Bródy János

Bródy János (becenevén Tini) zenész, zeneszerző, szövegíró, előadóművész. Tagja volt az Illés és a Fonográf együtteseknek. Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület elnöke.

Szörényi Leventével közösen honosították meg a magyar nyelvű beat zenét, majd nemsokára már Bródy a rendszer ellen lázadó szövegei révén vált ismertté. Sajátos szimbólumrendszert alakított ki, melynek fontos eleme a virág, azon belül is a sárga rózsa. Úttörő szerepet vállalt a magyar költők verseinek megzenésítésében, amelyek ugyanolyan sikeresek, mint a többi, saját szerzeményei. Filmzenéket, színpadi műveket is írt, ezek közül az István, a király a legnépszerűbb. 1978-óta önállóan is koncertezik, zenekarral, vagy egyszál gitárral járja az országot.

Bródy János 1946. április 5-én született Budapesten. Szülei: Bródy András, neves közgazdász, édesanyja Vajna Mária, minisztériumi tisztviselő. 1960-tól 1964-ig a Puskás Tivadar Távközlési Technikumban tanult, majd .1964 és 1969 között a BME Villamosmérnöki Karra járt. Diplomája arról szólt, hogy miként lehet a tölcséres hangszóróból minél nagyobb hangerőt kipréselni.

1964-1973 között az Illés együttes (Bródy János, Illés Lajos, Pásztory Zoltán, Szörényi Levente, Szörényi Szabolcs) tagja, 2000-ben Kossuth - díjjal tüntettek ki őket.

1974 - 1985 között Bródy János a Fonográf együttesben zenélt. (Tagjai: Bródy János, Móricz Mihály, Németh Oszkár, Szörényi Levente, Szörényi Szabolcs, Tolcsvay László.) Ebben az időszakban született a legtöbb megzenésített vers, legtöbbször Koncz Zsuzsa számára, akivel a 60-as évek óta folyamatosan együtt dolgozik. 1974-ben adták ki Halász Judit első lemezét, a Kép a tükörben címmel, melyet leginkább gyerekek hallgattak. Ez inspirálta Bródyt és a Fonográfot, hogy a legfiatalabbaknak is írjanak dalokat.

1978-óta Bródy János egyedül, vagy a saját zenekarával koncertezik, kisebb művelődési házakban, vagy nagyobb színpadokon. Dalszövegei a rendszerváltás óta is aktuálisak, de az újabb szerzeményei is általában közéleti hangvételűek.

1980-ban jelenik meg a  Hungarian Blues: talán a legsikeresebb Bródy-dalokat tartalmazza, pl.: Földvár felé félúton, Filléres emlékeim, Személyi igazolvány K. Kata balladája stb.

1985-ben megjelent a  "Ne szólj szám", majd 1989-ben a "Hang nélkül", újabb szólólemez. Ez a 2 lemez később egy CD-re került fel, rajta a szabadság modernkori himnusza, a "Ha én rózsa volnék".

1994 "Az utca másik oldalán" szólólemez - a rendszerváltás első benyomásaiból született ez az album, mely a "Tangó lemondó" és a "Haggyá’ má’ békibe" c. számok alapján nem valami kedvező.

2001Kockázatok és mellékhatások szólólemez, avagy hogyan látja Bródy János az ezredfordulót egy súlyos betegségből felépülve.

Színpadi művei:
1981 Kőműves Kelemen
1983 István, a király
1988 Fehér Anna
1988 Doktor Herz
2005 Volt egyszer egy csapat (magyar szövege)

Díjak, eredmények:
1981 SZOT-díj
1990 Magyar Művészetért Alapítvány különdíja
1996 Huszka Jenő-díj
1996 Liszt Ferenc-díj
2000 Kossuth-díj

[2005.07.28.]