A Depeche Mode legjobbjai
Az új nagylemez 27 évet ölel fel.
Talán a Depeche Mode együttest már be sem kell bemutatni senkinek, mégis kezdjük a legelején. Nevük jelentése nem egyértelmű: a francia depeche szó táviratot jelent, a mode pedig módot és divatot. Ha összeillesztjük, vagy azt kapjuk, hogy távirati stílusban, vagy azt, hogy gyorsan múló divat. Nem más ez, mint egy egyszerű szójáték, mégis sejtelmes hatást kelt. A brit pop együttest 1980-ban alapították Basildonban, Angliában, egy évvel később megjelent az első albumuk, Speak & Spell címmel. Majd sorra jöttek a nagylemezek és a maxik, szinte minden évben egy. Az együttes három tagot számlál: Martin Gore, David Gaham és Andrew Fletcher személyében. Zenei hatásuk hatalmas, megannyi zenekar és énekes tartja őket példaképnek. Említhetnénk Derrick May-t, a Modern Talking-ot vagy a magyar Neo-t.
Nem egyszerű feladat
Stílusukat behatárolni nem egyszerű feladat. Eredetileg nem is találunk talán olyan hagyományos műfajt, melybe pontosan beleillenének. Az elektronikus hangzás, a rockos, techno-s vonal, az ezredfordulóra meglágyult és vidámabb is lett, letisztult és kevésbe használják már a hétköznapian zajnak nevezhető hanghatásokat.
Ennyi elég is bemutatónak, 27 éve a pályán vannak, sikerük hatalmas az egész világon, így kis hazánkban is. Talán mindenkinek van az élete folyamán Depeche Mode korszaka, kisebb-rövidebb időre, amikor az iróniáé a főszerep, amikor mártírként élünk meg dolgokat vagy éppen prófétának érezzük magunkat. Rajongóik között találunk serdülő kamaszokat, érett felnőtteket, de épp úgy idősebbeket is. Sokan a leglazább bandának tartják őket, ahogy a The Sun magazinban írnak róluk: „One of the coolest bands we’ve ever had.” Videóik sokszínűsége lenyűgöző, mégis találunk sokszor megjelenő apróbb jellegzetességeket: például a bőrruha, a templom, valamilyen furcsa lény, egyetlen lány, aki végig kíséri a klipet, és a visszafogott színvilágú filmkockák.
[2007.02.22.]