FRISSÍTVE! Sikeres koncertet adott Presser Gábor: olvasóink így vélekednek - képekkel
Kovács Ferenc hosszasan írt a történésekről
"Már megvolt a január 24-i nagykoncertre a jegyem vagy másfél hónapja, mikor kaptam egy e-mailt, hogy nyertem két jegyet a 22-i próbára, mivel regisztráltam magam a koncertet hirdető oldalon.
A dolog arról szólt, hogy a kisorsolt 100 ember mehet be partnerével a nagykoncert előtti, zárt körű főpróbára, de ott ért az első meglepetés.
Mikor megérkeztünk, már feltűnt, hogy itt nem 100 ember van, hanem legalább is több ezer, aztán mire a koncert elkezdődött, a legfelső szektorok kivételével megtelt az egész nézőtér - rájöttem, hogy a szponzoráló cégek vendégei teszik ki a létszámot.
Hogy egy kicsit a koncert védelmére siessek, sokan írták, hogy ejnye, 35 perc késéssel kezdődött a nagykoncert. Nekik elmondhatom, hogy a főpróbán is legalább ennyit csúszott..." - írta.
"Aztán a már jól ismert vokállal elkezdődött a koncert, de amíg eljutott Presser a színpadig, az örökkévalóságnak tűnt, reméltem, hogy a szombati koncerten ez az idő majd lerövidül...
A színpadon egyszer csak kigyulladtak a fények, Pici bácsi elmondta nekünk, a közönségnek, hogy "ez egy főpróba, ami abszolút koncert jellegű, de ha véletlenül hibáznának, akkor az egész olyan lesz, mintha egy főpróbán lennénk...", szóval a humorérzékével minden rendben volt.
A színpad berendezése nagyot változott a szombati koncertig, hiszen a főpróbán hemzsegtek a hangszerek a színpadon, és mivel én is zongorista vagyok, azonnal felmértem a kínálatot, ami egy nagy akusztikus és több Roland digitális zongorából állt. Egyébként Presser felváltva játszott, sőt, koncert közben volt, hogy rossz zongorához ült, majd hangos "jaj, ezt most elszúrtam" csatakiáltással gyorsan átszaladt a másikhoz..." - említette Ferenc.
"Nos, ez a szombati koncertre leredukálódott egyetlen darab, a már jól ismert akusztikus zongorára (itt halkan jegyzem meg, hogy nem is baj, mert az akusztikus után - legalábbis nekem - a digitális kiábrándítóan szólt). Nem is értettem, hogy minek ennyi hangszer oda.
Megijedt
Aztán belecsaptak a húrok közé, mindenki hozta a formáját, de még három megdöbbentő dologgal szembesültünk!
Az egyik az volt, amikor szegény, öreg, vak Veszely Ernő megjelent a színpadon egy tangóharmónikával a kezében - természetesen minden tiszteletem az övé! -, és elkezdte énekelni Presser zongorakísértével a Gyöngyhajú lányt, nos itt azt hittem, hogy mindjárt feláll az a sokezer ember és elindul haza... Annyira értékelhetetlen volt ez a szám, hogy Presser és a háttérénekesek nem győzték a végére "túlénekelni", a tangóharmónikán pedig kb. három hangot szólaltatott volna meg, azt is diszkréten, kb. 5 mp-ig!
Nos ez volt az a pont, ahol megijedtem, mert ha ez szombaton adásba kerül, az botrányos lett volna! De szerencsére nem volt, gondolom nem csak én éreztem így!
Megdöbbentő!
A másik megdöbbentő dolog az volt, amikor Falusi Mariann színpadra lépett... ez szintén botrányos volt, hiszen itt döbbentem rá arra - sokezer másik emberrel együtt -, hogy Falusi Mariann az ország második Cserháti Zsuzsája. Lehetett volna legalábbis, amennyiben nem a PA-DÖ-DÖ-s "tingli-tangli"-s Fáj a fejem, Szabó János - és egyéb szörnyű, színvonaltalan számait énekelte volna, de kimondom, Mariann konkrétan eltékozolta a tehetségét és csak abban bízom, hogy most, hogy egyedül maradt, szóló karrierbe kezd majd, amit ezen a koncerten nyújott, arra nem tudok szavakat mondani, csupán ismételni tudom a cikk egyik hozzászólóját: FALUSI MARIANN, csupa nagybetűvel!!!! Elképesztő tehetség!!!!!
A harmadik megdöbbentő dolog a számokkal kapcsolatos, ugyanis sok, a főpróbán hallott szám elmaradt a szombati koncerten, ezért szerencsésnek érzem magam, hogy mindkét eseményen ott lehettem, ill. a főpróbán Pici bácsi nem törte magát "ráadás" számokkal, eleve alig akart visszajönni a színpadra és nagynehezen rávette magát egyetlen pluszra, de az igazi ráadás-számok csak a nagykoncerten hangzottak el, ezek közül is a "Fényév távolság" című dalt emelném ki. Erre ugyanis most már azt is mondhatjuk, hogy úgy tartozik hozzá minden Presser koncert zárószámaként, mint anno a Queen együttes "God save the Queen" című száma.
Ezt én is, de főleg a barátnőm sérelmezte, hogy elmaradt, mert ő a szombati koncertre nem tudott eljönni.
Összegezve elmondhatom, hogy bár a hangosítás minősége hagyott némi kívánnivalót maga után - főleg, amikor minden hangszer szól - hatalmas koncert volt, kiváló vendégekkel, akik maximálisat nyújtottak, köszönjük szépen az ország Pici bácsijának és csak remélhetem, hogy lesz még ilyen, mert a mai világban nagy szükség és igény van erre! " - fejezte be Kovács.
- zene.hu -
[2009.01.27.]
Hírek
