Magyar Örökség-díjat kapott a Ghymes együttes

A Magyar Örökség-díjat azoknak a magyar személyeknek adják évente négy alkalommal, akik hozzájárultak a magyar kultúra, gazdaság, sport, tudomány, egészében a magyar társadalom erkölcsi, szellemi és életminőségének felemeléséhez. A szeptember 20-án átadott 7 díjazott között ott van a Ghymes együttes is.

A Magyar Örökség kitüntető címet bizonyító oklevelet és aranyjelvényt 2008. szeptember 20-án 7 díjazott kapta a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megrendezett ünnepélyes átadáson: Ghymes együttes, Szarka György (kolozsvári honismereti vezető), Rónay György (költő, író, műfordító, irodalomtörténész), Schulteisz Emil (orvostörténész), báró Kemény János (irodalomszervező, színházigazgató, író), Nemes Nagy Ágnes (költő, műfordító, esszéíró) és a Szentendrei Művésztelep.

A Ghymes együttes 1983-ban a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán indult útjára. Tehetségük, muzikalitásuk nagyon gyorsan a Felvidék egyetlen hivatásos néptáncegyüttese, az Ifjú Szívek kísérőzenekarává röpítette őket. Az ekkor kiadott első nagylemezeik folklórban fogantak. Zenei előéletüknek, műveltségüknek köszönhetően (komolyzene, rock, régizene) azonban nagyon hamar felismerték, hogy a gyökerekhez hatolás, a népzenében való elmélyülés mellett sorsuk a szintetizálás lehetőségét is megadta számukra, így a feldolgozások indulásuk óta jelen vannak kiadványaikban.

A Magyarországon korábban csak lemezeiről ismert Ghymes az 1989-es határnyitások után nagyon gyorsan megjelent a honi koncerteken is, ezzel párhuzamosan repertoárjuk is kinyílt: mind több helyet kaptak a feldolgozások, a korábbi népdalszövegek helyett pedig Szarka Tamás írt helyenként népköltészetbe oltott szövegeket. A táncházmozgalom által használt autentikus hangszereket kiegészítették a popzene által használtakkal (dobok, szaxofon, szintetizátorok), gyorsan kialakult saját hangzásuk, a „Ghymes-zene”, amely, noha folyamatosan gazdagodott mediterrán, szerb, horvát, szlovák népzenei elemekkel, alapjaiban tipikusan magyar maradt.

Soha nem akartak „világzenét” játszani, mégis nagyon gyorsan a kilencvenes évek zeneipara által kitalált „fiókban” találták magukat. Felvételeik arany- és platinalemezek lettek, felkerültek európai sikerlistákra, és rendre elnyerték a legrangosabb magyarországi díjakat is (Arany Zsiráf, eMeRTon). Külföldi méltatóik az élő muzsika energiáját, varázsát emelik ki, amely szavak nélkül is mély élményt jelent a hallgatóknak. Mára már Ghymes koncertet rendezni egyet jelent Magyarországon a teltházas előadással, akár a legnagyobb, legrangosabb koncerthelyszíneken is.

- zene.hu -

[2008.09.22.]