Andrea Bocelli
Andrea Bocelli különleges kincs birtokában van: egy olyan hang tulajdonosa, mely egyből a szívekbe talál. A szív és lélek egyetemes nyelvén énekel, mely sokkal többet mond a beszélt nyelvnél. Celine Dion énekesnő, Bocelli barátja így vélekedik róla: „Ha Isten énekelne, biztosan úgy szólalna meg, mint Andrea Bocelli.”
A világhírű tenor igazi jelenség a modern zenében: a klasszikus és a popzenében egyaránt elismert művész. Eddigi poplemezeivel (Romanza, Sogno, Cieli di Toscana, Andrea) új zenei stílust teremtett. A popzene olyan eszköz, mellyel a legkülönfélébb érzéseket lehet megosztani a közönséggel. Ebben a műfajban is tökéletességre törekszem, csakúgy, mint a komolyzenei felvételeimben.
Bocelli minden idők legsikeresebb klasszikus művészének megtisztelő címét olyan sikeres szólóalbumokkal érdemelte ki, mint a Viaggio Italiano, Aria, Sacred Arias, Verdi és a Sentimento.
Andrea a toszkán Lajaticóban született, nem messze Pisától. Szülőfaluja kezdettől fogva meghatározó volt számára, azt vallja, hogy a személyisége a toszkán családi életnek, kultúrának és a régió hagyományainak köszönhetően fejlődött olyanná, amilyen. Nyilatkozataiban gyermekkorát idillinek festi le, saját magára, mint a „vidék termékére” utal.
Már fiatalkorában hősként tisztelték csodálatos hangja miatt. Andreát lenyűgözték korának olasz énekesei, és arról ábrándozott, hogy egyszer majd ő is a nyomukba ér. Az álom megvalósítása azonban egy kicsit váratott magára: hogy családját segítse és a jövőjét biztosítsa, elvégezte a Pisai Egyetem jogász szakát és egy rövid ideig ügyvédként tevékenykedett. Gyerekkora óta dédelgetett elképzeléseit azonban nem adta fel, folyamatosan képezte a hangját, mígnem az elismert tenor, Franco Corelli tanítványa lett.
1992-ben Zucchero, az olasz rocksztár a Miserere című számot Pavarottival szerette volna elénekelni duettben. Ehhez olyan tenort keresett, aki felénekelné Pavarotti részét, hogy az így elkészült demófelvételt mutassa meg a maestrónak. A meghallgatásokon azonban Zuccherónak csalódnia kellett, senkit sem talált alkalmasnak: a tökéletes technikával bíró képzett énekesek egész egyszerűen nem tudták visszaadni a dal hangulatát. Végül egy tehetséges, de addig ismeretlen énekesre, az opera iránti szeretetéről elhíresült Bocellire került sor. Neki minden nagyobb erőfeszítés nélkül elsőre sikerült megragadnia és átadnia a dal lényegét. Zucchero így nyilatkozott róla: „Az ő előadásában volt lélek.” Ezek után a rocksztár menedzsere az USA-ba utazott, hogy találkozzon Pavarottival. A maestrót teljesen lenyűgözte az ifjú tehetség, sőt hozzátette, hogyha Zucchero és a menedzsere ilyen csodálatos emberre bukkant, miért nem ő énekli a duettet.
Bocelli hamarosan Michele Torpedine-nel, az új menedzserével és Caterina Caselli Sugarral, a Sugar Music elnökével tárgyalt. Nem sokkal később a Sanremói Dalfesztiválon, Olaszország legfontosabb zenei eseményén mutatkozott be. Az Il Mare Calmo Della Sera című dallal mindenkit levett a lábáról, szinte egyik napról a másikra vált ismeretlen énekesből ünnepelt sztárrá. Hazájában az Il Mare Calmo Della Sera című debütáló albuma, és az azt követő Bocelli című lemez óriási siker lett.
A nemzetközi áttörés sem váratott sokáig magára: magával ragadó hangjára Olaszországon kívül is felfigyeltek. A nemzetközi zenei életbe a Con Te Partiró című dallal, illetve a Sarah Brightmannel énekelt A Time To Say Goodbye (Con Te Partiró) című duettel robbant be. A szólóverzió Franciaországban a listák élére tört, míg a duett 14 hétig vezette a német kislemezlistát, és közel 3 millió példányt adtak el belőle. Így nem is csoda, hogy a Time To Say Goodbye Németország valaha volt legnagyobb kislemezeladását produkálta.
1996-1997 folyamán Bocelli Romanza című albuma számos országban megjelent, és összesen 15 millió példány fogyott belőle.
A Romanzával megalapozott nemzetközi siker nyomán Andrea megmutathatta „klasszikus” oldalát is a közkedvelt áriákat tartalmazó Viaggio Italiano-val és az 1998-as Ariával, melyet a mester „gyerekkora filmzenéjének” nevez.
1999-ben is kitűnő évet zárt a művész: a Legjobb új előadó kategóriában Grammy-jelölést kapott. Ez azért is jelentős, mert 38 év után, akkor először kapott jelölést egy klasszikus művész ebben a kategóriában. A Celine Dionnal énekelt The Prayer Arany Glóbuszt nyert Legjobb dal kategóriában és Academy Awardra is jelölték.
1999 márciusában jelent meg Bocelli második popalbuma Sogno címmel. Az album a poplisták élvonalában landolt, tovább öregbítve Andrea hírnevét a popzene világában. Sőt, az USA-ban a Sogno megjelenése után négy Bocelli-album szerepelt egyszerre a pop slágerlistákon, amely csak olyan előadóknak sikerült, mint a U2, Led Zeppelin vagy a The Beatles. Ennek a fantasztikus sikernek és az észak-amerikai turnénak köszönhetően az amerikai média lelkesen számolt be a „Bocellimániáról”.
1999 őszén került a boltokba Andrea eddigi legsikeresebb klasszikus albuma, a Sacred Arias. Megjelenésekor nem csak számos nemzetközi klasszikus album listán, de a poplistákon is előkelő helyezést ért el.
A 2000-ben megjelent Verdi című albumát a La Boheme követte, melyen Barbara Frittoli is közreműködött. Az Israel Philharmonic Orchestra-t Zubin Mehta vezényelte.
A 2001-es Verdi Requiem lemezen Renee Fleming, Olga Borodina és Ildebrando D’Arcangelo is hallható, a Kirov Orchestra-t Valery Gergiev vezényelte. Az évet a Cieli di Toscana popalbum megjelenése zárta.
2002-ben Andrea a romantikus, melankóliába hajló Sentimento című albumával varázsolta el közönségét, melyen a kiváló tenor hangja mellett Maestro Lorin Maazel hegedűjátéka is kiemelkedő szerephez jutott. Érdemes megjegyezni, hogy a Classic British Awards-díjkiosztón ez az album nyerte el az Az év albuma díját.
2003-ban a Tosca album megjelenése mellett egy olyan esemény is történt, melyet Andrea sosem fog elfelejteni: azok után, hogy a pápának, elnököknek, királyoknak, hercegnek énekelt, most barátja, Luciano Pavarotti esküvőjén énekelte el az Ave Maria-t.
2004-ben az Il Trovatore album mellettt negyedik poplemeze is napvilágot látott Andrea címmel, melyet 2005-ben a Werther követett.
2006. februárjában pedig az Amore című új poplemezzel kedveskedik rajongóinak.
Életszemléletét A kis herceg nyomán így jellemzi: „Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.” (Andrea Bocelli)
[2006.02.02.]