Minden a monokinis lányokkal kezdődött…

Április 22-ig még jelentkezhetnek a zenekarok a Jim Beam Tehetségvadászat 2005 rendezvényre. Az Aljas Kúszóbab tagjai már elküldték a nevezést. Mike-kal a csapat tagját arról kérdeztük, hogy miért jelentkeztek a versenyre.

– Minden zenésznek az a vágya, hogy minél több emberhez eljusson az amit csinál, így vagyunk ezzel mi is. – kezdi válaszát a „babcsapat” vezetője. Célunk a nevezéssel az, hogy széles körben népszerű legyen és kedvelt legyen a babzene. Emellett úgy érezzük ez egy kivételes bemutatkozási lehetőség azok számára, akiknek a dalaikat nem játsszák a rádiók, és a klipjeiket nem sugározzák a televíziók. A kiírásnak megfelelő zenekarok tartoznak annyival a szervezőknek, hogy jelentkeznek. Itt az ideje, végre kiderüljön, nem annyira műanyag ez a világ, mint amennyire látszik. A versenyre a Térdelj le és szeress, a Lemezlovag, a Bringakirály és a Vidéki zene vidéki srácoktól című dalokat küldtük be. Hogy miért ezeket? Azt hiszem ezek a dalok azok, amik leginkább jellemzőek ránk.

– Mivel lennétek elégedettek az eredményhirdetéskor?
– Sok helyen jártunk az országban az elmúlt pár évben eközben sok jó együttessel találkoztunk. Így a legjobb negyven közé jutás is nagy szó lenne nekünk. Egyet ígérhetünk, ha lehetőséget kapunk, mindent el fogunk követni azért, hogy ne okozzunk csalódást azoknak, akik hallgatják a lemezeinket és eljönnek a koncertjeinkre, sokszor 50-60 km-t utazva is.

– Hogy indult az Aljas Kúszóbab „élete”?
– Minden egy forró nyári délutánon kezdődött az orfűi tó partján a Mecsekben valamikor 2001-ben, ahol négy tizenhat éves lány napozott. Megírtuk a Monokinis Lányok című dalt, majd felvettük az első demónkat, aminek a sikere nagyon meglepett minket. Az együttesben hárman vagyunk cOOpe, TücsöK és én, Mike. Eddig két albumunk jelent meg, 2003-ban a "Térdelj le és szeress", majd egy év múlva a "Széllel szembe..." című korong. Jelenleg teljes erővel a szeptemberben megjelenő új lemez felvételein dolgozunk.

– Milyen stílust képviseltek?
– A 2004-es albumra írtunk egy dalt erről, aminek a címe: "Vidéki zene , vidéki srácoktól”. Egyszerű, és sokszor vicces punk zene, amit játszunk, de a sorok között, ha valaki néha komoly gondolatokat talál, talán nem a véletlen műve.

– Úgy tudom, hogy saját „stúdióval” rendelkeztek.
– Nagyon szerencsések vagyunk abban, hogy sokan vannak, akik segítenek nekünk. Az első albumunk felvétele előtt zenész barátaink javaslatára és segítségükkel elkezdtünk felépíteni egy stúdiót, ahol ma már akár éjjel-nappal is dolgozhatunk. Az új albumok dalait is itt írjuk és vesszük fel. Minden év januárjában elkezdünk írni és rögzíteni a dalokat, hogy aztán szeptemberben, az iskolakezdéssel megjelenhessen az új bablemez, s ezzel is elviselhetőbbé tegyük a srácok számára az iskolát.

Bíró Zsolt

Foto: lázárdávid

[2005.04.01.]