A minőségi munkához idő kell? - egy évig készült a Hypnotix-album

A Hypnotix zenekar a zenei- és hangminőségnek már-már mániákus megszállottja. Ha kell, képesek egy dalt akár hónapokon át is keverni. Soha nem elégszenek meg azzal, hogy „jó lesz az úgy”, kizárólag olyan kerül ki a kezük közül, amivel elégedettek. Ez hallatszik a lemezeiken; kevés magyar zenekar büszkélkedhet ennyire profi hangzással. Ennek persze ára van: a lemezek sokszor egy évig is készülnek, a számok komponálását nem számítva. A legutóbbi lemez Star Gates című lemezük több mint kilenc hónap intenzív munkával készült el.

- Először megkomponáljuk a dalokat. Egy lemezre 40-50 szám születik, majd ezekből 16-18-at szelektálunk le. A stúdiómunkát ennyivel kezdjük el Általában 12 kerül egy albumra, de a legutóbbin 15 található. A kiadványt abszolút tudatosan szerkesztjük; előre kerülnek a legpopulárisabb, a lemez későbbi részeire pedig a zeneileg kunsztosabb, de inkább az elektronika kedvelőihez szóló felvételek – árulja el a lemezkészítés kulisszatitkait Gajda László, a Hypnotix tagja.

Az anyagnak egy jól áttekinthető íve van

- Csak az első néhány dal esetében foglalkozunk azokkal a szakmai törvényszerűségekkel, amik a dalhosszakat és struktúrákat érintik, (ezt a zenekart még nem ismerő, de a lemezbe esetleg felületesen belehallgató potenciális rajongók érdekében tesszük) a többinél azonban teljes a zenei szabadság. Ezért aztán nem ritkák a hat perces, vagy éppen két percnél rövidebb számok sem. A lemez minden esetben teljes egységet képez, vagyis programzene. Az egymást követő trackek hangulata, a dalok hangneme, tempója előre meghatározott, pontos tervet követ, a lemezeknek mindig van egy jól áttekinthető íve.

Megtudtuk, hogy a komponálással egyidejűleg már megkezdődik a hangszerelés. Általában a legjobb dallamok, frázisok „hangszínekre jönnek”, tehát a legtöbbjük a stúdiófelvétel idején már adott. Persze van olyan, amit utólag cserélnek, javítanak.

Komputer helyett hangszerekkel dolgoznak 

- Minket nem érint hangszínekhez való hozzáférés problémája, amivel sok computeres zenész szembesül, ugyanis mi túlnyomórészt eredeti, ún. „vintage” hangszerekkel dolgozunk, vagyis magunk tekergetjük ki az egyes önálló hangszerekből megszólaló hangszíneket, nem pedig a hangszín- és szoftvergyárak. Ezért is eredeti a megszólalás, és ezért is tudjuk hozni a retro hangzást, persze mai köntösbe öltöztetve.

A hangszerlistát egyébként mindig feltüntetik a lemezeken, úgy mint néhány nagy elődjük. A keverés mindig angol hangzású, analóg Soundtracs pulton történik, a mastering és az editálás pedig ProTools-on. Bizony, ez is hallatszik. Önmagában egy PC-vel soha nem lenne ilyen a hangzás. Persze használják ők is, de csak arra, amire való.

Amikor a lemez kész, a gyártás elindítása előtt még több hónapig hallgatgatják, mindenféle cuccokon, és ha kell többször visszamennek, szükség esetén változtatnak. Viszont amikor kész, akkor ők is elégedetten hátradőlünk.
- Jó érzés azt tudni, hogy az ember jót csinált. Nem azért zenélünk, hogy pénzt keressünk, hanem ezért az érzésért. Csináltunk valami értékeset, amivel teljesen mindegy, hogy hány embernek, de örömet szereztünk. Szerintünk erről szól az alkotás, erről szól a zene - zárta gondolatait Laci.

- bíró -

[2007.04.02.]