Ábrahám Pál

operett komponista

1892. november 2-án Apatinban született. A két világháború közötti időszak nemzetközileg egyik legismertebb és legsikeresebb operett komponistája. Az operett műfaj egyik legnagyobb megújítójának tartják.

1915-1916-ban tette le vizsgáit a budapesti Zeneakadémián. A hangszerelést Siklós Alberttől tanulta, amelynek a későbbiekben nagy hasznát vette. A fennmaradt források szerint 1915. október 22-én az intézmény nagytermében mutatták be egyik vonósnégyesét.

1916. május 29-én, a Zeneakadémián bemutatták gordonkahangversenyét.

Később elvégezte a Kereskedelmi Akadémiát is, egészen 1927-1928- ig tőzsdebizományos és banktisztviselő volt.

A következő években jazz-karmesterként működött. Operettszerzőként számos alkotása világsiker lett, míg némely darabja örök feledésbe merült. Az sem elhanyagolható tény, hogy sok művéből csak egyes betétdalok maradtak fent és lettek népszerűek. Budapesten a legnagyobb sikereket a Viktória című operett és a Bál a Savoyban aratta. A fővárosban roppant népszerű volt még a Hawaii rózsája című darabja is.
A Viktóriával Bécsben is sikereket ért el, ott a Victoria und ihr Husar címmel került színpadra, és 105 előadást ért meg.

1928-ban bemutatatott operettjének – a Zenebonának – érdekes adaléka, hogy a kezdő szerző akkora önbizalomhiányban szenvedett, hogy nem mint szerző, hanem mint összeállító szerepelt a reklám-kiadványokon. Később négy dal mellé már mint szerzőt is feltüntették, ilyen volt például a nagy sikerű Kicsike vigyázzon is. A versszövegeket Harmath Imre írta, aki ennek a műfajnak tehetséges és elismert képviselője volt.

1930-ben Zsoldos Andor író-hírlapíró hívására Berlinbe költözött. Kint is az ő támogatását élvezte, így jutott hozzá hanglemez- és színházi szerződésekhez. A Viktória, a Bál a Savoyban és a Hawaii rózsája Berlinben és Lipcsében is sikereket ért el; ünnepelt sztár volt: szinte minden zenekedvelő ember róla beszélt, reklámok hirdették nevét, kintornások játszották dalait. Sikereinek köszönhetően a berlini operett mestereként is emlegetik. Hitler hatalomra kerülése után Ábrahám Budapest és Bécs között ingázott, idegrendszerét megviselte a kusza politikai helyzet.

1933. december 23-án a Magyar Színház előadta a Bál a Savoyban című darabját, ám nem maradt sokáig műsoron.

1935. április 20-án ismét a Magyar Színház adott otthon Történnek még csodák című operettjének, amelyhez Halász Imre és Békeffy István írt szöveget. A darab szereplői pedig Turay Ida, Bársony Rózsi, Latabár Kálmán, Vendrey Ferenc, Dénes György és Delly Ferenc voltak.

Az 1936-os év is két bemutatót hozott: Mese a Grand Hotelben és a 3.1 a szerelem javára. Mindkét darabnak nagy sikere volt Magyarországon. Női főszereplők: Ágay Irén, illetve Bársony Rózsi voltak.

1937-ben a Városi Színházban műsorra került a Fehér hattyú.

1938-ban ugyancsak a Városi Színházban színpadra állították a Júlia című operettet is. E két operett primadonnája a kor ünnepelt sztárja, Honthy Hanna volt.

A politikai helyzet egyre zavarosabb volt, amely Ábrahám idegállapotára rendkívül rossz hatással volt, hiába értek el darabjai nagy sikereket. Elhagyta Magyarországot, először Párizsba utazott, majd később Havannában és New Yorkban is megfordult. A hírek szerint tehetségéhez és képzettségéhez képest roppant megalázó helyeken, éjszakai lokálokban és harmadrendű mulatók zongoráin játszotta saját szerzeményeit. New Yorkban idegösszeomlást kapott, baráti segítséggel bekerült a Credmoor-kórház idegosztályára. Itt megállapították, hogy gyógyíthatatlan.

1956-ban Hamburgba került, egy elmegyógyintézetben kapott kezelést. Felesége Halász Sarolta kérésére azonban kiadták és a továbbiakban házi ápolást biztosítottak számára.

1960. május 6-án hunyt el.

Operettjei:

1928. Zenebona
1928. Az utolsó Verebély-lány
1929. Szeretem a feleségem
1930. Viktória
1932. Hawaii rózsája
1933. Bál a Savoyban
1935. Történnek még csodák
1936. Mese a Grand Hotelben
1936. 3:1 a szerelem javára
1937. Júlia
1938. Fehér hattyú

[2007.01.04.]