Az évad bemutatói az Operában

Négy új bemutatót élvezhet az Operaházban a közönség a 2005/2006-os évadban: Johann Sebastian Bach és Presser Gábor zenéjére koreografált, A próba című rockbalettet Fodor Antal, Csajkovszkij Anyeginjét Kovalik Balázs, Bartók triptichonját – A fából faragott királyfit, A kékszakállú herceg várát és A csodálatos mandarint – Szinetár Miklós, Wagner A nürnbergi mesterdalnokok-ját pedig Vidnyánszky Attila viszi színre.

A próba, 1982-es ősbemutatója óta világszerte nagy sikerrel játszott darab. Bemutatója 2005. október 5-én lesz az Erkel Színházban. A felújított előadásban Fodor Antal koreográfiájára, J. S. Bach és Presser Gábor zenéjére - váltott szereposztásban - Jézus szerepében Nagy Tamás/Cserta József, Júdásként ifj. Nagy Zoltán/Szegő András, Mária Magdolna szerepében pedig Keveházi Krisztina/Tsygankova Anna táncol.

2005. december 17-én Csajkovszkij Anyeginje kerül színpadra az Operaházban, Kovalik Balázs rendezésében, Oberfrank Péter vezényletével. A korábban idehaza a Miskolci Nemzeti Színházban óriási sikerrel játszott előadás Puskin verses regényének zenei feldolgozása, ősbemutatója 1879-ben volt Moszkvában. A szépségesen fájdalmas történetet feldolgozó mű Csajkovszkij életének egyik legválságosabb, legzaklatottabb időszakát is tükrözi.

2006. március 31-től három egyfelvonásos darabban mutatja be az Operaház Bartók A fából faragott királyfi-ját, A csodálatos mandarint, és A kékszakállú herceg várát. A férfi és nő kapcsolatát elemző, az örök érvényű, de bírvágyó szerelmet körüljáró két balettet és egy operát összefogó művet Szinetár Miklós rendezi, Kovács János vezényli.

2006. május 20-án Vidnyánszky Attila viszi színre Wagner A nürnbergi mesterdalnokok című vígoperáját, Jurij Szimonov és Kovács János vezényletével. A darab – műfaji különlegességén túl – más szempontból is kiemelkedő a wagneri világban. Főhőse, Hans Sachs nem a mitológiák köréből lép elő, hanem hús-vér figura, cipészmester és mesterdalnok, akit a magyarokhoz is számos történeti szál köt: Bonfini krónikája alapján ő írta elsőként színpadra Bánk bán történetét, s dalait Nürnbergben olyan irodalmi nagyság tanulta, mint Balassi Bálint. Mindemellett félreérthetetlenek az opera önéletrajzi párhuzamai: a Liszt Cosima szívéért magával a bajor királlyal vetélkedő Wagner számára természetes, hogy a darab hősnőjének keze és szerelme végül a legjobb dalnokot illeti meg.

[2005.09.30.]