedikálni. Magát a dedikálást is a koncert, a fellépés részének tekintem. A közönségemet ezzel is kiszolgálom és a reakciókból ítélve, az emberek kedvelik, ha néhány szót válthatnak velem.
- Meg kell felelned a rajongói elvárásoknak. Magánemberként vigyázol-e a viselkedésedre, megjelenésedre?
- Aki közszereplő lesz, annak tudomásul kell venni, hogy minta, hogy példakép lehet. A színpadon állva, vagy a hétköznapjaimban is érzem, hogy elvárásoknak kell megfelelnem. Igyekszem úgy élni, cselekedni és viselkedni, hogy minden este nyugodt szívvel nézhessek a tükrömbe.
- Bíró Zsolt -
[2006.04.03.]
Hírek
