Joghallgatóból lett a magyar operett atyja Kálmán Imre

Zenerégész sorozatunkban leporoljuk a múlt emlékeit, és felidézzük a mai dátum legemlékezetesebb zenei eseményeit. Tekintsük meg, mi történt október 24-én!

Ma Salamon, Arétász, Gilbert, Gilberta, Gilgames, Harald, Herold, Rafael, Ráfis, Ráhel napja van.

Ezen a napon született Kálmán Imre, Siófokon. A zeneszerző a Koppstein- család hat gyermeke közül harmadikként látta meg a napvilágot, vezetéknevét később a gimnáziumi évek során változtatta Kálmánra. Fiatal éveiben nagy hatással volt rá a Balaton folklórvilága és a siófoki színház légköre, szünidőben a szomszédságukban lévő - Karpelesz Lipót alapította - Nyári Színkört látogatta, megjelent próbákon is, sőt, még a színpadra is fölmerészkedett. Az ifjú Kálmán Imrét egyszerűen lenyűgözte és megbabonázta a színház.

A művész kisiskolás korában tanult meg zongorázni, középiskolásként a budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumot látogatta, tizenöt évesen pedig beiratkozott a Zeneakadémiára, ahol Koessler János tanítványa lett. Később jogot hallgatott, s vezette a Pesti Napló zenei rovatát, majd az Új Idők-nél is dolgoztott. Első színházi sikerét a Tatárjárás című operett hozta, melyet 1908. február 22-én mutattak be a Vígszínházban. A darabot 144-szer játszották, s később előadták Bécsben és Prágában is. Egy év múlva New York, Moszkva, London, Róma városában is bemutatták, s ez volt az első magyar operett, mely Franciaországban színre került. Az ifjú zeneszerző a sikerek után az operett fővárosába, Bécsbe költözött, s darabjai innentől kezdve a Theater an der Wien, illetve a Johann Strauss Theater intézményekben zajló ősbemutató után kerültek csak  Budapesten.

Kálmán Imre legnépszerűbb alkotásai Az obsitos (1910), A hollandi menyecske (1921), A bajadér (1922), Marica grófő (1924), A cirkuszhercegnő (1926), A chicagoi hercegő (1928), Az ördöglovas (1934), A montmartrei-i ibolya (1935), Josephine császárné (1937), valamint a Csárdáskirálynő, melyet 1915. november 17-én játszottak először Bécsben, magyarul pedig egy évvel később csendült fel a Király Színházban. Az operettet az ősbemutató után egyfolytában nyolcszázszor játszották, az első évben összeresen harmincezerszer adták elő világszerte.

A népszerű zeneszerző idővel megnősült, a gyönyörű orosz-lengyel származású énekesnőt, Vera Natasa Makinszkát vette nőül, házasságukból két leány (Lili és Yvonne), valamint egy fiú (Charly) született. A családi békét a fasizmus térnyerése dúlta fel - Kálmán Imrének el kellett hagynia Bécset, s előbb Párizsba, majd Amerikába költözött. Az ezt megelőző utolsó magyar Kálmán-premier 1937-ben volt a Városi Színházban, ahol Josephine császárnő szerepét az európai operacsillag, Németh Mária alakította.

A művész a háború után visszatért Európába, s végül Párizsban telepedett le, ahol 1953. április 11-én Joseph Paul-Bencour átnyújtotta neki a Francia Becsületrend Tiszti Keresztjét. Kálmán Imre utolsó operettjének, az Arizona Lady-nek premierjét már nem érte meg. A zeneszerző a francia fővárosban hunyt el 1953. október 30-án - kívánsága szerint Bécsben temették el. A népszerű komponistát halála negyvenik évfordulóján szülővárosa posztumusz díszpolgárrá választotta, tiszteletére a Millenium park zenepavilonjában szobrot állítottak (Varga Imre alkotása), a művész egykori lakhelye pedig múzeumként működik. Életéről 1984-ben Az élet muzsikája címmel film készült, Huszti Péterrel a főszerepben.

2002 óta Kálmán Imre születésnapját (amely Lehár Ferenc elhalálozásának napja is) a Magyar Operett Napjának nyilvánították, melynek kapcsán díjakat adnak át a műfaj kiválóságainak.

Idén, a zeneszerző születésnapjának 125. évfordulóját a Budapesti Operettszínház jubileumi rendezvénysorozattal ünnepelte, s az október 20-21-ei hétvégét teljes egészében a mesternek szentelte az intézmény. Felavatták Kálmán Imre szobrát, kiállítást nyitottak a komponista eredeti tárgyaiból, relikviáiból és kottáiból, valamint számos külföldi vendégművész fellépésével ünnepi gálaestet rendeztek, ahol elismerésben részesítették a társulat négy művészét. Lehoczky Zsuzsa, Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas kiváló művész életműdíjat kapott, a legígéretesebb fiatal tehetségnek járó Marsallbot-díjat pedig ezúttal Szabó Dávidnak ítélték. Az év operettszínésze Kalocsai Zsuzsa, az év musicalszínésze pedig Dolhai Attila lett. Az idei elismeréseket Horváth Csaba kultúráért is felelős főpolgármester-helyettes adta át a díjazottaknak a Budapesti Operettszínházban.

- hirextra.hu/ sulinet.hu/ Pogonyi -

Események:

1960 Megjelent Neil Sedaka: Calendar Girl című albuma.
1963 A Beatles először indult turnézni Nagy-Britannián kívüli területekre.

Született:

1852 Konti József karmester, zeneszerző.
1882 Kálmán Imre zeneszerző.
1915 Jeney A. Zoltán Liszt Ferenc-díjas fuvolaművész, érdemes művész.
1915 Tito Gobbi olasz operaénekes
1925 Luciano Berio (1925-2003) olasz zeneszerző.
1929 George Crumb amerikai zeneszerző
1931 Szofja Gubajdulina (1931) orosz zeneszerzőnő.
1935 Malcolm Bilson amerikai zongoraművész, pedagógus
1936 Bill Wyman - eredeti nevén William Perks - angol zenész a Rolling Stone együttes tagja.
1946 Jerry Edmonton zenész a Steppenwolf együttes tagja.


Elhunyt:

1727 Alessandro Scarlatti itáliai zeneszerző.
1799 August Carl Ditters von Dittersdorf osztrák zeneszerző, hegedűművész, karmester.
1948 Lehár Ferenc zeneszerző, karmester.
1974 David Fjodorovics Ojsztrah ukrajnai hegedűművész.
1997 Berki László cigányprímás, az Állami Népi Együttes vezető prímása, a 100 Tagú Cigányzenekar vezetője. Berkinek huszonegy nagylemezét adták ki, és kétszáz feldolgozását sugározta a rádió. 1991-ben platinalemezt kapott.

[2007.10.24.]