Harminc év késéssel itt a Scampolo "Under the Rainbow" című albuma bakelit lemezen
Ha leltárt akarnánk készíteni azokról a zenekarokról, akik az „átkos rendszerben” a hivatalos zenei intézmények (Hanglemezgyár, Magyar Rádió) kapuit inkább kívülről szemlélhették, hát meglehetősen hosszú lenne a sor. Sovány vigasz, hogy a beat műfaját legrégebben művelő Scampoló együttes munkásságát ugyan egy pár rádiófelvétel és kislemez korong őrzi, de az áhított nagylemez beteljesületlen álom maradt számukra. Feloszlásuk után huszonkilenc évvel (jobb későn, mint soha) a Moiras kiadó gondozásában boltokba került a Scampoló első, és minden valószínűség szerint utolsó bakelit albuma.
Ki tudja miért, de a Scampoló előtt sem tárult ki Szezám kapuja, hogy fekete korongra rögzíthessék legjobb dalaikat. Pedig 1966-tól létezett az együttes, és a nyolcvanas évekig azért összehoztak pár figyelemre méltó alkotást. Néhány kislemezen, rádiófelvételen kívül nem maradt utánuk semmiféle hivatalos lenyomat.
A Moiras kiadó a megkezdett sort folytatva, szokásához híven érdekességeket és ritkaságokat gyűjtött csokorba, hogy bakelit lemezre rögzítve még egy fehér foltot tüntessen el a magyar rock szocialista kultúrpolitikusok által rajzolt térképéről.
A Hungaroton fegyvertárából érkezett egy Komár László felvétel, meg egy másik Kovács Katival, aki Tolcsvay Béla szerzeményét vitte sikerre, a Scampoló kíséretével. A József körúton létezett egy hangstúdió, a „Saját hangja, vigye haza”, itt bárki elkészíthette saját felvételét, szerény díjazás ellenében. Itt került sor két nóta rögzítésére a Varga László korszakból; egyiket az egykori Liversing basszusgitáros, másikat Bontovics Kati énekli.
A maradék hat szerzeményt Ausztriában, a liezeni Volkshausban, 1970. május 1-én és 2-án megtartott koncerten örökítették meg. Hála a hangmérnökök, ill. restaurátorok szakértelmének, a dalok meglepően jó minőségben szólalnak meg. Bontovics Kati egy Aretha Franklin átdolgozást és a Ten Years After, I Woke Up This Morning blues tételét elképesztő empátiával és energiával adja vissza, miközben saját egyénisége szinte átsüt előadásmódján.
Külön figyelmet érdemelnek Faragó „Judy” István virtuóz gitárszólói, amelyek hallatán talán maga Alvin Lee és Peter Green is elismerően csettintene. A másik kiemelkedő szólista (ma az Old Boys főnöke) Szidor László; ő Aretha Franklin Save Me c. számában csillogtatja meg billentyűs tudását (feltehetően Capri orgonán). Még egy blues, mégpedig Fleetwood Mac-től, itt meggyőződhetünk arról, hogy Szidor nemcsak az orgonához ért, de nagyszerűen énekel is.
A beatkorszak méltatlanul háttérbe szorított, kiváló csapatáról emlékezett meg Kovács László és a Moiras kiadó. Köszönet érte.
- Hegedűs István -
[2009.10.07.]