Tizennégy évesen dobkomputert épített…

Mit kezdjen az ember, akkor ha nincs pénze megfelelő eszközökre, de zenélni akar? Igen egyszerű: készít egyet.

A dolog úgy kezdődött, hogy Gajda Laci - a Hypnotix együttes alapítója - 1981-ben eljutott a Kraftwerk első magyarországi koncertjére. Már addig is sok elektronikus zenét hallgatott; elsősorban Jean Michel Jarre-t, Tangerine Dreamot, Vangelist és persze a nagy hangszínmágus Kraftwerket. A koncerten érett be véglegesen az az elhatározása, hogy bizony ő is ilyen zenével akar foglalkozni.

Pénze persze nem volt hangszerekre, így adódott az a megoldás, hogy elektronikai tudását felhasználva nekikezdjen, egy teljesen újszerű masina házi kivitelezéséhez. Az országban akkor még egyáltalán nem volt olyan elektronikus dobgép, amelyet kézzel is meg lehetett szólaltatni és emellett előre is lehetett programozni.

Az ifjúnak komoly céljai voltak

Laci célja igen komoly volt, ilyent szeretett volna építeni. Rájött, hogy a dobhangokat nagyszerűen lehet utánozni egy úgynevezett fehérzaj és egy színuszjel eredményeként. A „memória” egy gyűrűs számláló és mátrixpontokba dugogatott banándugók összessége volt - Az akkori dobgépek is ilyen elven működtek.

Egy éves kemény munkával, lomtalanításokról összeszedett régi TV-kből származó, valamint a szülőktől kapott kicsi zsebpénzből az Ezermesterben vásárolt alkatrészekből elkészült a nagy mű. Először persze nem működött, de sokhetes kitartó élesztgetés után a gép végre megszólalt.

A kiszuperált TV-alkatrészeket, hajszárító-kapcsolókat és telefonközponti dugókat tartalmazó dobgép a mai napig működik; legutóbb például a Hypnotix  Star Gates című lemezén, a „Peter Sky”, a „Big Blue” és „Rainbow” című dalokban hallhattuk, igazi retró hangzást adva a felvételeknek.

Hát, igen. Van aki gyerekkorában a labdát rúgja, van pedig aki dobkomputert építget. Jó, hogy vannak ilyen megszállottak…

- Bíró Zsolt -

[2007.06.08.]